Kulcsfontosságú a digitalizáció, új finanszírozási modell - mi jön a magyar cégek életében?
A digitalizálódó gazdaság, a dolgok internetének térnyerése az üzleti folyamatokban azt eredményezi, hogy a cégek működésében egyre fontosabbá válnak a szoftverek, szenzorok és a munkaerő tudása. Csakhogy a banki finanszírozási modellek ezekkel még nem igazán tudnak mit kezdeni: hitelfelvételnél nem ismertethetők el fedezetként. Új finanszírozási modellt kezdeményez az állam, melynek egyik első lépése a KKV-stratégiáról szóló határozat. Ezt ismertette Szepesi Balázs az ITM Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a Privatbankár.hu Finanszírozás 2019 című konferenciáján.
Csakhogy a banki finanszírozási modellek ezekkel még nem igazán tudnak mit kezdeni: hitelfelvételnél nem ismertethetők el fedezetként. Új finanszírozási modellt kezdeményez az állam, melynek egyik első lépése a kkv-stratégiáról szóló határozat. Ezt ismertette Szepesi Balázs az ITM Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a Privatbankár.hu Finanszírozás 2019 című konferenciáján.
Egy hete jelent meg a közlönyben a kkv-stratégiáról szóló határozat, mellyel „egységes szakpolitikai keretbe” helyezi a kormány a kkv-k helyzetbe hozását, hiszen az jelenleg eléggé fragmentált – az adó a Pénzügyminisztériumhoz tartozik, az ágazati szabályozás az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, a polgári törvénykönyv az Igazságügyi Minisztériumhoz.
Legyen könnyebb vállalkozni
A stratégia kidolgozásába évekkel ezelőtt kezdett bele a szaktárca az OECD-del együttműködve, majd a hazai vállalkozói szervezetekkel folytatott konzultációkat. György László és Szepesi Balázs nem sajtónyilvános keretek között ült le eszmecserére vállalkozókkal országszerte, hogy megértsék, miket szeretnének látni az állam kkv-kra vonatkozó gazdaságpolitikájában.
A stratégia lényege, hogy „együttműködési platformot ad. Azt szeretnénk, ha mindenki azt érezné, hogy könnyebb vállalkozni. Hogy a kormánytisztviselők és vállalkozók bízzanak egymásban - bár tudom, hogy barátok sosem lesznek ebben a magyar világban” – fogalmazott Szepesi Balázs.
![]() |
Szepesi Balázs - Fotó: Bánkuti András |
A gazdaságpolitika értékeket és érdekek mentén működik, ezeket össze kell hangolni, s előfordul, hogy ilyenkor a kicsik hangja könnyen elvész. Fontos, hogy ne csak a globális részvénypiac elvei szerint működő vállalkozások érdekeit jelenítsük meg” – hangsúlyozta Szepesi Balázs, aki szerint a kkv-k jelentősége több, mint hogy mekkora hányadát adják a GDP-nek (nagyjából a felét) és hogy hány állást teremtenek (a munkahelyek 70 százalékát), hiszen „a kkv-k lehetőséget adnak az embereknek, hogy kiteljesítsék magukat.” Az országos szintű konzultációi során a helyettes államtitkár látta, hogy milyen, amikor „egy város elitjében megtalálható egy pezsgő vállalkozói réteg.” A kkv-k felemelése elengedhetetlen ahhoz, hogy Európában a legélhetőbb helyek közé kerüljön Magyarország, vélekedett.
Növelni kell a termelékenységet
A helyettes államtitkár úgy látja, ma már „nem sci-fibe illő dolog, hogy a kkv-k kifehérítve, legálisan megélhetést tudnak nyújtani.” De hiába nőtt gyorsabban a kkv-k GDP-ből való részesedése, mint a gazdaság más szegmenseinél, és hiába ad magasabb hozzáadott értékre vetített exportot (a német szint kétszeresét; e téren csak Szlovákia előz meg minket a V4-országokban), a termelékenység továbbra is meglehetősen alacsony a kkv-szektorban.
Ugyan vannak olyan cégek, melyek olyan színvonalat ütöttek meg, hogy a helyi leányvállalatot megkerülve, közvetlenül szállítanak be a német autógyártóknak, de ezek még a ritka kivételek közé tartoznak. A kormány célja növelni azon kkv-k számát, melyek eredményes szereplők tudnak lenni a nemzetközi munkamegosztásban.
A kormány is tisztán látja, hogy egyes szektorok szereplőinek éves szinten 10-20 százalékkal magasabb béreket kell nyújtaniuk, hogy versenyképesek tudjanak maradni és megtartsák a munkaerőt. Mivel az áraikba nem képesek beépíteni a költségnövekedést, azt nem tudják másképp kitermelni, mint a termelékenység javításával. Ennek kulcsa a digitalizáció: az integrált, adatközpontú folyamatok magasabb fokára kellene kapcsolni.
Felnőttképzés állami pénzből
Az új kihívások az üzleti modellek teljes átalakítását kívánják, véli az államtitkár. „A felnőttképzésben eléggé hátul kullog Magyarország. Szeretnénk, ha a kkv-k számára is egyszerűen lennének elérhetőek az állami források, hogy el tudják küldeni a munkatársaikat akár egy-két napra továbbképzésre. A vállalkozóknak be kell építeni a tudatába, hogy a HR nem humbug. Stimulálni és tovább képezni a munkaerőt”, különösen a mai munkaerőhiányos helyzetben, ahol a cégek versenyeznek a munkavállalókért.
Magyar cégöröklések - támogatással
A generációváltás is aktuális probléma. A kormánynak határozott célja, hogy magyar kézben tartsa a generációváltáshoz érkező cégeket, s a versenyképes vállalkozások ne feltétlenül olvadjanak be multinacionális társaságokba.
A kkv-k fele tíz év múlva 65 év felett lesz, tíz év múlva sokkal nagyobb termelékenységgel kell működniük. Akkor már fiatalabb vállalkozók fogják e cégeket birtokolni és vezetni. „A stratégia célja az, hogy a kkv-k tulajdonosai céljaiknak megfelelően és feltételekkel tudják eladni üzletrészeiket. Az állam a generációváltásba nem szólhat bele, mert az öröklés meglehetősen intim ügy. De azt segíthetjük, hogy források álljanak rendelkezésre az új generáció tagjai számára, akik nem rendelkeznek a szükséges tőkével ahhoz, hogy zsebből megvegyék a céget vagy üzletrészt. Ki kell alakítani ehhez a finanszírozási eszközöket. Ezzel kapcsolatban hamarosan bejelentést fogunk tenni" - mondta a politikus.
Állami kezességvállalás – akár fedezet nélkül A mikrovállalkozásoknál gyakran hiányzik az üzleti terv, ezért nem tudják meggyőzni a bankot, hogy érdemes hitelezni nekik. „Egy vállalkozás minél inkább elkezd a digitalizálódás és az immateriális javak felé lépkedni, annál kevésbé tud fedezetet felajánlani a bank felé hitelkérelemnél. Ilyenkor a vállalkozás kérheti a banknál, hogy Garantiqa kezességvállalás mellett fedezet nélkül is hitelhez juthasson. Ez a fő termékünk” – mondta Dr. Schulteisz Győző, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ügyfélkapcsolati és termékfejlesztési igazgatója. Az állami és kereskedelmi bankok által 27 éve alapított Garantiqa 2018 végén 707,2 milliárd forintos kezességvállalási állományt kezelt, mely 2020-ban 870 milliárdra nő. „Az összes bankkal kapcsolatban állunk. Ha egy vállalkozás nem tudja fizetni a banknak a hitelt, amire kezességet vállaltunk, a Garantiqa tesz ezt meg helyette, mert az állam 85 százalékban viszontgaranciát vállal” – magyarázta Schulteisz. A kezességet persze nem adják ingyen, minden pénzintézetnek ki kell termelnie a működési költségeit és a profitját, de dinamikus növekedésben van a bank, célja a „tervezési időszak végéig” a 2016 végi portfólió megduplázása. Stratégiai cél továbbá a hosszabb lejáratú ügyletekhez kapcsolódó kezességvállalások arányának növelése is. „Jelentős már az uniós támogatás is, ami színesíti a termékpalettát, habár a következő EU-s ciklusban a vissza nem térítendő támogatások vissza fognak szorulni, ezért a banki hitelek előtérbe kerülnek majd. A beruházási hiteleket például most akciós díjjal kínáljuk” – tette hozzá Schulteisz. A mesterséges intelligenciának köszönhetően már egy napon vagy akár egy órán belül is garanciához juthatnak a KKV-k. |
Szenzor, te drága!
A pénzintézetek szempontjából még mindig, EU-s összehasonlításban is magas a kkv-k visszautasítási rátája. Az új típusú, digitalizált termelési folyamatokra átálló cégeknél pedig azzal a problémával szembesülnek, hogy az igények és a rendelkezésre álló lehetőségek nem találkoznak, hiszen mint ahogy Szepesi Balázs fogalmazott: „a szenzorra nem lehet jelzáloghitelt felvenni. Be kell látni, hogy a finom szoftverrel működő szenzor nem esztergagép. Vagyis meg kell változtatni a finanszírozást.” Az állam ebben is szerepet kíván majd játszani, így várhatóan átalakítások jöhetnek majd a kínált konstrukciókban.
Vállalkozóbarát közigazgatás
A stratégia további alappillérei közé tartozik az a célkitűzés, hogy „az állami intézmények tanuljanak meg vállalkozóul”, vagyis csökkenjenek az adminisztrációs terhek, és az ügyintézés csak annyira legyen bonyolult, mint amilyen a lakosság ügyintézése. Szepesi Balázs elismerte, hogy ehhez még számottevő fejlesztésekre van szükség.
Elmondása szerint a szaktárca „rengeteg energiát” fektet abba, hogy végrehajtási rendszert is rendelt a stratégia mellé: tizenöt zászlóshajó projekt indul, ezek közé tartozik például a modern mintaüzem program vagy az állam azon képessége, hogy a vállalkozások adóbevallásait el tudja készíteni. „Az intézkedési tervet évente megújítjuk”, és ha olyan finanszírozási igény merül fel, ami nem illeszkedik e keretrendszerbe, „lesz lehetőség a stratégia átalakítására” – tette hozzá.
Címlapon
Orosz gáz vagy LNG? Ez itt a kérdés

Hétfőn Szijjártó Péter belebegtette, hogy hosszú távú gázszállítási szerződést kötünk Oroszországgal, amire könnyű azt mondani, hogy a külügyi és külgazdasági miniszter a nyolcvanas évekbe repíti vissza Magyarországot. Az energiapolitika viszont sokkal bonyolultabb annál, hogy feketén vagy fehéren meg lehessen ítélni a szándékokat.
- Nyugdíjreform? Még mit nem! Visszarendeződés jön
- Karácsony kirúgja az FKF vezérigazgatóját
- Mától lebénul Franciaország – letörik Macron szarvát?
- Az államot milliárdokkal károsító cégháló működött a lakásában. És?
- Nagyot szív majd a következő kormány a mostani sporttaózás miatt
- Mészáros Lőrincékhez 2,7 milliárdos ajándékot vitt a Mikulás
- Megint felültek a befektetők a kínai gyorsra
- Orosz gáz vagy LNG? Ez itt a kérdés
- Itt az 5G: nem a jövő technológiai csodája, hanem a hétköznapjaink része lesz
-
Újabb 120 milliárd forint hitel juthat a gazdaságba
A bővülő garancia program csaknem 7 ezer hazai vállalkozás forráshoz jutását segítheti. Tovább
-
Így indulj neki, ha vállalkozói hitelre lenne szükséged
Míg a lakossági hitelek többnyire átláthatóak és könnyedén behatárolhatóak a fogyasztási és lakáscélú kölcsönök mentén az ajánlatok, ugyanez már nem mondható el a vállalkozóknak szóló banki finanszírozási lehetőségekről. Nagyon könnyen elveszhet egy kezdő vállalkozó a külső finanszírozási módok útvesztőjében, ezért összegyűjtöttünk néhány hasznos tanácsot a Bank360 segítségével. Tovább
-
Hogyan lehetnének hatékonyabbak a magyar kkv-k?
Megkezdődhet az átalakulás a GDP-hez 52,5 százalékban hozzájáruló kkv-szektorban. Tovább
-
Az iparági problémákat megoldó startupoknak van jövőjük
Pénz van bőven, a befektetők tehát nem a tőkehiányban, hanem inkább a startup-alapítók hozzáállásában látják a hibát. Tovább
-
10 milliárdos alap született a kkv-k USA-irányú exportjának segítésére
A Columbus Alapba az Eximbank hétmilliárd forintot fizetett be, hárommilliárd pedig magánforrásból került bele. Tovább
-
Ha a bolondok pénze sem elég, jöhetnek az angyalok
Teljesen másként nézett ki 5-10 évvel ezelőtt a finanszírozási térkép, az úgynevezett ökoszisztéma Magyarországon. Tovább
-
Még mindig olcsóbb nálunk startupot építeni, mint Nyugat-Európában
Minden startup számára az okos tőke a leghasznosabb, mely szaktudást és releváns kapcsolati hálót, összeköttetéseket nyújt a tőkén túl, derült ki a Privatbankar.hu Finanszírozás 2019 konferenciáján rendezett panelbeszélgetésből. Tovább
-
Kulcsfontosságú a digitalizáció, új finanszírozási modell - mi jön a magyar cégek életében?
A digitalizálódó gazdaság, a dolgok internetének térnyerése az üzleti folyamatokban azt eredményezi, hogy a cégek működésében egyre fontosabbá válnak a szoftverek, szenzorok és a munkaerő tudása. Tovább
-
Pénz helyett tudást ad az induló mentorprogram
A programról Dr. Balla Gergelyt, az Országos Vállalkozói Mentorprogram projektvezetőjét kérdeztük. Tovább
-
2,4 milliárd forint támogatást nyert 150 kkv munkahelyteremtésre
Ez 3 ezer munkahely létrehozásához vagy megőrzéséhez járul hozzá - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. Tovább
-
Most 20 milliárd uniós forintra startolhatnak rá a kkv-k
Indul az épületenergetikai fejlesztéseket támogató GINOP-pályázat. A kisvállalkozások minimum 3, maximum 100 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési forrást nyerhetnek el. Tovább
-
Itt az új kkv stratégia - mit tervez a minisztérium?
Bemutatták a „2019-2030 –KKV Stratégia” névre keresztelt programtervet, amelynek célja a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítése. Tovább
-
Az új technológia új üzleti lehetőségei: hogyan lehet pénzt csinálni a Narrowband-IoT-ból?
A keskenysávú IoT nem csak technológiai robbanást hozhat, hanem kiváló üzleti lehetőségeket is rejt magában – legyen szó akár mezőgazdaságról, akár egészségügyről vagy okos infrastruktúráról. Tovább
-
Kkv-stratégia: sebességet válthatnak a magyar cégek
A Magyar Lízingszövetség úgy látja, az új állami kkv-stratégia eredményeként fokozott tempóban fejlődhetnek a vállalkozások, ez pedig a finanszírozási oldalon a magyar lízingpiacnak is lehetőséget nyújt a növekedésre. Tovább
-
Egy új vezeték nélküli technológia forradalmasítja az okos eszközök világát
A Narrowband-IoT egy igazi célszerszám: olyan keskenysávú kapcsolaton keresztül működő vezeték nélküli technológia, amely lehetővé teszi az IoT-eszközök tömeges elterjedését alacsony költségszint mellett. Tovább
-
Át tudná venni a cégektől a NAV az áfa-bevallást
Magyarországon hatalmas adminisztrációs teher sújtja a vállalkozásokat. De tényleg ilyen rossz a helyzet? Tovább
-
Több mint 2 milliárd forint adót nem fizettek be a zöldség- és gyümölcskereskedők
A feketézés, a számla átadásának elmulasztása és az online pénztárgépek előírásainak megsértése adta a szabálytalansági toplista dobogósait az elmúlt fél évben. Tovább
-
Bugár Csaba-interjú: Tőke kisebbségi részesedésért
Az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója a Piac & Profitnak adott interjúban olyan szemléletes példákon keresztül avatja be az olvasót a kockázatitőke-finanszírozás rejtelmeibe, amelyekből minden bizonnyal sok kkv kaphat értékes fogódzót. Tovább
-
SEO tippek Gary Illyes-től
Gary Illyes, a Google trendelemzője, rendszeresen megjelenik a médiában. Most sem volt másképp, a 2019-es Pubcon konferencián adott elő, és számos SEO tippet osztott meg a közönséggel. Tovább
-
14 milliárd forint vált elérhetővé vállalkozásfejlesztésre
Megjelentek a Magyar Multi Program II. és III. pályázati felhívásai, melyeket a megnevezésükkel szemben a kis- és középvállalkozásoknak írtak ki. Tovább

Ajánlatunk
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente