A Los Angeles Times több szakértő véleményét összegzi cikkében. Az egyik vélemény szerint 50 százalék a hagyományos, és mindössze 10 százalék a nukleáris háború esélye. Persze mielőtt megvizsgálnánk a részleteket, felmerül a kérdés, hogy ha elindul egy hagyományos háború, az hogy maradna annyiban, hisz Észak-Korea azért fejleszti nukleáris fegyvereit, hogy egy ilyen esetben bevesse. Egy hagyományos háborút ugyanis végül elveszítene, hisz most nem állna be mögé senki, mint annak idején a Szovjetunió.
Adok-kapok
De visszakanyarodva a katonai jóslásokra: a háború akkor kezdődik el ténylegesen, ha Észak-Korea kilő egy rakétát Guamra, vagy a hozzá közel fekvő vizekre. Ebben az esetben az Egyesült Államok tomahawk cirkálórakétával lőne vissza, mint ahogy ezt Szíriában is tette áprilisban, amikor azt a légibázist célozta, amelyről végrehajtottak egy vegyifegyveres támadást, melynek civil áldozatai is voltak.
Erre Kim Dzsong Unnak persze megint reagálnia kellene, hogy ne tűnjön gyengének, így Dél-Koreában állomásozó amerikai egységeket kezdene lőni tüzérségével. Elképzelhető, hogy megpróbálna nukleáris fegyvereivel is kezdeni valamit: ha a rakéta nem működik, repülővel, esetleg hajóval próbálná meg az ellenség közelébe juttatni és ott felrobbantani. Az egyik szakértő szerint most nagyobb az esélye egy nukleáris fegyver éles bevetésének, mint a kubai válság óta bármikor, igaz, akkor ez az egész világot fenyegette, míg most csak Koreára korlátozódna az igazi veszély, meg ahová esetleg el tudja juttatni a fegyvert az északi rezsim.
Veszélyesebb mint korábban
Egy másik szakértő szerint a mostani Észak-Korea sokkal veszélyesebbnek tűnik egy háború kirobbantása szempontjából, mint korábban bármikor. Sok rövid hatótávolságú rakétája lehet, amivel hagyományos robbanófejet tud célba juttatni, egyúttal nagy mennyiségű vegyifegyverrel is rendelkezhet. Mindemellett Kim Dzsong Un gondolkodásmódja sokkal kevésbé követhető, mint apjáé vagy nagyapjáé volt.
Különösen nagy veszélynek van kitéve Szöul és környéke: közel van a két Korea közti határhoz és a déli népesség fele, 25 millió ember ott lakik. Ugyan beüzemelték már a THAAD rakétaelhárító rendszert, de ez a határhoz közel csak részleges védelmet nyújt, hisz nem csak rakéták, hanem bunkerekbe rejtett mindenféle egyéb tüzérségi eszközök ezrei várnak bevetésre az északi oldalon, és rengeteg alagutat is ástak köztük, így szinte minden tekintetben a föld alól támadnának.
Kárbecslés
A Pentagon számításai szerint egy hagyományos háború minden napján 20 ezer dél-koreai áldozat lenne. Ezt a számítás a légierő egy olyan nyugalmazott tisztje végezte, aki maga is sokáig állomásozott Koreában. Szerinte sokan azt hiszik, az egész olyan lenne, mint az iraki vagy afganisztáni bevonulás, esetleg a líbiai vagy szíriai légiháború, de erről szó sincs. Az igaz, hogy a háború végül Észak-Korea vereségével zárulna, de óriási lenne a járulékos veszteség. Rögtön a konfliktus első óráiban sok ezer rakétát és ágyúlövedéket zúdítanának Szöulra még akkor is, ha megpróbálná az amerikai légierő kiiktatni ezek indítóállásait.
Még ennél is ijesztőbb az a lehetőség, hogy ugyanezekkel, vagy akár tengeralattjárókról indítható rakétákkal vegyi-, és biológiai fegyvereket zúdítana Szöulra az északi haderő, erre az esetre még a szakértők sem hajlandók a lehetséges halálos áldozatok számát megjósolni. Mindemellett még az sem kizárt, hogy Japánba is el tudnak juttatni valamit ezekből a fegyverekből, arról nem is beszélve, hogy még a rakétára szerelt atom-, vagy hidrogénbomba is összejön Kim Dzsong Unnak. Ugyanakkor vélhetően a Pentagon is készül, és egy esetleges mindent elsöprő megelőző támadás részleteiről értelemszerűen nem beszélnek.
