A két Széll Kálmán Terv által előirányzott strukturális átalakulások alapozzák meg a jövő évi költségvetést - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlament szerdai ülésén.
Növekedés, fordulat, új munkahelyek - hurráoptimizmus
A 2013-as büdzsé vitája előtt a miniszteri expozé. Fotó: kormany.hu |
A Költségvetési Tanácsnak (KT) nincs alapvető ellenvetése a jövő évi költségvetés megalapozottságáról, ugyanakkor komoly kockázatokat lát a kabinet makrogazdasági prognózisában, ezért azt javasolja a kormánynak, hogy reagáljon a gazdasági növekedést hátráltató tényezőkre. Kovács Árpád, a szervezet elnöke a 2013-as költségvetési javaslat szerda reggel megkezdődött parlamenti vitájában bemutatva a KT június 8-i ülésén megfogalmazott véleményét azt monda, minden ismert trend arra mutat, hogy a GDP dinamikája idén és jövőre is érdemben lehet alacsonyabb a kormány által feltételezettnél. A tanács vezetője emellett hangsúlyozta: a "költségvetési törvényjavaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának, hatásmechanizmusainak színvonala, háttérszámításokkal való alátámasztottsága egyenetlen, esetenként nem megfelelő". Kovács Árpád külön kiemelte a tranzakciós illetéket, kifogásolva, hogy a kormány úgy épít jelentősen az új teherre, hogy annak konkrét formája egyelőre nem ismert. |
A 2013-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában Matolcsy György kiemelte: a büdzsé segíti a vállalkozásokat új munkahelyek megteremtésében, és abban, hogy megőrizzék a jelenlegi 3,8 millió álláshelyet.
"Segít bennünket ez a költségvetés abban, hogy 2 százalék körüli, talán afeletti növekedést hozzon a jövő esztendő" - fogalmazott a miniszter.
Matolcsy György hangsúlyozta: az idei mintegy 1.400-1.600 milliárd forint után jövőre a tervek szerint mintegy 2.000 milliárd forint fejlesztési forrást állítanak az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) mögé.
Szavai szerint a 2013-as az emelkedés költségvetése lesz, mivel az utóbbi csaknem két és fél év sikeres költségvetési konszolidációjára épül, s egyúttal 100 ezer új munkahelyet hoz létre.
A munka íze
A foglalkoztatási fordulathoz az is hozzájárul, hogy 300.000 ember vehet részt a Start közmunkaprogramokban, vagyis a foglalkoztatáspolitikában jelentős a közmunka szerepe. "Vannak olyan hangok, amelyek ezt lebecsülik" - fogalmazott, de kiemelte, hogy az így megkeresett bér még mindig magasabb, mintha szociális ellátást kapnának az emberek. Hozzátette, a közmunkából tovább kell menni, az nem tartós megoldás, de a lényeg, hogy az abban résztvevők "megízlelik a munka ízét".
A "fegyvertény", amit mi hajtottunk végre
A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, azért tudtak megalkotni, egy már Magyarország emelkedését jelző költségvetést, mert az ország polgárai "végrehajtották azt a manapság igen ritka fegyvertényt", hogy nagyon rövid idő alatt egy "nagyon elrontott" költségvetési helyzetet szanáltak, stabilizáltak.
Matolcsy György szerint azonban még ezekkel az eredményekkel is "szerény eredményünk lesz itt Európában, az Európai Unióban, és a régióban". "Ha 2002 után nem történik az, ami történt a magyar gazdaságpolitikában, akkor ma Lengyelország és Csehország sikeres, biztos pozíciója lenne a miénk" - fogalmazott.
Magyar válaszok kellenek Európa problémáira
Hozzáfűzte, hogy Magyarországnak nagyon sokat kell tennie azért, hogy az eurózóna hosszú válságára megtalálja a magyar válaszokat, ezért a növekedésre és a munkahelyteremtésre kell hangsúlyt fektetni. Szerénységre int ugyanakkor az, hogy a következő években nagyon nehéz lesz a növekedést, a munkahelyteremtést, és a beruházások bővülését Európában megoldani - vélekedett Matolcsy György, aki szerint ennek oka az, hogy Európa egésze bajban van, az eurózóna különösen, és egyelőre nem találja a választ a verseny kihívásaira.
Csökkenteni akarják az élőmunka terhét
Ismertette, hogy a jövő évi büdzsé tervezetében a kormány 2,2 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, a kamatkiadásoktól megtisztítva ugyanakkor 2 százalékos többletet mutatna a költségvetés.
Matolcsy György felhívta a figyelmet arra, hogy az államadósság Magyarország legnagyobb terhe, ezt az örökölt 81,5 százalékos szintről sikerült idénre 78 százalékra lehozni, 2013-ban a 76 százalékra történő csökkentés a cél.
Hangsúlyozta, hogy a jövő évi bíztató, kiszámítható és elérhető számok mögött azok a strukturális átalakulások állnak, amelyeket a Széll Kálmán Tervek alapoznak meg. Az emelkedés költségvetése mögött tartós javulás áll az államnál, az önkormányzatoknál és a családoknál - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy "a reformoknak nem vagyunk a végén, de elindultunk".
Szólt arról is, hogy 2013 végére közel 200 ezerrel lesz több munkahely Magyarországon, mint a kormányzati ciklus kezdetén. A kormány megtesz mindent azért, hogy az élőmunkateher csökkentésére - a 2,2 százalékos hiánycél tartása mellett - megtalálja a forrásokat - közölte.
Matolcsy György kifejtette, hogy a költségvetés nagymértékben épít arra a konszolidációra is, amelyet a nyugdíjrendszerben hajtottak végre, és amellyel "két saját lábára" állítva a nyugdíjrendszert megvédték a nyugdíjakat. Elmondta azt is, hogy a mindenkori inflációval emelik a nyugdíjakat; ez 2013-ban 4,2 százalék lesz.
A 2013. évi költségvetés tervezete épít az önkormányzati rendszer megújítására is - mondta a miniszter, rámutatva arra, hogy például a járási rendszer bevezetése, a felsőoktatás és a köznevelési rendszer átalakítása, valamint a szociális ellátások rászorultságot előtérbe helyező rendszere mind hatékonyabbá teszik az önkormányzati igazgatási rendszert.
Az MNB az idei évre vonatkozó prognózisát módosította, növekedés helyett 0,8%-os recessziót vár, míg jövőre szerény mértékű növekedést, 0,8%-osat, ami jóval alatta marad a költségvetési törvényben jelzett 1,6%-nál. Tegnap a GKI is kiadta erre az évre vonatkozó előrejelzését, a gazdaságkutató a legpesszimistább jóslattal állt elő, 1,5%-os visszaesést vár csak idénre és jelezte, nem látja biztosítottnak a gazdasági növekedés alapjait. Korábban elemzésében a Századvég is 0,8%-os visszaesést jósolt az idei évre és szerény, 1%-os bővülést jövőre. Matolcsy korábbi nyilatkozatából azonban kiderült, hogy az 1%-nyi GDP-emelkedést a kormányzati körökben még nem tekintik növekedésnek. A legtöbb elemzés szerint a jövő évi költségvetésben a hiánycél nagy biztonsággal a 3%-os referenciaszint alatt lesz, de a többi sarokszám tekintetében nagyok a kockázatok. A költségvetés részletes elemzését itt olvashatja >>> |
ÁSZ: az adóbevételek harmada nem megalapozott
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2013-as költségvetés hiánycélja tartható, de számos kockázatot tartalmaz a büdzséjavaslat a bevételi és a kiadási oldalon is - jelentette ki Domokos László ÁSZ-elnök a jövő évi költségvetésre vonatkozó előterjesztés általános vitájában.
Hangsúlyozta: a problémák elsősorban a kormány által bevezetni tervezett új adónemeknél, illetve a kiadási oldalon a szerkezeti változásokkal érintett területeken jelentkeznek.
Domokos László leszögezte: az ÁSZ szerint a költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százaléka megalapozott, 12 százaléka teljesíthető, de csak részben alátámasztott, 30 százaléka pedig nem megalapozott, mivel nincs meg a megfelelő jogi-számszaki háttere és a számvevőszék becslése szerint a tervezettnél kevesebb bevétel várható.
A kiadási oldalon a tervezett tételek 56 százaléka megalapozott, 37 százaléka részben megalapozott, 7 százaléka pedig megalapozatlan az ÁSZ szerint. Domokos László elmondta, számításaik alapján a nyugdíjbiztosítási alap és az egészségbiztosítási alap tervei kockázatokkal, de teljesíthetőek, az önkormányzati rendszer átalakítása azonban az egész rendszer működését veszélyezteti.
Rejtett tartalék
Az ÁSZ-elnök beszélt arról is, hogy bár a költségvetés nem számol ezzel, de ha létrejönne Magyarország és a Nemzetközi Valutalap (IMF), illetve az Európai Unió között egy megállapodás, akkor az jelentősen csökkenthetné a kiadási oldalon a kamatterheket, így ez akár rejtett költségvetési tartaléknak is tekinthető.