|
| Barcza György Fotó: napigazdasag.hu |
A jegybanki kamatcsökkentéssel az állam kamatkiadásai is csökkennek, hiszen az aukciókon alacsonyabb hozamszinten tudjuk értékesíteni a diszkont kincstárjegyeket – mondta el Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Gazdasági Rádióban. A jelen alacsony kamatkörnyezetben évi 50-100 milliárd forinttal tud csökkenni a kamatkiadás, ami immár költségvetési szempontból sem elhanyagolható. A közép és hosszú távú kamatszintre nincs közvetlen befolyása a jegybanki alapkamatnak, amelynek további kamatcsökkentését prognosztizálják – az 5 éves állampapír-hozam 2,5, a 10 éves 3,2 százalék körül áll jelenleg, ezek a kamatszintek nem követik le automatikusan a jegybanki kamatcsökkentést. Ezen a piacon nagy jelentősége van az Európai Központi Bank állampapír-vásárlásainak, amely komoly hozamleszorító hatást jelent. Ilyen körülmények között alacsony kamatszinten van lehetőség a magyar adósság megújítására – idén is több ezer milliárd forintnyi lejáró adósságot kell megújítani. Ezt ugyanakkor ma már nem 5-6-7 százalékos kamatszinten kell megújítani, hanem 2-3 százalékos kamatszint mellett lehet majd kibocsájtani a papírokat. Barcza György szerint ez adja az 50-100 milliárdos megtakarítást, ami ahhoz képest, hogy személyi jövedelemadóból 1340 milliárd forintnyi bevételt vár a költségvetés, nem elhanyagolható tétel. A kamatkiadás 1300 milliárd forintról 4 év alatt akár 900 milliárd forintra csökkenhet.
|
Elszámolási különbség Bár az ÁKK dollárkötvényeket is kibocsátott, ám ez azonnal fedezeti ügyletekkel euróra konvertálódik. Így az ÁKK csak eurókitettséget számol el. Ugyanakkor a fedezeti ügyletekben érintett bankok deviza betéteket helyeztek el az ÁKK számláján. Miután ez betét, ezt az EU statisztika adósság egyik elemeként tartja nyilván, noha csak átmeneti hatásról van szó. Mindez azt jelenti, hogy az uniós statisztika magasabb adósságot mutat ki, mint a valóság. |
75 százalék alá csúszhat az adósságráta
Az 76,9 százalékos adósságráta 314,89 forintos árfolyamon lett számolva. Miután a forint most nagyjából 15 forinttal jobban áll, a 300 ez nagyjából 1,2 százalékponttal csökkenti az adósság-mértéket – hívta fel a figyelmet az ÁKK vezérigazgatója. Jósolni persze nehéz, hiszen az év végi árfolyamot nem lehet meghatározni, de a jelenlegi helyzetben az év végére tervezett 75,4 százalékos adósságráta tarthatónak tűnik, sőt a gazdasági növekedés kapcsán még kedvezőbb is lehet az év végi állapot. Mindezt az alapozhatja meg, hogy a gazdasági növekedés és az alacsony költségvetési hiány 1,3 százalékkal csökkentheti az adósságot. Ez közel bizonyosan 75 százalék alatti hiányt eredményezhet.
Ha a költségvetési hiány 0 lenne, akkor a forintban számolt államadósság nem növekedne – ez azt jelentené, hogy új forrás bevonására nincs szükség. Jelenleg a 2,4 százalékos hiánycéllal áll szemben az MNB által jelzett 3,2 százalékos GDP-növekedés, ilyenkor a forintban jegyzett államadósság nő – a jelzett 700 millió forinttal, de a nemzeti jövedelem gyorsabban nő, azaz kinőjük az adósságot – mondta az ÁKK első embere.
A kormány ráadásul kitart az alacsony költségvetési hiány mellett – most már nem csak a konvergenciaprogramok terveiben, hanem a tényadatokban is visszaköszön a költségvetési feszesség, ami hitelességet ad a kabinetnek. A hitelesség pedig kiemelkedően fontos a befektetők szemében, ez könnyebbé teheti a finanszírozást, stabilizálhatja az állampapír-keresletet és lejjebb nyomhatja a hozamokat.
Biztos lábakon a finanszírozás
Idén a forintpiacon 5100 milliárd forintnyi megújításra van szükség és ehhez 2,3 milliárdos eurónyi lejárat van, amiből 1,8 milliárdot törlesztünk, 500 milliót pedig megújítunk – mondta el Barcza György. A megújításra a lakossági Prémium Euró Magyar Államkötvény, illetve a Letelepedési Államkötvény jelent majd fedezetet. Az idei év viszonylag alacsony finanszírozási kötelezettséggel jár, jövőre kell nagy akadályt megugrani. Ekkor ugyanis 5,5 milliárd eurónyi devizalejárat van, amiben benne van a 2008-as IMF-EU hitel utolsó másfél milliárdos részlete is, lesz benne font és eurókötvény is. Hogy ezt milyen módon fizetjük ki, újítjuk meg, a jövő évi finanszírozási program meghatározásakor kell meghatározni. Az alapvető irányokban nem lesz változás Barcza szerint továbbra is a lakossági forintfinanszírozás lesz előtérben, hiszen a devizaadósság csökkentése a cél. A hazai piacon is lesz devizakibocsátás – a PEMÁK és a Letelepedési Államkötvény megfelelő fedezetet nyújt erre. A lejárati profil javul a későbbiekben: a jövő évet követően kisimul és évi átlagosan 2 milliárd eurós tehertételt jelent. Az IMF-EU hitel futamideje túl rövid volt – mondta Barcza György, aki szerint a jövőben a lejártot bőven tudjuk majd a hazai piacról finanszírozni.
A 80 milliárd eurónyi magyar adósság 37 százaléka van jelenleg devizában, azaz durván 30 milliárd eurónyi a kitettség. Ennek kétharmada államkötvény, egyharmada hitel – ennek jelentős részét törlesztjük jövőre. Az utóbbi években az euróválság hatására főleg dollárkötvényeket bocsátott ki az ország, ám még mindig az eurókötvények vannak többségben.
Magyarországon marad a kamatnyereség
Azért fontos, hogy a hazai lakosság kezében van a magyar adósság döntő része, mert a kamatjövedelmet belföldi szereplők kapják meg. Ezt a kamatot vagy visszafekteti kötvénybe, vagy felhasználja, azaz fogyasztásra költi, ami szintén a magyar gazdaságot erősíti. A külföldi befektetők szintén visszafektethetik a lejáró kötvényeket és a kamatot, ám a későbbiekben mindenképp kamatjövedelemként kiáramlik az országból. Ebből a szempontból kell megvizsgálni, hogy egy 1-2-3 százalékos IMF-hitel olcsóbb-e, mint 2-3-4 százalékos hazai lakossági állampapír. Barcza szerint az IMF-hitel eképp drágább, mert 100 százalékban kiáramló kamatjövedelmet jelent, amit az ország szintjén valamilyen jövedelem beáramlással ellensúlyozni kell, ráadásul egyensúlytalanságot okoz.
Azzal kapcsolatban, hogy az ÁKK az állampapírok árazása terén agresszívebb árazást alkalmaz, Barcza arra hívta fel a figyelmet, hogy azt tapasztalták, hogy a tavaly év végén, amikor a kamatok 3 százalék alá csökkentek az állampapíroknál, drasztikusan csökkent a kereslet. Ezért döntöttek a ráemelés mellett, amelynek mértéke 0,25 százalékpont volt átlagosan. Még, ha ezért kritika is ér, én azt gondolom, hogy ez teljesen vállalható – mondta Barcza, aki szerint a magyar megtakarítók még nem szoktak hozzá, hogy az infláció feletti reálkamat az, amely az igazi gazdagodást szolgálja. Csehországban és Szlovákiában lassan egy évtizede ilyen alacsony a hozamszint, ott a lakosság már hozzászokott a 2-3 százalékos hozamszinthez. Az alkalmazkodás már megindult, de lassú, s ezért a piac még nem tolerálja a 2 százalékos reálkamatot. A jelenlegi termékek 3-4 százalékos reálkamatot biztosítanak. A februári adatok igazolták a ráemelést: 72 milliárd forintnyi lakossági állampapírt adtak el, s a mostani tendenciák szerint a márciusi adat is hasonlóan erős hónapot ígér.
|
Az állam szolgáltatóként is biztos Az elmúlt napok brókerbotrányaival kapcsolatban Barcza György elmondta, a lakosság első lépésként biztonságos helyre próbálja menekíteni a pénzét és utána szinte azonnal elkezd azon gondolkodni, hogy milyen biztonságos befektetésbe menekítse a pénzét. Ebből a szempontból a lakossági állampapír az egyik legkedveltebb megoldás a biztonság miatt. A Magyar Államkincstárnál és a Magyar Postánál ráadásul az állami tulajdon is garancia, azaz maga a forgalmazó is abszolút biztonságos pénzügyi szolgáltatónak tekinthető. |
A lakosság 2500 milliárd forint körüli állampapírt birtokol, évente körülbelül 400-700 milliárd forint körül nő az állomány – tavaly év végén az adósság 9,5 százaléka volt a lakosság kezében. Most 10 százalék körül tartanak, év végére 11-12 százalék körül lehet a mérték. Korábban a lakossági állampapírokat intézményi befektetők is vásárolhatták, ezt megszigorították, ám Barcza szerint még így is évi 2-3 százalékkal bővülhet a lakossági állampapír-állomány. Ez azt jelenti, hogy 4-5 év alatt a magyar államadósság 20 százaléka lehet a magyar lakosság kezében. Ezt az arányt annak fényében kell vizsgálni, hogy a gazdasági válság idején mindössze 2 százalékos volt ez a mérték. Emellett befektetési alapokon keresztül közvetetten is birtokol állampapírokat a lakosság.
Megújítják a Babakötvényt?
A következő időszak új termékeit vizsgálják. A lakossági állampapírok köre Barcza szerint már elég széleskörűek, de vannak még ötletek. De ezekhez még informatikai, jogi megoldások kellenek, ezért még bővebben még nem beszélt. A cél az, hogy minél szélesebb palettát kínáljanak a lakosságnak, amely saját belátása szerint dönt a különböző konstrukciók és -lejáratok közül. Ami konkrétumként felmerült, az a Babakötvény vonzóbbá tétele – a tavalyi sorsolásos kampányok időszakonként megdobták a keresletet, ám látni kell, hogy a rendkívül hosszú futamidő még elég idegen a magyar társadalomtól.
Felminősítés – fél százalékponttal alacsonyabb finanszírozás
A magyar adósminősítés javításával kapcsolatban az ÁKK vezérigazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy hazánk utolsó hónapjait éli a bóvli-kategóriában. Az a kérdés, hogy ez ősszel történik-e meg, Barcza szerint inkább a jövő tavaszi felminősítés várható, amit minden bizonnyal megalapoz majd az idei várható jó gazdasági teljesítmény is. Egy ilyen gazdasági teljesítmény – 3 év folyamatos javulás - után nehezen lenne védhető a felminősítés elmaradása. Már csak azért is,mert a piac a hozamszint alapján már most is a befektetésre ajánlott kategóriához közelibbnek tudja Magyarországot – jelentette ki az ÁKK vezérigazgatója. A mostani felminősítésnek nem is volt komolyabb hatása, ez már be volt árazva. A felminősítések általánosságban a valuta erősödéséhez és a hozamok csökkenéséhez vezetnek – mondta Barcza, aki szerint még egy fél százalékpontos hozamcsökkenés még benne van a rendszerben a következő években egy felminősítés esetén. Ez pedig további kamatkiadás-csökkenést okoz az országnak.
Több százalékponttal nőttek a lakáspiaci hozamok Magyarországon 2023-hoz képest, és bár Budapesten némileg magasabbak, a vidéki városokban is kedvezően alakult az elérhető nyereség. 
