Az amerikai történelemben példátlanul hosszú ideje, öt hete nem működik a költségvetés, ezért az állami kiadások egy része, többek között 800 ezer alkalmazott bére kifizethetetlen. Rövidebb leállás már többször előfordult annak köszönhetően, hogy a képviselőház nem hagy automatikusan jóvá bizonyos kiadásokat vagy az államadósság egy adott szinten túli növekedését, így korábban nem is volt jelentős hatása a dolognak, a demokrácia részének tekintették.
Kötélhúzás
Most azonban némileg más a helyzet, mivel egy olyan kiadási tétel miatt került sor a leállásra, amit lényegében az elnök is, a képviselőház is presztízskérdésnek tekint, és egyik oldal sem enged. Az immár demokrata többségű ház nem szavazta meg, hogy az elnök 5,7 milliárd dollárért falat építsen Mexikó határára, válaszul az elnök más kiadásokra nem ad pénzt. Igazi kötélhúzás kezdődött, de egyik fél sem enged. A makacsság látszólag megdöbbentő, de mind a két fél politikájába beleillik.
Donald Trump két éves elnöksége az erőből való politizálás, a nyomásgyakorlás jegyében telt, és most is erről van szó. A novemberi képviselőházi választások előtt nem voltak különösebb gondjai a kongresszussal, miután mindkét házban republikánus többség volt, az ellenzéki többségű képviselőházzal most kell először megmérkőznie. Az elnök úgy gondolja, hogy létfontosságú nemzeti érdeket támogat a fallal, míg a demokraták úgy gondolják, akadályozni kezdik az elnök különc politikáját, ha már egyszer megtehetik.
Fékek és egyensúlyok
Kérdés persze, hogy ki hogy jön ki a kérdésből, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a közvélemény az elnököt okolja a kudarcért. Ha másért nem, azért, mert ő mégiscsak egy emberként áll szemben egy egész testülettel, akik talán nem lennének ilyen egységesek, ha nem lennének ennyire meggyőződve igazukról. Így a közvélemény józanabb része azt várná, hogy az elnök engedjen a fékek és egyensúlyok rendszerében jól felépített kontrollnak, ráadásul maga a szóban forgó kérdés is nagy vitát kelt, szó sincs arról, hogy a közvélemény a fal pártján állna.
Gazdasági károk
Az idő múlása egyre több gondot kezd okozni: most már a gazdaság és megsínyli a részleges állami leállást. A gazdasági növekedés lelassul, Kevin Hassett, az elnöki gazdasági tanácsadó bizottság elnöke szerint az első negyedéves növekedés teljesen el is tűnhet, ha a leállás kiterjed a negyedév nagy részére. A tanácsadó hozzáteszi, hogy a második negyedév viszont erős növekedést hozhat, mivel az első negyedév eleve gyengébb szokott lenni, bár ez nem pótolja a kiesést.
A kemény mag
A CNBC szerint a legújabb közvélemény-kutatások szerint az elnököt támogató „kemény mag” körében is elbizonytalanodás tapasztalható, amire a 2016-os választások óta még nem volt példa. Az elnök munkájának elutasítottsága a Real Clear Politics szerint 55,7 százalékos, egy másik kimutatás szerint elfogadottsága 39 százalékos, elutasítottsága 54 százalékos.
Ami a kemény magot illeti: a fehérbőrű evangélikus választók között elfogadottsága egy hónap alatt 73-ról 66 százalékra csökkent, elutasítottsága 17-ről 23 százalékra nőtt. A nem felsőfokú végzettségű fehér férfiak között 56-ról 50 százalékra esett az elfogadottság, az elutasítottság egy százalékponttal 35 százalékra emelkedett. Az összes republikánus érzelmű szavazó között az elfogadottság 90-ről 83 százalékra esett vissza. Arra a kérdésére, hogy 2020-ban Trumpra szavaznának-e, a megkérdezettek 30 százaléka mondta, hogy biztosan igen, 57 százaléka, hogy biztosan nem.
Elszámította magát
Az elnök abban bízott, hogy a demokratákat hibáztatják majd a választópolgárok a leállásért, de ez nem jött be, hisz elfogadottságának nagyfokú csökkenése december eleje óta következett be. Az elnök rendkívüli állapot bevezetésével is fenyegetőzött: ebben az esetben jóváhagyás nélkül is megépíthetné a falat, de úgy tűnik, erről még a vezető republikánusok is lebeszélték, mondván, egy ilyen eszköz politikai célú bevetése igen népszerűtlen lenne.
A perui kongresszus menesztette José Jerí ideiglenes elnököt, miután eltitkolta a kínai üzletemberekkel folytatott találkozóit. 
