(Fotó: 123rf.com)

Évek óta bocsát ki a magyar állam lakossági eurós állampapírokat is, ezek állománya az utolsó statisztika szerint 112,6 milliárd forint volt szeptember végén. Sokkal kevesebb, mint a többi lakossági állampapír-fajtáé, kivéve a 48,6 milliárdnyi babakötvényt. (Részletes statisztikát itt közöltünk.)

Ezen államkötvények, újabb nevükön a Prémium Euró Magyar Állampapírok (PEMÁP) is az inflációt követik, hasonlóan forintos társukhoz, a PMÁP-hoz. A forintos papír kamata azonban a magyar inflációhoz, az eurósé az Eurózóna inflációjához van kötve.

A magyar infláció szeptemberben beérte a forintos sorozat kamatát, de az eurós sorozatot talán nem fogja. A forint inflációja ugyanis 3,6 százalék volt, a 2021/K kötvény pedig 3,5 százalékot fizet. (A hosszabb 2023/J kamata viszont 3,8 százalék, a forintos papírokról itt írtunk.)

Az Eurozóna inflációja tíz év alatt. (Vastag vonal, bal tengely, Eurostat.)

Új kamat, jó kamat

Az Eurostat honlapján levő becslés szerint viszont szeptemberben 2,1 százalék volt az eurós infláció. A németeknél eközben 2,3 százalékot mértek, az összehasonlításokra használt HVPI módszerrel pedig 2,2-t.

A 2021/Y magyar eurós kötvény pont ennyit, 2,2 százalékot fizetett az első háromnegyed éve után – ez azonban szeptember 22-én véget ért, és új kamatmegállapítás következett. (A három hónappal korábbi, ebben az esetben a júniusi euróinflációt veszik alapul.)

Tíz éves német államkötvények éves hozama. (Stockcharts.com)

Az egy százalék prémium, az egy százalék

Ez után a kötvény 2,9 százalék időarányos részét, felét fizeti majd márciusban. Kérdés persze, mennyi lesz az infláció ez után, hiszen az aktuális kamat a jövőre, a szeptemberi infláció viszont a múltra vonatkozik. Az EKB szeptember 1-jei dátumú előrejelzése 2018-ra, 2019-re és 2020-ra egyaránt 1,7 százalékos inflációt becsül (harmonizált, “HICP” inflációs adat).

Ha ez bejön, akkor a kötvény márciustól is 2,7 százalékos kamatot fizet majd a decemberi adat alapján. Vagyis az európai infláció felett nagyjából egy százalék reálkamatot, amennyi egyébként a kamatprémiuma is. Várhatóan egy darabig jövőre is magasabb lesz a reálkamata, mint a forintos kötvényeké.

Nem árt egy kis euró

De lehet, hogy csak egy darabig, mert jövő év közepére a magyar infláció csökkenhet. A magyar inflációkövető kötvények pedig négy százalék körüli kamatot fizethetnek majd a jövő év utolsó harmadától, a 2018-as infláció alapján. (Afelett 1,1, illetve 1,4 százalékot.)

Ezek miatt az eurós kötvények, pár tizedszázaléknyi reálkamat miatt persze aligha érdemes forintot euróra váltani. De ha valakinek eurója van, lehet, hogy nem érdemes most forintot csinálnia belőle. Főleg, ha a jövőben eurós kiadása is keletkezik. Ha pedig amúgy is van más, forintos megtakarítása, az mellé kiegészítésnek, kockázatmegosztásként, “diverzifikációként” nem árt az euró sem.

Bankban alig van kamat

Eközben a hazai bankokban alig pár olyan, euróra szóló kamatajánlat van, ami az évi fél százalékot egyáltalán megközelíti. A német helyzet sem sokkal jobb, a legmagasabb éves lekötések 0,75 százalék körül vannak, de nálunk legalábbis eléggé ismeretlen, vélhetően kisebb bankoktól. (Lásd a képet.)