Akkor is túlórázunk, ha belehalunk? A rabszolgatörvény súlyos mellékhatásai
Aki túl sokat dolgozik, annak több baja lesz az egészségével - ez az alapvetés közismert, a frissen elfogadott túlmunka-szabályozás és a hazai egészségügyi helyzet alapján azonban érdemes felidézni a munkaórák száma és a halálozási okok közötti, tudományosan igazolt összefüggéseket.
Az elmúlt évtizedekben számos kutatás foglalkozott a témával, a legátfogóbb közülük talán a University College London tudósai által 2015-ben publikált tanulmány: ez ugyanis rengeteg korábbi kutatás eredményeit összegezte három kontinensről, Európából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából.
Plusz 15 óra munka nagyot dob a halálozási esélyeken
Az eredmények azt mutatják: azoknál, akik hetente több mint 55 órát dolgoznak, 33 százalékkal nagyobb a stroke kialakulásának veszélye, mint a 35-40 órát munkával töltők esetében. 17 tanulmány adatai alapján mondják ezt a kutatók, amelyek 530 ezer ember átlagosan 7,2 éves időszakot felölelő adatait összegezték.
A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása a heti 55 órát dolgozók esetében 13 százalékkal valószínűbb. Ez több mint 600 ezer ember életútját érintő vizsgálatok alapján derült ki, akik életútját átlagosan 8,5 éven át követték.
A túlmunka által előidézett halál hátterében élettanilag a stresszválasz gyakori, ismételt kiváltása áll, de a túlzott munkavégzéssel járó jellemző viselkedési mechanizmusok is növelik a kockázatot: a testmozgás hiánya klasszikusan ilyen tényező, de az is kimutatható, hogy a sokat dolgozók hajlamosabbak a kockázatos szint fölött alkoholt fogyasztani. Ráadásul aki ideje jelentősebb részét munkahelyén tölti, sokkal nagyobb valószínűséggel hagyja figyelmen kívül a test figyelmeztető jeleit is.
A túlzott munka és az egészségi állapot közötti összefüggések ráadásul azzal együtt érvényesek, hogy figyelembe vették a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás hatása mellett a szokásos kardiovaszkuláris rizikófaktorok hatását is, mint például a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint - magyarán a széleskörű vizsgálat során ezek a faktorok nem torzították a képet, valóban a túlzott munka egészségre gyakorolt káros hatását tudták kimutatni.
Ezt nem lehet egy legyintéssel elintézni
A tanulmányban szereplő hetente ledolgozott 55 óra rendkívül soknak illetve távolinak tűnhet - hiszen Magyarországon 2017-ben a heti átlagos munkaidő csak 39,8 óra volt. Ettől azonban egyáltalán nem nyugodhatunk meg. A most bevezetett 36 hónapos munkaidőkeret ugyan nem jelenti azt, hogy az elvégzett túlórákat csak 3 év múlva fogják kifizetni: az elszámolásnak továbbra is havonta kell megtörténnie. A munkaadónak azonban van rá lehetősége, hogy a termelési ciklusokhoz hosszabb időtávon igazíthassa a munkavégzést: amikor kampány van, hosszabb munkanapokat rendelhet el, máskor pedig rövidebbeket, és ezeknek 1 helyett 3 év alatt kell egyensúlyba kerülniük a törvényben rögzített munkaidővel (erről az mfor.hu írt a Kormányzati Tájékoztatási Központ tájékoztatása alapján).
Magyarán könnyen elképzelhető, hogy a magyarországi munkahelyeken is kialakulnak olyan huzamosabb időszakok, amikor bőven az átlag fölötti mennyiségű munkaórát kell a munkahelyeken tölteni - a későbbi rövidebb munkanapok pedig az ilyenkor felhalmozódott káros egészségügyi hatásokat nem tudják (egészében) visszafordítani.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy miközben a fejlett gazdaságokban a munkával töltött óraszám folyamatos csökkenése figyelhető meg, Magyarországon a 2012-es mélypont óta emelkedő trendben vagyunk, amire a legutóbbi változtatások rátehetnek egy újabb lapáttal. A GKI előrejelzése szerint így 2-3 éven belül a régiónkban a legtöbbet dolgozó országgá válhatunk.
 |
| A ledolgozott heti munkaidő a visegrádi térségben, 2008-2017 Forrás: Eurostat / GKI |
Ráadásul ha a heti 55 óra nem is jön össze valakinek, az egészségügyi kockázat akkor is hamarabb emelkedik: heti 41-48 órányi munka 10 százalékkal növeli a stroke esélyét a 40 óra alatti munkához képest, a 49-54 óra heti munka pedig 27 százalékkal.
A megbetegítésünket segítik, a gyógyulásunkat kevésbé
Miközben egyik oldalról növekszik az egészségügyi kockázatokkal járó munkaerő-terhelés, a másik oldalról ehhez egy siralmas állapotban lévő egészségügyi ellátórendszer és a lakosság csapnivaló egészségügyi állapota is párosul. A vezető halálok épp a keringési rendszer valamilyen megbetegedése - 100 ezer emberre ebben a kategóriában 670 halálozás jutott 2017-ben a KSH adatai szerint. Márpedig a túlzott munka éppen az ilyen jellegű betegségek kialakulására van hatással a fentebb említett tanulmány szerint.
A KSH 2015-ig tekintette át az egészségügyi kiadások alakulását. Eszerint a vásárlóerő-paritáson számolt egészségügyi kiadás Magyarországon 2015-ben 1371 euró volt, amellyel hazánk az EU-tagországok között az alsó harmadba esik (az EU-28 átlaga 2781 euró volt). Az egészségügyi kiadások 7,1%-os GDP arányának tekintetében is az alsó harmadot foglaljuk el (az EU-28 átlaga 9,9%). A visegrádi országok és Ausztria közül egyedül nálunk nem érte el a 10 évvel korábbi szintet a (kormányzati) egészségügyi kiadások szintje 2015-ben.
Érdekes összefüggést találunk két országos térkép összehasonlításával is: a G7.hu éppen ma közölte a havi átlagosan teljesített munkaórák területi bontását; a legtöbb munkaórát teljesítő megyék nagy átfedésben vannak azokkal a megyékkel, ahol a keringési problémák okozta halál az országos átlagot komolyabban meghaladja (itt az Index korábbi cikkét érdemes átfutni). Önmagában persze ez nem jelent ok-okozati összefüggést, komoly jelentősége van ebben például az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésnek is - az viszont borítékolható, hogy amennyiben a több közül a keringési problémák okozta halálhoz (tudományosan igazoltan) vezető faktorok egyike romlik, akkor a halálozási statisztika is jó eséllyel tovább fog romlani.
3 millió forintból mindent elérhetsz
A céljaidhoz elég lenne 3 millió forint? A legjobb személyi kölcsönökkel felújíthatod a lakásod, lecserélheted az autód, de saját vállalkozásodat is beindíthatod. Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és legyen tiéd a legkedvezőbb hitel a törlesztőrészlet nagysága alapján: a Budapest Bank Online Prémium kölcsönének törlesztőrészlete 60 596 forint, a THM 7,90 százalék. A CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönének 60 654 forint a havi törlesztőrészlete, a THM pedig 8,17 százalék, de szintén kedvező a Raiffeisen Bank ajánlata: a törlesztőrészlet 60 757 forint, a THM pedig 8,92 százalék. A Cetelem Saját Ritmus kölcsönt 62 130 forintos törlesztőrészlettel és 9,74 százalékos THM-mel érhetjük el. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!
Címlapon
Erre nem lehetünk büszkék: a magyarok a legelhízottabb nemzet Európában
Május 18-a az Európai Elhízás Napja. Az elhízás népbetegség, sőt nem túlzás azt állítani, hogy már-már világméretű járvány. Sajnos hazánk Európa legelhízottabb nemzete az OECD adatai alapján, így nem csak a megelőzés, hanem a kezelés is kiemelt fontossággal bír. Az egyéni egészségügyi kockázatokon túl az elhízás következtében kialakuló betegségek mintegy 207 milliárd forintos többletterhet rónak az államkasszára.
- Lemondott az osztrák kormány, új választások lesznek
- Sorra zárnak be a magyar kisboltok – mi ennek az oka?
- Amerikai rakéták: Szijjártó elmondta, mire készülnek
- Hamis ruha, jelöletlen zöldség: mit kezd a NAV a lefoglalt árukkal? Elárulták
- Kiderült a korrupció: lemondott az osztrák alkancellár
- Válaszolt az EU Trump döntésére
- Erre nem lehetünk büszkék: a magyarok a legelhízottabb nemzet Európában
- Egyre emberibben bánnak a munkásokkal a magyar cégek, mert túl nagy kihívás lett új dolgozókat keresni
- Ezek voltak a legnépszerűbb érettségi tantárgyak idén
További cikkek
-
Lemondott az osztrák kormány, új választások lesznek
Bejelentette az osztrák kormánykoalíció felbontását és mielőbbi új választások kiírását javasolta szombat esti nyilatkozatában Sebastian Kurz osztrák kancellár, miután korrupciós botrány miatt lemondott alkancellári és pártelnöki tisztségéről Heinz-Christian Strache, a koalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője. Tovább
-
Hamis ruha, jelöletlen zöldség: mit kezd a NAV a lefoglalt árukkal? Elárulták
Mik azok, amelyeket biztosan megsemmisítenek? Mikor kaphatják meg az állatok a lefoglalt zöldséget, gyümölcsöt? Tovább
-
EP-választás: hogyan szavazhatnak azok, akik külföldön élnek?
A jövő vasárnapi európai parlamenti választáson több mint húszezren voksolhatnak Magyarország 132 külképviseletének egyikén. Tovább
-
Amerikai rakéták: Szijjártó elmondta, mire készülnek
A Trump-Orbán találkozó ennek csak a megerősítése volt. Tovább
-
Válaszolt az EU Trump döntésére
Az Európai Unió üdvözli, hogy az amerikai elnök elhalasztotta a döntést a külföldről behozott autókat és autóalkatrészeket sújtó védővámok bevezetéséről. Tovább
-
Sokkal károsabb lehet a városi szmog, mint eddig gondoltuk
Hogy a légzőrendszerünket és a szívünket veszélyezteti a szmog, az eddig is széles körben ismert volt. Tovább
-
Trump Európának egyelőre megkegyelmezett
Fél évvel elhalasztotta ugyanis az Európában gyártott személygépkocsikra és autó-alkatrészekre kilátásba helyezett 25 százalékos védővám kivetését. Tovább
-
Orosz újítás – nemsokára darabjaira hullik az internet?
Az internet megszűnhet abban a formájában, ahogy ismertük, sok országnak vannak bajai a szabad információ-áramlással. Tovább
-
Elsőre blöffnek tűnt, de hosszú távú stratégia lehet Trump kereskedelmi háborúja
A trumpi hozzáállást pedig akár a világkereskedelem további játékosai is magukévá tehetik, és nagyobb kerítéseket emelnek majd a külföldi cégek elé. Tovább
-
A nap képe: tündérszép óriásgraffitit fotóztak egy menekülttáborban
A műalkotás a szíriai határ közelében lévő Zaatari táborban készült Jordániában. Tovább
-
Súlyos feszültség Amerika és Európa között – mi lesz a NATO jövője?
Mennyibe kerülne Európának, ha az USA elhagyná a NATO-t? Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Egyre nagyobb darabot harapnak ki a kínaiak a budapesti ingatlanpiacból
Az EU-n kívülről messze ők veszik a legtöbb családi házat és lakást a fővárosban, de az uniós külföldi vásárlókkal összevetve is csak a németek és a románok előzték meg őket. Tovább
-
Hivatalosan is odasózott Trump a Huawei-nek
Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma formálisan is megtiltotta amerikai termékek eladását a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalatnak. Tovább
-
A nagy migránspara VI.: tényleg elsüllyed Európa?
Tényleg migránsokkal akarja elárasztani Európát Brüsszel? Most a migráció kérdését körbejáró sorozatunk hatodik, befejező részét olvashatják. Tovább
-
Kiakadt a külügy: bekérették a holland nagykövetet
Nem tetszik Szijjártóéknak Mark Rutte kijelentése. Tovább
-
Gazdasági kilátások: nem is lenne olyan nagy baj, ha lassítanának a magyar autógyárak
A magyar gazdaságnak pedig talán még jó is lenne, ha a Mercedes és a BMW csak lassabban emelné tovább jelentős autóipari függőségünket. Tovább
-
Mégis megmarad az IIB diplomáciai mentessége?
A kormány nem tervezi módosítani a jogszabályt, pedig felröppentek ilyen hírek is. Tovább
-
A szokásosnál rövidebb lesz a parlamenti képviselők nyári szünete
Július 12-én fogadják el a jövő évi büdzsét, derült ki a csütörtöki Kormányinfón. Tovább
-
A BMW-vel már tárgyalt a kormány, a Mercedes-szel még nem
Az elmúlt napokban felmerült, hogy a német autógyártók a korábban bejelentett beruházásaikat felfüggesztik, erre reagált a kormány. Tovább
-
Mégsem élvez majd diplomáciai mentességet a Nemzetközi Beruházási Bank?
Noha erre az Országgyűlés március elején már áldását adta, most Cornstein amerikai nagykövet szerint mégsem lesz az IBB-nek mentessége. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Oszkó Péter: nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
