|
| (Fotó: 123rf.com) |
Ma ismét feléledtek a gazdasági növekedéssel kapcsolatos aggodalmak világszerte. A kisbefektetők által kevésbé követett, de a szakembereknek, intézményeknek igen fontos állampapírhozamok újabb mélységekbe süllyedtek. A tíz éves német kötvények új történelmi csúcsot állítottak be, évi –0,399 százalékkal.
Ez azt jelenti, hogy évente minden 100 eurón 40 centet lehet a vásárlásukkal bukni, tíz éven keresztül ez négy euró. Az inflálódásról még nem is beszélve. Ezt a horribilis veszteséget nyilván elsősorban egyes intézményi befektetők hajlandók bevállalni, amelyeknek kötelező valamilyen okból kötvényeket vásárolni. De számos más következménye van.
Amint a Bloomberg rámutat, az EKB irányadó rátája is mínusz 0,4 százalék jelenleg. Ennyit fizet a bankok bankja a nála elhelyezett pénzekért, pontosabban ekkora kamattal bünteti azokat. Nehéz elképzelni, miért is kötné le bármely bank szabad akaratából ekkora veszteség mellett tíz évre a pénzét, ha rövidebb távon is parkoltathatja az EKB-nál.
Az új elnök tovább csökkent?
A jelenség egyik oka, hogy az EKB felvásárolta a többi befektetők elől az európai államkötvények jelentős részét. Ennek ellenére vannak, akik a folyamat folytatódására számítanak, főleg, miután Christine Lagarde-ot jelölték az EKB élére.
|
| Amerikai (narancssárga) és német (zöld) tíz éves hozamok. (Grafikon: Tradingview.com.) |
Ő várhatóan Mario Draghi-hoz hasonlóan laza politikát folytat majd. A Goldman Sachs az év végére mínusz 0,55 százalékos hozamot vár. Vannak, akik egy esetleges további európai kamatcsökkentést sem zárnak ki. Ezt is jelezheti a hozamgödör.
Japanizálódunk?
A 2008-2009-es pénzügyi válság előtt, de még utána is egy ideig, a szakemberek szinte lehetetlennek tartották a negatív hozamokat. Az egyik ijesztő dolog ebben a zegészben, hogy Európa “japanizálódását” emlegetik. A szigetországban évtizedekig volt, illetve van minimális kamatszint, minimális infláció, hosszú-hosszú gazdasági stagnálással.
A negatív – vagy a bankokban talán nulla körüli – hozamok egyik következménye, hogy a befektetők megtakarítási kedve csökkenhet. A gazdasági szereplők pedig nem igazán tudják értékelni a beruházásaikat, befektetéseiket. A klasszikus módszer szerint ugyanis az állampapír-hozamokkal kéne diszkontálni (azokhoz kéne hasonlítani) minden más befektetés megtérülését.
|
| Amerikai (narancssárga) és német (zöld) tíz éves hozamok. (Grafikon: Tradingview.com.) |
Politikai feszültségektől menekülnek?
Már a nulla közeli hozamot sem lehet erre a célra felhasználni – a nullával osztás például lehetetlen –, a negatívnak sem lehet sok értelme. Esetleg az euróinflációt lehet erre a célra használni, ami azonban egy visszamenőleges mutató, nem a jövőre vonatkozik. Így a részvénypiac vagy egy termelő beruházás reális értékeltsége is rendkívül nehezen mérhető fel.
Az amerikai államkötvények hozama ugyan csak évi két százalék alá bukott be, de az is eléggé ritkán látott értéknek számít. Júniusban 25 milliárd dollárt fektettek kötvény-ETF-ekbe (tőzsdén jegyzett alapokba), az okok között a politikai feszültségeket, az Iránnal kapcsolatos konfliktust emlegetik.
Az arany reneszánsza
Általában, a kötvénypiacok felfutása, a hozamok túlzott csökkenése azt is jelentheti, hogy a befektetők menedéket keresnek a várható turbulenciák, tőkepiaci esések ellen. Éppen az arany is reneszánszát éli, ez is lehet ennek a jele (egyben a hozamcsökkenés következménye is).
Ahogy a SeekingAlpha egyik szerzője utal rá: Míg a bika visszatért a részvénypiacokra, a kötvénypiac azt mondja: nem. A kötvénypiac, amely inkább az intézmények, profik, alapkezelők, vagyonkezelők, az “okos pénz” (smart money) terepe, más, sokkal pesszimistább képet fest a helyzetről, mint a részvénypiac.
Recesszió jön?
Ugyanitt grafikonokkal mutatják be, hogy a kötvényhozamok szakadását a múltban rendszeresen a foglalkoztatás visszaesése, a munkanélküliség növekedése, a gazdaság lehűlése követte. Lehet, hogy a kötvénypiac recessziót áraz, nem is annyira politikai feszültségeket?
Nem biztos, hogy ezek az összefüggések nálunk is működnek, de a magyar tíz éves hozam is másfél éves mélypont körül van.
Népszavazással akár Oroszországhoz is csatlakozhatnak. 
