Jó lenne tudni a menetrendet
A jegybankelnök szerint országa hozzáférése az EU közös piacához óriási előny, amit kár lenne feladni. Az EU a világ legnagyobb gazdasága Anglia számára a legnagyobb befektetési célpont, és egyben a legnagyobb befektető az Egyesült Királyságban. Eddig ugyan nem halasztották el a vállalkozások befektetési döntéseiket a bizonytalanság miatt, de Carney azt gondolja, mindenkinek pontosan kéne tudnia, mi a referendum menetrendje, mi lesz maga a kérdés, és persze hogy különböző kimenetelek esetén mi fog történni.
A választási kampányban a miniszterelnök 2017 végi szavazásról beszélt, de miután megnyerte a választásokat, rögtön kijelentette, hogy ezt előbbre is lehet hozni, sőt egyenesen ez a célja. Cameron terve elvileg az, hogy most a népszavazással jól ráijeszt az EU-ra, kierőszakolja, hogy országa és az EU között egyedi, lazább szerződést írjanak alá, és utána ezt megszavaztatja népével, és ha tetszik neki a megállapodás, a tagság melletti szavazásra buzdít.
Nagyot kockáztat
Csakhogy többféle gond merül így fel, a korábban már említett nemzetiségi kérdésen kívül. Egyrészt innentől fogva lesz egy komoly bizonytalansági tényező, amely, ahogy a jegybankelnök is mondta, gazdasági, befektetési döntések elhalasztásához vezethet. Emellett nehéz helyzetbe hozzá magát az Uniót. Ha elfogadhatatlanok a brit követelések, fel kell mérni, hogy jobb-e engedni nekik, és akkor megint ott a zsarolhatóság, amit már meglehetősen unnak, hisz a görögök hónapok óta mást sem tesznek, mint zsarolják a szervezetet.
Ha viszont bekeményítenek, akkor meg kell válni egy nagy tagtól, aminek megint csak nehéz felmérni a következményeit, de ebben az esetben már mindkét fél nagy bizonytalansággal néz szembe. Az EU-ban precedens lesz a kilépésre, a britek viszont végképp nem tudni, hogy járnak. Ha gazdaságilag rosszabbul járnak, akkor az EU fellélegezhet: mindenki látni fogja, hogy nem vonzó a brit út, ahogy nem vonzó a görög sem.
Balul is elsülhet
Az nem valószínű, hogy a szigetország a kilépéstől önmagában fellendülésnek indulna. Ahogy a jegybankelnök is elmondta, elveszti legnagyobb piacát, vagy legalábbis nem olyan kedvező feltételekkel vesz részt benne, és ugyanez vonatkozik a befektetésekre is. A legnagyobb veszély persze a skótok kilépése.
Feltehetően mindezek miatt Cameron egyáltalán nem akar kilépni, de ezzel a módszerrel túl nagyot kockáztat. Ha menet közben elhibáz valamit, vagy a folyamatok kicsúsznak a kezéből, akkor a Brexit helyett bekövetkezhet a senki által nem óhajtott Braccident (szándék nélküli kiesés), hisz a nép már nem biztos, hogy a miniszterelnöki javaslat szerint dönt. A néplélektan bonyolult tudomány, egy népszavazás könnyen kicsúszhat szervezője kezei közül.
Ezzel több évre lezárják a foglalkoztatási kérdéseket. 
