Akkor is túlórázunk, ha belehalunk? A rabszolgatörvény súlyos mellékhatásai
Aki túl sokat dolgozik, annak több baja lesz az egészségével - ez az alapvetés közismert, a frissen elfogadott túlmunka-szabályozás és a hazai egészségügyi helyzet alapján azonban érdemes felidézni a munkaórák száma és a halálozási okok közötti, tudományosan igazolt összefüggéseket.
Az elmúlt évtizedekben számos kutatás foglalkozott a témával, a legátfogóbb közülük talán a University College London tudósai által 2015-ben publikált tanulmány: ez ugyanis rengeteg korábbi kutatás eredményeit összegezte három kontinensről, Európából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából.
Plusz 15 óra munka nagyot dob a halálozási esélyeken
Az eredmények azt mutatják: azoknál, akik hetente több mint 55 órát dolgoznak, 33 százalékkal nagyobb a stroke kialakulásának veszélye, mint a 35-40 órát munkával töltők esetében. 17 tanulmány adatai alapján mondják ezt a kutatók, amelyek 530 ezer ember átlagosan 7,2 éves időszakot felölelő adatait összegezték.
A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása a heti 55 órát dolgozók esetében 13 százalékkal valószínűbb. Ez több mint 600 ezer ember életútját érintő vizsgálatok alapján derült ki, akik életútját átlagosan 8,5 éven át követték.
A túlmunka által előidézett halál hátterében élettanilag a stresszválasz gyakori, ismételt kiváltása áll, de a túlzott munkavégzéssel járó jellemző viselkedési mechanizmusok is növelik a kockázatot: a testmozgás hiánya klasszikusan ilyen tényező, de az is kimutatható, hogy a sokat dolgozók hajlamosabbak a kockázatos szint fölött alkoholt fogyasztani. Ráadásul aki ideje jelentősebb részét munkahelyén tölti, sokkal nagyobb valószínűséggel hagyja figyelmen kívül a test figyelmeztető jeleit is.
A túlzott munka és az egészségi állapot közötti összefüggések ráadásul azzal együtt érvényesek, hogy figyelembe vették a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás hatása mellett a szokásos kardiovaszkuláris rizikófaktorok hatását is, mint például a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint - magyarán a széleskörű vizsgálat során ezek a faktorok nem torzították a képet, valóban a túlzott munka egészségre gyakorolt káros hatását tudták kimutatni.
Ezt nem lehet egy legyintéssel elintézni
A tanulmányban szereplő hetente ledolgozott 55 óra rendkívül soknak illetve távolinak tűnhet - hiszen Magyarországon 2017-ben a heti átlagos munkaidő csak 39,8 óra volt. Ettől azonban egyáltalán nem nyugodhatunk meg. A most bevezetett 36 hónapos munkaidőkeret ugyan nem jelenti azt, hogy az elvégzett túlórákat csak 3 év múlva fogják kifizetni: az elszámolásnak továbbra is havonta kell megtörténnie. A munkaadónak azonban van rá lehetősége, hogy a termelési ciklusokhoz hosszabb időtávon igazíthassa a munkavégzést: amikor kampány van, hosszabb munkanapokat rendelhet el, máskor pedig rövidebbeket, és ezeknek 1 helyett 3 év alatt kell egyensúlyba kerülniük a törvényben rögzített munkaidővel (erről az mfor.hu írt a Kormányzati Tájékoztatási Központ tájékoztatása alapján).
Magyarán könnyen elképzelhető, hogy a magyarországi munkahelyeken is kialakulnak olyan huzamosabb időszakok, amikor bőven az átlag fölötti mennyiségű munkaórát kell a munkahelyeken tölteni - a későbbi rövidebb munkanapok pedig az ilyenkor felhalmozódott káros egészségügyi hatásokat nem tudják (egészében) visszafordítani.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy miközben a fejlett gazdaságokban a munkával töltött óraszám folyamatos csökkenése figyelhető meg, Magyarországon a 2012-es mélypont óta emelkedő trendben vagyunk, amire a legutóbbi változtatások rátehetnek egy újabb lapáttal. A GKI előrejelzése szerint így 2-3 éven belül a régiónkban a legtöbbet dolgozó országgá válhatunk.
 |
| A ledolgozott heti munkaidő a visegrádi térségben, 2008-2017 Forrás: Eurostat / GKI |
Ráadásul ha a heti 55 óra nem is jön össze valakinek, az egészségügyi kockázat akkor is hamarabb emelkedik: heti 41-48 órányi munka 10 százalékkal növeli a stroke esélyét a 40 óra alatti munkához képest, a 49-54 óra heti munka pedig 27 százalékkal.
A megbetegítésünket segítik, a gyógyulásunkat kevésbé
Miközben egyik oldalról növekszik az egészségügyi kockázatokkal járó munkaerő-terhelés, a másik oldalról ehhez egy siralmas állapotban lévő egészségügyi ellátórendszer és a lakosság csapnivaló egészségügyi állapota is párosul. A vezető halálok épp a keringési rendszer valamilyen megbetegedése - 100 ezer emberre ebben a kategóriában 670 halálozás jutott 2017-ben a KSH adatai szerint. Márpedig a túlzott munka éppen az ilyen jellegű betegségek kialakulására van hatással a fentebb említett tanulmány szerint.
A KSH 2015-ig tekintette át az egészségügyi kiadások alakulását. Eszerint a vásárlóerő-paritáson számolt egészségügyi kiadás Magyarországon 2015-ben 1371 euró volt, amellyel hazánk az EU-tagországok között az alsó harmadba esik (az EU-28 átlaga 2781 euró volt). Az egészségügyi kiadások 7,1%-os GDP arányának tekintetében is az alsó harmadot foglaljuk el (az EU-28 átlaga 9,9%). A visegrádi országok és Ausztria közül egyedül nálunk nem érte el a 10 évvel korábbi szintet a (kormányzati) egészségügyi kiadások szintje 2015-ben.
Érdekes összefüggést találunk két országos térkép összehasonlításával is: a G7.hu éppen ma közölte a havi átlagosan teljesített munkaórák területi bontását; a legtöbb munkaórát teljesítő megyék nagy átfedésben vannak azokkal a megyékkel, ahol a keringési problémák okozta halál az országos átlagot komolyabban meghaladja (itt az Index korábbi cikkét érdemes átfutni). Önmagában persze ez nem jelent ok-okozati összefüggést, komoly jelentősége van ebben például az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésnek is - az viszont borítékolható, hogy amennyiben a több közül a keringési problémák okozta halálhoz (tudományosan igazoltan) vezető faktorok egyike romlik, akkor a halálozási statisztika is jó eséllyel tovább fog romlani.
Indítsd be az évet 1,5 millió forinttal
Ne fizess feleslegesen többet a kölcsönért, csak mert nagyobb összegre lenne szükséged. Személyi kölcsön kalkulátorunkkal megtalálod a legkedvezőbb kölcsönajánlatokat! Nézzük a törlesztőrészlet nagysága alapján, mit kínálnak a bankok, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapos futamidővel: a törlesztőrészlet-alapú rangsor szerint az egyik legkedvezőbb ajánlatot a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsöne jelenti, hiszen itt a törlesztőrészlet havonta 30 327 forint (THM: 8,17%), és csak pár forinttal kell havonta többet fizetni a Raiffeisen Bank személyi kölcsönéért, hiszen itt 30 379 forint a törlesztőrészlet (THM: 8,97%), míg a Budapest Bank Online Prémium kölcsöne havonta 32 128 forintba kerül (THM: 10,50%), az Erste Most Extra személyi kölcsön pedig 32 606 forintos törlesztőrészlet mellett igényelhető (THM: 12,35%). További ajánlatok érdekelnek? Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és találd meg a legjobb ajánlatot!
Címlapon
Mindenki tudta, hogy nagy bukás lesz Londonban - ütni kezdték a forintot
Mivel borítékolható volt, hogy elbukik a parlamentben a Brexit-megállapodás tervezete, inkább a várható kínai gazdaságélénkítő lépések mozgatják a piacokat - Londonban azért van egy kis hullámvasutazás, a brit fontot is megrángatták. Budapesten két papír is limittel emelkedik, a forint viszont határozottan gyengül az inflációs adatközlés óta.
- Mennyire van rossz dolga a magyar nyugdíjasoknak?
- Végveszélyben az Egyesült Királyság, mégis megugrott az angol font
- A szerencsésebbek nemsokára 6,8 százalékos kamatot fognak kapni
- Forrongások Európa határán – rettegnek a francia tüntetésektől
- A nap képe: magába zuhant a brit kormányfő a kiütéses vereség után
- Hatalmasat bukott a brit miniszterelnök
- Macron felvázolta, mi történhet most a britekkel
- A nap képe: csinosan csörtet csatába Theresa May
- Theresa May nem akar lemondani – mi jön most?
További cikkek
-
Lekapcsolták a fegyveres bűnbandát – így csaltak el rengeteg pénzt
Fiktív számlák kiállításával foglalkozott az a bűnszervezet, amelynek működését országos akcióban számolta fel a NAV. Tovább
-
A nap képe: magába zuhant a brit kormányfő a kiütéses vereség után
Történelmi vereséget szenvedett kedd este Theresa May brit kormányfő: a brit parlament alsóháza jelentős többséggel elutasította az EU-val kötött kilépési megállapodást. Tovább
-
Egymillió éjszaka: pörgös volt az év vége Magyarországon
3,7 százalékkal nőtt a szálláshelyek vendégforgalma tavaly novemberben, nagyot nőtt a magyarok által eltöltött vendégéjszakák száma. Tovább
-
Theresa May nem akar lemondani – mi jön most?
A miniszterelnök egyelőre nem akar lemondani, inkább egyezségre akar jutni. Tovább
-
Versenyt sajnálkoznak az EU vezetői a Brexit-tervezet összeomlása miatt
De azért többen jelezték: attól itt még semmiféle újratárgyalás nem lesz. Tovább
-
Forrongások Európa határán – rettegnek a francia tüntetésektől
A túlnépesedés, a korrupt kormányzatok és a munkahelyek hiánya a fiatalokat a radikalizációba és a kábítószerekhez űzi. Tovább
-
Izraelben forróbb téma volt az időjárás, mint a Brexit-összeomlás
A helyi média a szerdára jósolt havazással volt tele, az Egyesült Királyság történéseivel egyedül a Háárec foglalkozott. Tovább
-
Macron felvázolta, mi történhet most a britekkel
A francia elnök három Brexit-forgatókönyvvel is előállt, Nagy-Britannia szokás szerint egyikből se jönne ki jól. Tovább
-
Végveszélyben az Egyesült Királyság, mégis megugrott az angol font
Theresa May brit kormányfő parlamenti bukása minden várakozást felülmúlt, ami önmagában nem is lenne baj, ha lenne látható vészforgatókönyv. Tovább
-
Hatalmasat bukott a brit miniszterelnök
Bejött a papírforma: a brit parlament leszavazta a Theresa May által az Európai Unióval kötött megállapodást, nem is kevéssel. Tovább
-
Felmentették a paksi atomerőműért felelős államtitkárt
Január 15-i hatállyal felmentette megbízatása alól Áder János köztársasági elnök Aszódi Attilát, a Miniszterelnökség paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkárát. Tovább
-
Döntöttek: megalakult a közszolgálati sztrájkbizottság – országos sztrájk jön
A sztrájkbizottság jövő héten fekteti le a pontos követeléseit. Közben az MKKSZ országos sztrájkot hirdetett. Tovább
-
A nap képe: csinosan csörtet csatába Theresa May
Sorsdöntő szavazást tart ma a brit parlament alsóháza az EU-val kötött Brexit-megállapodásról. Tovább
-
Hatszor gyorsabban olvad már az Antarktisz jege, mint negyven éve
2009 óta az Antarktisz mintegy 252 milliárd tonnányit veszített évente jégtömegéből, az 1979-90 közötti időszakban ez évente 40 milliárd tonnát tett ki. Tovább
-
Történelmi sztrájk Amerikában – min akadtak ki a tanárok?
Los Angelesben több mint 30 ezer állami iskolában tanító tanár lépett sztrájkba, ez az USA történetének legnagyobb tanársztrájkja. Tovább
-
Hatéves csúcson az áremelkedés - sokáig már nem lehet tétlenül nézni
Az év végi üzemanyagár-csökkenés visszafogta az inflációt, az élelmiszerek az átlag fölött emelkedtek, a legtöbbet a szeszesital és a dohány drágult. Tovább
-
Nagyot ugrott az építőipar: rengeteg utat és vasutat építenének
Tavaly novemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 27,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Tovább
-
Putyin nagy terve – egy országot kell elfoglalnia hozzá
Az orosz elnök hatalmon tartása érdekében Moszkva most felmelegíthet egy 1999-es államközi szerződést. Tovább
-
Most akkor irigyeljük ezt a négyszeres minimálbér-emelést?
Inkább ne. Venezuelában történt, ahol 1,7 millió százalékos volt az infláció tavaly. Így aztán a jelentősen megugró minimálbér se ér sokat. Tovább
-
Ez már a vég: a túléléshez halmoznak fel készleteket a britek
Különös jelenség tűnt fel az Egyesült Királyságban, egyre inkább úgy tűnik, hogy a britek a Brexit közeledtével a túlélésre játszanak. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
