Az ügyészség megszüntette a nyomozást a Mol-INA-ügyben

A Kraljevicai finomító

"A beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve a Központi Nyomozó Főügyészség megállapította, hogy a Mol Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény" - írta Keresztes Imre főügyész. Emlékeztetett arra, hogy a horvát államügyészség tavaly júniusi jogsegély kérelmében a Mol Nyrt. igazgatósága elnökének gyanúsítottként történő kihallgatását kezdeményezte a Legfőbb Ügyészségénél. A Mol igazgatóságának elnöke, Hernádi Zsolt, aki egyben a társaság elnök-vezérigazgatója is. A horvát államügyészég adatai szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009 júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – tízmillió euró "vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek, a Mol INA-vállalat irányítására történő meghatározó befolyásszerzése érdekében".

A kiadatás nem állt módjukban

A Legfőbb Ügyészség a vonatkozó nemzetközi szerződéssel élve arról tájékoztatta a horvát ügyészséget, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat a magyar ügyészségnek nem áll módjában teljesíteni, mivel az Magyarország biztonságát veszélyeztetné. Viszont a jogsegélykérelmet feljelentésként értékelve 2011. július 14-én „nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el”.

A széles körű nyomozás keretében a főügyészség számos banki- és cégadatot szerzett be, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartott, okiratokat foglalt le, illetve szerzett be, több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgatott ki. A nyomozás során felderítette, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe, mindkettő egy orosz nagybefektető tényleges érdekeltségébe tartozik - írta.

Ez a lobby nem az a lobby volt

A közlés szerint a Mol a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd.-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd.-től évek óta vásárol gázolajat. Az említett ciprusi cégek 2009 júniusában valóban tanácsadói szerződéseket kötöttek – összesen tízmillió euró értékben – egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast&Shipping AG-vel, de ezen szerződések nem kötődnek sem a Mol-hoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.
A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénzátutalások a Druzsba-Adria olajvezeték kétirányúvá tételét, illetve "az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó (egyébként eredménytelen) lobbi-tevékenység kifejtését szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel bíró orosz nagybefektető érdekében" - olvasható. A beszerzett bizonyítékok egyértelműen cáfolták azon két horvát állampolgár tanúvallomását, akiknek a vallomására alapítva kérte a horvát ügyészség a Mol vezérigazgatója kihallgatását.

Ettől még lehet, hogy valakik korrumpáltak valakit

„A Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntettük" - írták. Mindez nem zárja ki, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták, ezzel kapcsolatban a horvát hatóságok folytatják az eljárást.
A horvát ügyészségi szervezet december 20-án közölte: Horvátországban továbbra is vizsgálat folyik Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója ellen, amelynek kapcsán a horvát korrupcióellenes ügyészségi hivatal (USKOK) újabb jogsegélykérelmet juttatott el a magyar hatóságoknak. Akkor azt írták: "a vizsgálat lezáráshoz nélkülözhetetlen" Hernádi Zsolt kihallgatása. Közölték, hogy mivel nem teljesült a nemzetközi jogsegélykérelem, és Hernádi Zsolt nem kérdőjelezte meg az ellene folyó eljárást, a vizsgálatot akkor lehet lezárni, ha az illetékes magyar hatóságok eleget tesznek az USKOK kérésének, vagy a vizsgálatuk eredményéről tájékoztatják a horvát ügyészségi szervet.