Az elmúlt évtizedekben számos kutatás foglalkozott a témával, a legátfogóbb közülük talán a University College London tudósai által 2015-ben publikált tanulmány: ez ugyanis rengeteg korábbi kutatás eredményeit összegezte három kontinensről, Európából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából.
Plusz 15 óra munka nagyot dob a halálozási esélyeken
Az eredmények azt mutatják: azoknál, akik hetente több mint 55 órát dolgoznak, 33 százalékkal nagyobb a stroke kialakulásának veszélye, mint a 35-40 órát munkával töltők esetében. 17 tanulmány adatai alapján mondják ezt a kutatók, amelyek 530 ezer ember átlagosan 7,2 éves időszakot felölelő adatait összegezték.
A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása a heti 55 órát dolgozók esetében 13 százalékkal valószínűbb. Ez több mint 600 ezer ember életútját érintő vizsgálatok alapján derült ki, akik életútját átlagosan 8,5 éven át követték.
A túlmunka által előidézett halál hátterében élettanilag a stresszválasz gyakori, ismételt kiváltása áll, de a túlzott munkavégzéssel járó jellemző viselkedési mechanizmusok is növelik a kockázatot: a testmozgás hiánya klasszikusan ilyen tényező, de az is kimutatható, hogy a sokat dolgozók hajlamosabbak a kockázatos szint fölött alkoholt fogyasztani. Ráadásul aki ideje jelentősebb részét munkahelyén tölti, sokkal nagyobb valószínűséggel hagyja figyelmen kívül a test figyelmeztető jeleit is.
A túlzott munka és az egészségi állapot közötti összefüggések ráadásul azzal együtt érvényesek, hogy figyelembe vették a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás hatása mellett a szokásos kardiovaszkuláris rizikófaktorok hatását is, mint például a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint - magyarán a széleskörű vizsgálat során ezek a faktorok nem torzították a képet, valóban a túlzott munka egészségre gyakorolt káros hatását tudták kimutatni.
Ezt nem lehet egy legyintéssel elintézni
A tanulmányban szereplő hetente ledolgozott 55 óra rendkívül soknak illetve távolinak tűnhet - hiszen Magyarországon 2017-ben a heti átlagos munkaidő csak 39,8 óra volt. Ettől azonban egyáltalán nem nyugodhatunk meg. A most bevezetett 36 hónapos munkaidőkeret ugyan nem jelenti azt, hogy az elvégzett túlórákat csak 3 év múlva fogják kifizetni: az elszámolásnak továbbra is havonta kell megtörténnie. A munkaadónak azonban van rá lehetősége, hogy a termelési ciklusokhoz hosszabb időtávon igazíthassa a munkavégzést: amikor kampány van, hosszabb munkanapokat rendelhet el, máskor pedig rövidebbeket, és ezeknek 1 helyett 3 év alatt kell egyensúlyba kerülniük a törvényben rögzített munkaidővel (erről az mfor.hu írt a Kormányzati Tájékoztatási Központ tájékoztatása alapján).
Magyarán könnyen elképzelhető, hogy a magyarországi munkahelyeken is kialakulnak olyan huzamosabb időszakok, amikor bőven az átlag fölötti mennyiségű munkaórát kell a munkahelyeken tölteni - a későbbi rövidebb munkanapok pedig az ilyenkor felhalmozódott káros egészségügyi hatásokat nem tudják (egészében) visszafordítani.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy miközben a fejlett gazdaságokban a munkával töltött óraszám folyamatos csökkenése figyelhető meg, Magyarországon a 2012-es mélypont óta emelkedő trendben vagyunk, amire a legutóbbi változtatások rátehetnek egy újabb lapáttal. A GKI előrejelzése szerint így 2-3 éven belül a régiónkban a legtöbbet dolgozó országgá válhatunk.
|
| A ledolgozott heti munkaidő a visegrádi térségben, 2008-2017 Forrás: Eurostat / GKI |
Ráadásul ha a heti 55 óra nem is jön össze valakinek, az egészségügyi kockázat akkor is hamarabb emelkedik: heti 41-48 órányi munka 10 százalékkal növeli a stroke esélyét a 40 óra alatti munkához képest, a 49-54 óra heti munka pedig 27 százalékkal.
A megbetegítésünket segítik, a gyógyulásunkat kevésbé
Miközben egyik oldalról növekszik az egészségügyi kockázatokkal járó munkaerő-terhelés, a másik oldalról ehhez egy siralmas állapotban lévő egészségügyi ellátórendszer és a lakosság csapnivaló egészségügyi állapota is párosul. A vezető halálok épp a keringési rendszer valamilyen megbetegedése - 100 ezer emberre ebben a kategóriában 670 halálozás jutott 2017-ben a KSH adatai szerint. Márpedig a túlzott munka éppen az ilyen jellegű betegségek kialakulására van hatással a fentebb említett tanulmány szerint.
A KSH 2015-ig tekintette át az egészségügyi kiadások alakulását. Eszerint a vásárlóerő-paritáson számolt egészségügyi kiadás Magyarországon 2015-ben 1371 euró volt, amellyel hazánk az EU-tagországok között az alsó harmadba esik (az EU-28 átlaga 2781 euró volt). Az egészségügyi kiadások 7,1%-os GDP arányának tekintetében is az alsó harmadot foglaljuk el (az EU-28 átlaga 9,9%). A visegrádi országok és Ausztria közül egyedül nálunk nem érte el a 10 évvel korábbi szintet a (kormányzati) egészségügyi kiadások szintje 2015-ben.
Érdekes összefüggést találunk két országos térkép összehasonlításával is: a G7.hu éppen ma közölte a havi átlagosan teljesített munkaórák területi bontását; a legtöbb munkaórát teljesítő megyék nagy átfedésben vannak azokkal a megyékkel, ahol a keringési problémák okozta halál az országos átlagot komolyabban meghaladja (itt az Index korábbi cikkét érdemes átfutni). Önmagában persze ez nem jelent ok-okozati összefüggést, komoly jelentősége van ebben például az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésnek is - az viszont borítékolható, hogy amennyiben a több közül a keringési problémák okozta halálhoz (tudományosan igazoltan) vezető faktorok egyike romlik, akkor a halálozási statisztika is jó eséllyel tovább fog romlani.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
