Akkor is túlórázunk, ha belehalunk? A rabszolgatörvény súlyos mellékhatásai
Aki túl sokat dolgozik, annak több baja lesz az egészségével - ez az alapvetés közismert, a frissen elfogadott túlmunka-szabályozás és a hazai egészségügyi helyzet alapján azonban érdemes felidézni a munkaórák száma és a halálozási okok közötti, tudományosan igazolt összefüggéseket.
Az elmúlt évtizedekben számos kutatás foglalkozott a témával, a legátfogóbb közülük talán a University College London tudósai által 2015-ben publikált tanulmány: ez ugyanis rengeteg korábbi kutatás eredményeit összegezte három kontinensről, Európából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából.
Plusz 15 óra munka nagyot dob a halálozási esélyeken
Az eredmények azt mutatják: azoknál, akik hetente több mint 55 órát dolgoznak, 33 százalékkal nagyobb a stroke kialakulásának veszélye, mint a 35-40 órát munkával töltők esetében. 17 tanulmány adatai alapján mondják ezt a kutatók, amelyek 530 ezer ember átlagosan 7,2 éves időszakot felölelő adatait összegezték.
A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása a heti 55 órát dolgozók esetében 13 százalékkal valószínűbb. Ez több mint 600 ezer ember életútját érintő vizsgálatok alapján derült ki, akik életútját átlagosan 8,5 éven át követték.
A túlmunka által előidézett halál hátterében élettanilag a stresszválasz gyakori, ismételt kiváltása áll, de a túlzott munkavégzéssel járó jellemző viselkedési mechanizmusok is növelik a kockázatot: a testmozgás hiánya klasszikusan ilyen tényező, de az is kimutatható, hogy a sokat dolgozók hajlamosabbak a kockázatos szint fölött alkoholt fogyasztani. Ráadásul aki ideje jelentősebb részét munkahelyén tölti, sokkal nagyobb valószínűséggel hagyja figyelmen kívül a test figyelmeztető jeleit is.
A túlzott munka és az egészségi állapot közötti összefüggések ráadásul azzal együtt érvényesek, hogy figyelembe vették a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás hatása mellett a szokásos kardiovaszkuláris rizikófaktorok hatását is, mint például a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint - magyarán a széleskörű vizsgálat során ezek a faktorok nem torzították a képet, valóban a túlzott munka egészségre gyakorolt káros hatását tudták kimutatni.
Ezt nem lehet egy legyintéssel elintézni
A tanulmányban szereplő hetente ledolgozott 55 óra rendkívül soknak illetve távolinak tűnhet - hiszen Magyarországon 2017-ben a heti átlagos munkaidő csak 39,8 óra volt. Ettől azonban egyáltalán nem nyugodhatunk meg. A most bevezetett 36 hónapos munkaidőkeret ugyan nem jelenti azt, hogy az elvégzett túlórákat csak 3 év múlva fogják kifizetni: az elszámolásnak továbbra is havonta kell megtörténnie. A munkaadónak azonban van rá lehetősége, hogy a termelési ciklusokhoz hosszabb időtávon igazíthassa a munkavégzést: amikor kampány van, hosszabb munkanapokat rendelhet el, máskor pedig rövidebbeket, és ezeknek 1 helyett 3 év alatt kell egyensúlyba kerülniük a törvényben rögzített munkaidővel (erről az mfor.hu írt a Kormányzati Tájékoztatási Központ tájékoztatása alapján).
Magyarán könnyen elképzelhető, hogy a magyarországi munkahelyeken is kialakulnak olyan huzamosabb időszakok, amikor bőven az átlag fölötti mennyiségű munkaórát kell a munkahelyeken tölteni - a későbbi rövidebb munkanapok pedig az ilyenkor felhalmozódott káros egészségügyi hatásokat nem tudják (egészében) visszafordítani.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy miközben a fejlett gazdaságokban a munkával töltött óraszám folyamatos csökkenése figyelhető meg, Magyarországon a 2012-es mélypont óta emelkedő trendben vagyunk, amire a legutóbbi változtatások rátehetnek egy újabb lapáttal. A GKI előrejelzése szerint így 2-3 éven belül a régiónkban a legtöbbet dolgozó országgá válhatunk.
 |
| A ledolgozott heti munkaidő a visegrádi térségben, 2008-2017 Forrás: Eurostat / GKI |
Ráadásul ha a heti 55 óra nem is jön össze valakinek, az egészségügyi kockázat akkor is hamarabb emelkedik: heti 41-48 órányi munka 10 százalékkal növeli a stroke esélyét a 40 óra alatti munkához képest, a 49-54 óra heti munka pedig 27 százalékkal.
A megbetegítésünket segítik, a gyógyulásunkat kevésbé
Miközben egyik oldalról növekszik az egészségügyi kockázatokkal járó munkaerő-terhelés, a másik oldalról ehhez egy siralmas állapotban lévő egészségügyi ellátórendszer és a lakosság csapnivaló egészségügyi állapota is párosul. A vezető halálok épp a keringési rendszer valamilyen megbetegedése - 100 ezer emberre ebben a kategóriában 670 halálozás jutott 2017-ben a KSH adatai szerint. Márpedig a túlzott munka éppen az ilyen jellegű betegségek kialakulására van hatással a fentebb említett tanulmány szerint.
A KSH 2015-ig tekintette át az egészségügyi kiadások alakulását. Eszerint a vásárlóerő-paritáson számolt egészségügyi kiadás Magyarországon 2015-ben 1371 euró volt, amellyel hazánk az EU-tagországok között az alsó harmadba esik (az EU-28 átlaga 2781 euró volt). Az egészségügyi kiadások 7,1%-os GDP arányának tekintetében is az alsó harmadot foglaljuk el (az EU-28 átlaga 9,9%). A visegrádi országok és Ausztria közül egyedül nálunk nem érte el a 10 évvel korábbi szintet a (kormányzati) egészségügyi kiadások szintje 2015-ben.
Érdekes összefüggést találunk két országos térkép összehasonlításával is: a G7.hu éppen ma közölte a havi átlagosan teljesített munkaórák területi bontását; a legtöbb munkaórát teljesítő megyék nagy átfedésben vannak azokkal a megyékkel, ahol a keringési problémák okozta halál az országos átlagot komolyabban meghaladja (itt az Index korábbi cikkét érdemes átfutni). Önmagában persze ez nem jelent ok-okozati összefüggést, komoly jelentősége van ebben például az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésnek is - az viszont borítékolható, hogy amennyiben a több közül a keringési problémák okozta halálhoz (tudományosan igazoltan) vezető faktorok egyike romlik, akkor a halálozási statisztika is jó eséllyel tovább fog romlani.
Címlapon
Később mehetnének nyugdíjba az osztrákok. És mi?
Az OECD jelentése azt javasolja Ausztriának, hogy tolják ki a nyugdíjkorhatárt. A dolgozók teljes munkaidőben dolgozzanak, és növeljék a képzésre fordított pénzügyi erőforrásokat is. Magyarországgal kapcsolatban is van egy érdekes megjegyzésük.
- Később mehetnének nyugdíjba az osztrákok. És mi?
- A nap képe: sínre került a MÁV vadonatúj emeletes vonatja
- Furcsaságok a legfrissebb szégyenlistán: mi folyik Sajószentpéteren?
- Invázió készül? A törökök montenegrói repülőtereket vennének
- Bejelentették: Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a Tigáz
- A vártnál több befektetési jegyet cseréltek le a szuper államkötvényre?
- Megválasztották Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének
- A kormány kinézte magának a Telenort? Már tárgyalásokról pletykálnak
- A munkavállalóknak fejlődnie kell - megvan, miért lesznek bajban a jövőben a cégek
További cikkek
-
Elfogadták a Notre-Dame helyreállításáról szóló törvényt
Emmanuel Macron három hónapja azt ígérte, öt éven belül rendbehozzák a leégett székesegyházat - innentől fogva ez most már a hivatalos program. Tovább
-
Még uniós átlag felett teljesít a magyar vegyipar, de már fenyegeti a munkaerőhiány és a klímakrízis kihívásai
Nagyon megy az export, nő a termelés és a belföldi eladások is megukra találtak, de lesznek itt még gondok. Tovább
-
Megválasztották Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének
Megválaszották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden. Tovább
-
Invázió készül? A törökök montenegrói repülőtereket vennének
A montenegrói török nagykövet szerint nem csak a podgoricai, hanem a tivati repülőtér irányítását is átvennék. Tovább
-
1,6 milliárd forintért szerezhet be eszközöket a mentőszolgálat
A mentőszolgálat főigazgatója szerint ilyen mértékű fejlesztés az mentőszolgálat életében még nem volt. Tovább
-
5 milliárd forint jut idén szociális tüzelőanyagra
A támogatásra az ötezer lélekszám alatti önkormányzatok pályázhatnak. Tovább
-
Az EU-pártiaknak gesztusokat tett, az EU-szkeptikusoknak beszólt von der Leyen
Az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa beszédében ambiciózus környezetvédelmi célokat, minimálbért és a jogállam betartatását szolgáló új mechanizmust ígért. Tovább
-
Még mindig több bevándorló érkezik Németországba, mint ahányan hazamennek
Tavaly mintegy 400 ezerrel többen vándoroltak be Németországba, mint ahányan elhagyták az országot – közölte a Destatis. Tovább
-
64 millióért öltöztetik fel Kövér házőrségét
Nettó 63,58 millió forintra szerződött szolgálati ruházat beszerzésére az Országgyűlés Hivatala - derül ki a parlament honlapján közzétett dokumentumokból. Tovább
-
Utak és vasutak - szárnyal a magyar építőipar
Idén májusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 26,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Tovább
-
35 százalékra nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája
Ez két dolognak köszönhető: a rehabilitációs intézkedéseknek és az általános munkaerőhiánynak. Tovább
-
Már a magyarok harmada diplomás, de közben 22 százalékot zuhant a felsőoktatásban tanulók száma
Egyre többen tanulnak tovább külföldön. Tovább
-
Nincs munkanélküliség itthon? Egekben az Ausztriában dolgozók száma
Ha nyár, akkor új rekord. Soha nem kapott munkát ennyi magyar Ausztriában. Majdnem százezer magyar állampolgárságú személy dolgozott ott hivatalosan az előző hónapban. Igyekeznek a románok, de még meg sem tudták közelíteni a magyarok számát. Tovább
-
A nap képe: születésnapja előtt öklelte fel a bika a torreádort
Rafaelillónak több évtizedes tapasztalata van, mégis felöklelte egy bika egy hétvégi viadalon Spanyolországban. Tovább
-
A nyugdíjak mentén is kettészakad az ország
A statisztikai hivatal friss kiadványában eddig még nem ismert adatokat publikált: kiderül, melyik megyében mennyi az átlagos öregségi nyugdíj. A rangsor két vége között 40 ezer forintos különbség van. Tovább
-
Tovább lassulhat a kínai gazdaság
Komoly sebeket szerzett a kínai gazdaság az Amerikával folytatott kereskedelmi háborúban, szakértők arra számítanak, hogy a világ második legnagyobb gazdasága tovább gyengülhet. Tovább
-
EP-szavazás: borotvaélen táncol Európa leendő nagyasszonya
Holnap szavaz az Európai Parlament arról, hogy elfogadja-e az Európai Tanács jelöltjét, Ursula von der Leyent az Európai Bizottság új elnökének. Tovább
-
Az állatok drágulása gyorsult, a zöldségeké lassult májusban
A mezőgazdasági termelői árak emelkedése összességében visszafogottabb lett a KSH statisztikái szerint. Tovább
-
Már a kanyarban van a magyar autóipar válsága?
Látszólag minden rendben van az iparágban, de sok cég felől aggasztó hírek érkeznek. Tovább
-
100 ezerrel több alkalmi munkást jelentettek be, mint öt éve
Az idegenfogalmi idénymunkások száma megduplázódott, míg a mezőgazdaságban kevsebben dolgoztak ebben a foglalkoztatási formában. Tovább
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
