Magyarország 22. tagállamként csatlakozott 2015. november 4-én az Európai Űrügynökség (ESA) hálózatához, valójában azonban már 2003 óta együttműködtünk az ügynökséggel az űrkutatásban, a hazai vállalatok pedig az űripari fejlesztésekben vették ki a részüket. Most egy újabb lépést tettünk előre az úton, január 12-től ugyanis részt veszünk az ESA technológiai transzfer hálózatában is, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont közreműködése által. A hálózat célja, hogy az itt szerzett tudást és technológiát más, nem űripari területeken is hasznosítsuk, hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia és az ESA közös sajtótájékoztatóján.
Márpedig a magyar űripar nem is olyan kicsi, mint gondolnánk, eddig összesen 125 vállalattal kötött együttműködési szerződést az űrügynökség, ennek keretében 2003 óta mintegy 20 millió euróval támogatták a hazai kutatásokat és ipari fejlesztéseket, mondta el Tari Fruzsina, az NFM Magyar Űrkutatási Irodájának vezetője. Hozzátette: ez bár összesítve soknak tűnik, az Űrügynökség évi 5 milliárd eurós büdzséjéhez képest elenyészően kevés.
Panaszra azonban így sem lehet okunk, ezzel ugyanis nem csak a technológia fejlesztését, de annak terjesztését is elősegítik. Dr. Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondása szerint évi 34 millió forintból már a vállalatok külföldi terjeszkedését és az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítását is fedezni tudjuk. Magyarország egyébként évi 2,3 milliárd forint hozzájárulást fizet ESA tagként, ennek egésze azonban visszaigényelhető vállalati támogatásként, tette hozzá.
Telekommunikáció, lézer, fékberendezés
De hogyan is hasznosíthatjuk a szemlátomás csillagászati összegeket felölelő fejlesztéseket a hétköznapokban? Az ESA Technológia Transzfer részlegvezetője, Aude de Clercq elmondása szerint ezeket valójában már ma is észrevétlenül használjuk: akinek mobiltelefon van a zsebében, az tucatnyi, az űriparhoz köthető technológiát hord magánál, kezdve a GPS-től a távközlésen, interneten át a miniatűr számítógépig, ami mindezt működteti. Az űripari fejlesztések ugyanis elsősorban miniatürizációval, tartóssággal és hatékonysággal segítik elő más, nem űripari ágazatok fejlődését, mint az autóipar, az egészségügy, vagy a telekommunikáció.
|
| A tavalyi Rosetta-programban is kivették a magyar mérnökök a részüket, mi szoftveresen járultunk hozzá a Philae leszállóegység sikeres leszállásához a Csurjumov–Geraszimenko üstökösön. Forrás: ESA/Rosetta/NavCam |
Erre egyébként egy élő példát is hozott, az olyan nagy autógyárak, mint a BMW vagy a Mercedes ma már egy kerámia-kompozit fékbetétet használ az autóiban, ami 60 százalékkal könnyebb a korábban használt fékbetéteknél, nem rozsdásodik, több százezer kilométerig biztosított, és extrém körülményeknek is ellenáll. Azt azonban kevesen tudják, hogy az ehhez szükséges anyagot egy német vállalat fejlesztette ki még 2000-ben az űripar számára, ezzel az anyaggal vonják be ugyanis az űrkapszulákat, hogy azok ne égjenek porrá a légtérbe belépéskor. A most kötött együttműködésnek is ez a célja: a speciális problémákra hozott megoldásokat kell hasznosítani a hétköznapokban.
Állami helyett gazdasági űrverseny
Ha már űrkutatás és űripar, természetesen nem mehetünk el a Mars-expedíció mellett sem. A sajtótájékoztatón Dr. Burton Lee, a Stanford Egyetem professzora maga is felemlegette Elon Musk már-már mesébe illő ötletét arról, hogy 2050-re egymillió ember éljen a Marson. Míg a szakma eddig azonban szkeptikusan állt a felvetéshez, Lee komoly arccal közölte: a SpaceX előbb fogja megcsinálni, mert technológiailag sokkal előrébb járnak ebben, mint a NASA. Mellettük egyébként egyre több nagyvállalat száll be a versenybe, elmondása szerint egyebek mellett a Google is nagy erőkkel küzd az űrbe jutásért.
Arra a kérdésre, hogy meglátása szerint mikor léphet az első ember a Marsra, elmondta: Musk az eljövendő öt évre ígéri az első utazást, őt azonban – gazdasági okok miatt – nem tudják majd visszahozni. Az űripar és az űrkorszak azonban már a küszöbön van, és a Szilícium-völgy nagyvállalatai, a NASA és az ESA mellett most már Magyarország is dolgozhat az „emberiség 2.0” projekten, fűzte hozzá köszönésként.
|
Nem kell feltétlenül várnunk arra, hogy kívülről vegyék fel velünk a kapcsolatot földönkívüli lények, az emberek űrbe temetésével akár magunk is "kolonizálhatjuk" a naprendszert, erről és ennek veszélyeiről korábban itt írtunk bővebben a Privátbankár.hu-n. >>> |
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
