A MÁP Plusztól a matuzsálemkötvényekig – érdemes még kamatra vadászni?

Az Equilor Befektetési Zrt. új irodái Budán (fotó: Equilor)

A globális kötvénypiac értéke százezer milliárd dollár volt 2017-ben, sokkal nagyobb, mint a részvénypiacé, és folyamatosan tovább növekszik – mondta Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. A jegybanki laza monetáris politika ehhez nagyban hozzájárul, és nem látszik a folyamat vége.

A kötvénypiac a csodák terepe manapság, olyan dolgok történnek, amelyeket el sem tudtunk képzelni. Amerikában teljesen összeestek a hozamok, három százalék közeléből másfél százalék közelébe csökkent egy év alatt a tíz éves irányadó mutató. A német kötvények többségének hozama negatív, egészen a húsz éves futamidőig.

Lehet, hogy elvesztettem egy fogadást, év végére egy százalékra vártam a görög tíz éves kötvényhozamot – mondta Török. A mostani hozam ennél magasabb, ám nem sokkal, 1,3-1,4 százalékos jelenleg, ami korábban szintén teljesen elképzelhetetlen lett volna. Nem is volt olyan régen, amikor Görögországot meg kellett menteni.

Ezért nagyszerű a szuperkötvény

Magyarországon az utóbbi egy évben szintén sokat csökkent az intézményeknek szánt több éves államkötvények hozama. A hat hónap alatti futamidők hozama enyhén negatív, a tíz évesé három százalék feletti szintről kettő százalékra csökkent. “Hozamsivatagban vagyunk” – mondta Török.

Az öt éves intézményi kötvények hozama csak egy százalék éves szinten, eközben a MÁP Plusz majdnem pontosan öt százalékot fizet. Ebből is látszik, milyen kiemelkedően jók ennek a lakossági konstrukciónak a kondíciói – hangzott el.

Török szinten a magyar hozam?

A török kötvények fizetnek jelenleg annyit, mint mi a MÁP Pluszra – mondta a szakember. Vagy a Ford konszern vállalati kötvényei. Eközben a Disney tíz éves papírjainak hozama csak 2,3 százalék. A Disney egyébként úttörő volt, már évtizedekkel ezelőtt is bocsátott ki száz éves kötvényeket is.

A jegybankok eközben továbbra is lazák, a Fed is kamatot csökkentett, az EKB is újraindította novembertől a nettó eszközvásárlásait. Ennek nincs is lejárata, nem látszik a folyamat vége. A japán jegybank is kitart laza politikája mellett, sőt idén decemberben újabb lazítást jelenthet be.

Kockázatok és matuzsálemkötvények

De miért probléma a negatív hozam? A világban 11 ezer milliárd dollárnyi kötvény forog negatív hozammal. Egyrészt a jegybankok így egyre kevesebb kötvényt tudnak venni gazdaságélénkítő programjaik során. Ez a jelenség a bankokat, nyugdíjalapokat, biztosítókat is erősen sújtja, akiknek muszáj kötvényeket vásárolniuk. A befektetőket pedig ez a hozamsivatag sokszor a túl magas kockázatok felé tereli.

Harminc éves amerikai (kékkel) és német (zölddel) államkötvények éves hozamai. (Tradingview.com)

Az USA-ban a 30, Japánban a 40 éves kötvények a leghosszabbak jelenleg. Ezek hozama azonban csak 2,2, illetve 0,5 százalékos, ami nagyon kedvezőnek bizonyulhat a kibocsátó számára. De már az 50 és 100 éves kötvények kibocsátása is sok helyen szóba került. A nemrég kibocsátott osztrák száz éves “matuzsálemkötvények” 2,2 százalékos hozammal forognak. Árfolyamuk pedig nagyot emelkedett a kibocsátás óta.

Magyarország nem, Argentína igen

A száz éves kötvények kedvelt spekulációs célpontok erős árfolyam-mozgásaik miatt. (Ha a hozam felmegy, az árfolyam esik, és fordítva.) Lehet, hogy Magyarországon is érdemes lenne alacsony hozammal nagyon hosszú futamidejű kötvényeket kibocsátani – mondta Török Lajos. De ez vélhetően kevésbé van napirenden, mivel az állam jelenleg főleg a hazai kötvényvásárlókkal igyekszik finanszíroztatni az államadósságot.

Argentína pedig elrettentő példa. A múltban már gyakran csődbe ment ország által kibocsátott száz éves kötvények hozama nemrég (a választások körül) villámgyorsan a névérték 88 százalékáról 39 százalékra zuhant. A hozama pedig eközben kilencről mintegy 19 százalékra ugrott.

Olajcégek kötvényei

A  vállalati kötvények magasabb kockázat mellett rendszerint magasabb hozamot fizetnek, mint az állampapír. Kockázatuk különböző az adott vállalat helyzetétől függően, vannak alacsonyabb és magasabb kockázatú cégek. Egyes kockázatosabb kötvények árfolyama a részvényekéhez hasonlóan ingadozik.

Például az olajcégekbe érdemes fektetni a kötvénypiacon keresztül is Török Lajos szerint. A szaúd-arábiai óriási részvénykibocsátás (Aramco) kapcsán valószínű, hogy az olaj árát tartósan 60 dollár felett próbálják majd tartani. Ez az olajcégek eredményességét kedvezően befolyásolhatja. Egy másik vonzó kötvény lehet az US Steel papírja.

A jegybank közbelép

A világ pénzügyi rendszere azonban nagyon instabilnak tűnik. Ha a tőzsdeindexek bezuhannak, arra a jegybankok rendszerint kamatvágásokkal, lazítással reagálnak. (Mint a Fed a 2018 végi esések után – a szerk.)

A kötvényekről megjelent Buró Szilárdnak, az Equilor pénzügyi innovációs vezetőjének edukációs könyve (“A kötvény” címmel). Az ismeretterjesztő sorozat e része a pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező befektetők számára is érthetővé és használhatóvá kívánja tenni ezt az értékpapír-fajtát.

Könyv a kötvényekről

A könyv az alapfogalmakon kívül bemutat hazai példákat és a hazai vállalati kötvénypiacot is. Az oktatásban Magyarországon a pénzügyek szinte semmilyen szerepet nem kapnak. Holott nagy szerepük van az emberek életében, és azon belül az utóbbi időben egyre nagyobb szerepe van a kötvényeknek – mondta el a szerző.