Hirdetés

Kulcsfontosságú a digitalizáció, új finanszírozási modell - mi jön a magyar cégek életében?

Kriston László, 2019. november 14., 17:20
Privátbankár.hu
Cimkék
kkv
, Innovációs és Technológiai Minisztérium
, ITM

A digitalizálódó gazdaság, a dolgok internetének térnyerése az üzleti folyamatokban azt eredményezi, hogy a cégek működésében egyre fontosabbá válnak a szoftverek, szenzorok és a munkaerő tudása. Csakhogy a banki finanszírozási modellek ezekkel még nem igazán tudnak mit kezdeni: hitelfelvételnél nem ismertethetők el fedezetként. Új finanszírozási modellt kezdeményez az állam, melynek egyik első lépése a KKV-stratégiáról szóló határozat. Ezt ismertette Szepesi Balázs az ITM Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a Privatbankár.hu Finanszírozás 2019 című konferenciáján.

Csakhogy a banki finanszírozási modellek ezekkel még nem igazán tudnak mit kezdeni: hitelfelvételnél nem ismertethetők el fedezetként. Új finanszírozási modellt kezdeményez az állam, melynek egyik első lépése a kkv-stratégiáról szóló határozat. Ezt ismertette Szepesi Balázs az ITM Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a Privatbankár.hu Finanszírozás 2019 című konferenciáján.

Egy hete jelent meg a közlönyben a kkv-stratégiáról szóló határozat, mellyel „egységes szakpolitikai keretbe” helyezi a kormány a kkv-k helyzetbe hozását, hiszen az jelenleg eléggé fragmentált – az adó a Pénzügyminisztériumhoz tartozik, az ágazati szabályozás az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, a polgári törvénykönyv az Igazságügyi Minisztériumhoz.

Hirdetés

Legyen könnyebb vállalkozni

A stratégia kidolgozásába évekkel ezelőtt kezdett bele a szaktárca az OECD-del együttműködve, majd a hazai vállalkozói szervezetekkel folytatott konzultációkat. György László és Szepesi Balázs nem sajtónyilvános keretek között ült le eszmecserére vállalkozókkal országszerte, hogy megértsék, miket szeretnének látni az állam kkv-kra vonatkozó gazdaságpolitikájában.

A stratégia lényege, hogy „együttműködési platformot ad. Azt szeretnénk, ha mindenki azt érezné, hogy könnyebb vállalkozni. Hogy a kormánytisztviselők és vállalkozók bízzanak egymásban - bár tudom, hogy barátok sosem lesznek ebben a magyar világban” – fogalmazott Szepesi Balázs.

Szepesi Balázs - Fotó: Bánkuti András
Szepesi Balázs - Fotó: Bánkuti András

A gazdaságpolitika értékeket és érdekek mentén működik, ezeket össze kell hangolni, s előfordul, hogy ilyenkor a kicsik hangja könnyen elvész. Fontos, hogy ne csak a globális részvénypiac elvei szerint működő vállalkozások érdekeit jelenítsük meg” – hangsúlyozta Szepesi Balázs, aki szerint a kkv-k jelentősége több, mint hogy mekkora hányadát adják a GDP-nek (nagyjából a felét) és hogy hány állást teremtenek (a munkahelyek 70 százalékát), hiszen „a kkv-k lehetőséget adnak az embereknek, hogy kiteljesítsék magukat.” Az országos szintű konzultációi során a helyettes államtitkár látta, hogy milyen, amikor „egy város elitjében megtalálható egy pezsgő vállalkozói réteg.” A kkv-k felemelése elengedhetetlen ahhoz, hogy Európában a legélhetőbb helyek közé kerüljön Magyarország, vélekedett.

Növelni kell a termelékenységet

A helyettes államtitkár úgy látja, ma már „nem sci-fibe illő dolog, hogy a kkv-k kifehérítve, legálisan megélhetést tudnak nyújtani.” De hiába nőtt gyorsabban a kkv-k GDP-ből való részesedése, mint a gazdaság más szegmenseinél, és hiába ad magasabb hozzáadott értékre vetített exportot (a német szint kétszeresét; e téren csak Szlovákia előz meg minket a V4-országokban), a termelékenység továbbra is meglehetősen alacsony a kkv-szektorban.

Ugyan vannak olyan cégek, melyek olyan színvonalat ütöttek meg, hogy a helyi leányvállalatot megkerülve, közvetlenül szállítanak be a német autógyártóknak, de ezek még a ritka kivételek közé tartoznak. A kormány célja növelni azon kkv-k számát, melyek eredményes szereplők tudnak lenni a nemzetközi munkamegosztásban.

A kormány is tisztán látja, hogy egyes szektorok szereplőinek éves szinten 10-20 százalékkal magasabb béreket kell nyújtaniuk, hogy versenyképesek tudjanak maradni és megtartsák a munkaerőt. Mivel az áraikba nem képesek beépíteni a költségnövekedést, azt nem tudják másképp kitermelni, mint a termelékenység javításával. Ennek kulcsa a digitalizáció: az integrált, adatközpontú folyamatok magasabb fokára kellene kapcsolni.

Felnőttképzés állami pénzből

Az új kihívások az üzleti modellek teljes átalakítását kívánják, véli az államtitkár. „A felnőttképzésben eléggé hátul kullog Magyarország. Szeretnénk, ha a kkv-k számára is egyszerűen lennének elérhetőek az állami források, hogy el tudják küldeni a munkatársaikat akár egy-két napra továbbképzésre. A vállalkozóknak be kell építeni a tudatába, hogy a HR nem humbug. Stimulálni és tovább képezni a munkaerőt”, különösen a mai munkaerőhiányos helyzetben, ahol a cégek versenyeznek a munkavállalókért.

Magyar cégöröklések - támogatással

A generációváltás is aktuális probléma. A kormánynak határozott célja, hogy magyar kézben tartsa a generációváltáshoz érkező cégeket, s a versenyképes vállalkozások ne feltétlenül olvadjanak be multinacionális társaságokba.

A kkv-k fele tíz év múlva 65 év felett lesz, tíz év múlva sokkal nagyobb termelékenységgel kell működniük. Akkor már fiatalabb vállalkozók fogják e cégeket birtokolni és vezetni. „A stratégia célja az, hogy a kkv-k tulajdonosai céljaiknak megfelelően és feltételekkel tudják eladni üzletrészeiket. Az állam a generációváltásba nem szólhat bele, mert az öröklés meglehetősen intim ügy. De azt segíthetjük, hogy források álljanak rendelkezésre az új generáció tagjai számára, akik nem rendelkeznek a szükséges tőkével ahhoz, hogy zsebből megvegyék a céget vagy üzletrészt. Ki kell alakítani ehhez a finanszírozási eszközöket. Ezzel kapcsolatban hamarosan bejelentést fogunk tenni" - mondta a politikus.

Állami kezességvállalás – akár fedezet nélkül

A mikrovállalkozásoknál gyakran hiányzik az üzleti terv, ezért nem tudják meggyőzni a bankot, hogy érdemes hitelezni nekik. „Egy vállalkozás minél inkább elkezd a digitalizálódás és az immateriális javak felé lépkedni, annál kevésbé tud fedezetet felajánlani a bank felé hitelkérelemnél. Ilyenkor a vállalkozás kérheti a banknál, hogy Garantiqa kezességvállalás mellett fedezet nélkül is hitelhez juthasson. Ez a fő termékünk” – mondta Dr. Schulteisz Győző, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ügyfélkapcsolati és termékfejlesztési igazgatója.

Az állami és kereskedelmi bankok által 27 éve alapított Garantiqa 2018 végén 707,2 milliárd forintos kezességvállalási állományt kezelt, mely 2020-ban 870 milliárdra nő. „Az összes bankkal kapcsolatban állunk. Ha egy vállalkozás nem tudja fizetni a banknak a hitelt, amire kezességet vállaltunk, a Garantiqa tesz ezt meg helyette, mert az állam 85 százalékban viszontgaranciát vállal” – magyarázta Schulteisz.

A kezességet persze nem adják ingyen, minden pénzintézetnek ki kell termelnie a működési költségeit és a profitját, de dinamikus növekedésben van a bank, célja a

„tervezési időszak végéig” a 2016 végi portfólió megduplázása. Stratégiai cél továbbá a hosszabb lejáratú ügyletekhez kapcsolódó kezességvállalások arányának növelése is.

„Jelentős már az uniós támogatás is, ami színesíti a termékpalettát, habár a következő EU-s ciklusban a vissza nem térítendő támogatások vissza fognak szorulni, ezért a banki hitelek előtérbe kerülnek majd. A beruházási hiteleket például most akciós díjjal kínáljuk” – tette hozzá Schulteisz. A mesterséges intelligenciának köszönhetően már egy napon vagy akár egy órán belül is garanciához juthatnak a KKV-k.

Szenzor, te drága!

A pénzintézetek szempontjából még mindig, EU-s összehasonlításban is magas a kkv-k visszautasítási rátája. Az új típusú, digitalizált termelési folyamatokra átálló cégeknél pedig azzal a problémával szembesülnek, hogy az igények és a rendelkezésre álló lehetőségek nem találkoznak, hiszen mint ahogy Szepesi Balázs fogalmazott: „a szenzorra nem lehet jelzáloghitelt felvenni. Be kell látni, hogy a finom szoftverrel működő szenzor nem esztergagép. Vagyis meg kell változtatni a finanszírozást.” Az állam ebben is szerepet kíván majd játszani, így várhatóan átalakítások jöhetnek majd a kínált konstrukciókban.

Vállalkozóbarát közigazgatás

A stratégia további alappillérei közé tartozik az a célkitűzés, hogy „az állami intézmények tanuljanak meg vállalkozóul”, vagyis csökkenjenek az adminisztrációs terhek, és az ügyintézés csak annyira legyen bonyolult, mint amilyen a lakosság ügyintézése. Szepesi Balázs elismerte, hogy ehhez még számottevő fejlesztésekre van szükség.

Elmondása szerint a szaktárca „rengeteg energiát” fektet abba, hogy végrehajtási rendszert is rendelt a stratégia mellé: tizenöt zászlóshajó projekt indul, ezek közé tartozik például a modern mintaüzem program vagy az állam azon képessége, hogy a vállalkozások adóbevallásait el tudja készíteni. „Az intézkedési tervet évente megújítjuk”, és ha olyan finanszírozási igény merül fel, ami nem illeszkedik e keretrendszerbe, „lesz lehetőség a stratégia átalakítására” – tette hozzá.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások >>
Hirdetés

Címlapon

Putyin éktelen haragra gerjedt – feltépődött történelmi sebek

Putyin éktelen haragra gerjedt – feltépődött történelmi sebek

Újra áll a bál Varsó és Moszkva között, a Kreml szerint a lengyelek kollaboráltak Hitlerrel a Holokauszt során. A vita súlyos árnyat vetett Auschwitz felszabadításának tegnapi, 75. évfordulójára. Varsó nincs könnyű helyzetben, hiszen a jelenlegi kormányzat arrogáns viselkedésével az utóbbi években súlyosan aláásta az ország diplomáciai kapcsolatait számos szövetségessel. Káncz Csaba jegyzete.

Facebook

Privátbankár.hu
Hirdetés

Legfrissebb

Tovább
Hirdetés

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX0.000%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Mennyi lesz a nyugdíjkorhatár 20 év múlva?

Szavazás aktuális állása

Exkluzív interjúk