Akkor is túlórázunk, ha belehalunk? A rabszolgatörvény súlyos mellékhatásai
Aki túl sokat dolgozik, annak több baja lesz az egészségével - ez az alapvetés közismert, a frissen elfogadott túlmunka-szabályozás és a hazai egészségügyi helyzet alapján azonban érdemes felidézni a munkaórák száma és a halálozási okok közötti, tudományosan igazolt összefüggéseket.
Az elmúlt évtizedekben számos kutatás foglalkozott a témával, a legátfogóbb közülük talán a University College London tudósai által 2015-ben publikált tanulmány: ez ugyanis rengeteg korábbi kutatás eredményeit összegezte három kontinensről, Európából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából.
Plusz 15 óra munka nagyot dob a halálozási esélyeken
Az eredmények azt mutatják: azoknál, akik hetente több mint 55 órát dolgoznak, 33 százalékkal nagyobb a stroke kialakulásának veszélye, mint a 35-40 órát munkával töltők esetében. 17 tanulmány adatai alapján mondják ezt a kutatók, amelyek 530 ezer ember átlagosan 7,2 éves időszakot felölelő adatait összegezték.
A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása a heti 55 órát dolgozók esetében 13 százalékkal valószínűbb. Ez több mint 600 ezer ember életútját érintő vizsgálatok alapján derült ki, akik életútját átlagosan 8,5 éven át követték.
A túlmunka által előidézett halál hátterében élettanilag a stresszválasz gyakori, ismételt kiváltása áll, de a túlzott munkavégzéssel járó jellemző viselkedési mechanizmusok is növelik a kockázatot: a testmozgás hiánya klasszikusan ilyen tényező, de az is kimutatható, hogy a sokat dolgozók hajlamosabbak a kockázatos szint fölött alkoholt fogyasztani. Ráadásul aki ideje jelentősebb részét munkahelyén tölti, sokkal nagyobb valószínűséggel hagyja figyelmen kívül a test figyelmeztető jeleit is.
A túlzott munka és az egészségi állapot közötti összefüggések ráadásul azzal együtt érvényesek, hogy figyelembe vették a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás hatása mellett a szokásos kardiovaszkuláris rizikófaktorok hatását is, mint például a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint - magyarán a széleskörű vizsgálat során ezek a faktorok nem torzították a képet, valóban a túlzott munka egészségre gyakorolt káros hatását tudták kimutatni.
Ezt nem lehet egy legyintéssel elintézni
A tanulmányban szereplő hetente ledolgozott 55 óra rendkívül soknak illetve távolinak tűnhet - hiszen Magyarországon 2017-ben a heti átlagos munkaidő csak 39,8 óra volt. Ettől azonban egyáltalán nem nyugodhatunk meg. A most bevezetett 36 hónapos munkaidőkeret ugyan nem jelenti azt, hogy az elvégzett túlórákat csak 3 év múlva fogják kifizetni: az elszámolásnak továbbra is havonta kell megtörténnie. A munkaadónak azonban van rá lehetősége, hogy a termelési ciklusokhoz hosszabb időtávon igazíthassa a munkavégzést: amikor kampány van, hosszabb munkanapokat rendelhet el, máskor pedig rövidebbeket, és ezeknek 1 helyett 3 év alatt kell egyensúlyba kerülniük a törvényben rögzített munkaidővel (erről az mfor.hu írt a Kormányzati Tájékoztatási Központ tájékoztatása alapján).
Magyarán könnyen elképzelhető, hogy a magyarországi munkahelyeken is kialakulnak olyan huzamosabb időszakok, amikor bőven az átlag fölötti mennyiségű munkaórát kell a munkahelyeken tölteni - a későbbi rövidebb munkanapok pedig az ilyenkor felhalmozódott káros egészségügyi hatásokat nem tudják (egészében) visszafordítani.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy miközben a fejlett gazdaságokban a munkával töltött óraszám folyamatos csökkenése figyelhető meg, Magyarországon a 2012-es mélypont óta emelkedő trendben vagyunk, amire a legutóbbi változtatások rátehetnek egy újabb lapáttal. A GKI előrejelzése szerint így 2-3 éven belül a régiónkban a legtöbbet dolgozó országgá válhatunk.
 |
| A ledolgozott heti munkaidő a visegrádi térségben, 2008-2017 Forrás: Eurostat / GKI |
Ráadásul ha a heti 55 óra nem is jön össze valakinek, az egészségügyi kockázat akkor is hamarabb emelkedik: heti 41-48 órányi munka 10 százalékkal növeli a stroke esélyét a 40 óra alatti munkához képest, a 49-54 óra heti munka pedig 27 százalékkal.
A megbetegítésünket segítik, a gyógyulásunkat kevésbé
Miközben egyik oldalról növekszik az egészségügyi kockázatokkal járó munkaerő-terhelés, a másik oldalról ehhez egy siralmas állapotban lévő egészségügyi ellátórendszer és a lakosság csapnivaló egészségügyi állapota is párosul. A vezető halálok épp a keringési rendszer valamilyen megbetegedése - 100 ezer emberre ebben a kategóriában 670 halálozás jutott 2017-ben a KSH adatai szerint. Márpedig a túlzott munka éppen az ilyen jellegű betegségek kialakulására van hatással a fentebb említett tanulmány szerint.
A KSH 2015-ig tekintette át az egészségügyi kiadások alakulását. Eszerint a vásárlóerő-paritáson számolt egészségügyi kiadás Magyarországon 2015-ben 1371 euró volt, amellyel hazánk az EU-tagországok között az alsó harmadba esik (az EU-28 átlaga 2781 euró volt). Az egészségügyi kiadások 7,1%-os GDP arányának tekintetében is az alsó harmadot foglaljuk el (az EU-28 átlaga 9,9%). A visegrádi országok és Ausztria közül egyedül nálunk nem érte el a 10 évvel korábbi szintet a (kormányzati) egészségügyi kiadások szintje 2015-ben.
Érdekes összefüggést találunk két országos térkép összehasonlításával is: a G7.hu éppen ma közölte a havi átlagosan teljesített munkaórák területi bontását; a legtöbb munkaórát teljesítő megyék nagy átfedésben vannak azokkal a megyékkel, ahol a keringési problémák okozta halál az országos átlagot komolyabban meghaladja (itt az Index korábbi cikkét érdemes átfutni). Önmagában persze ez nem jelent ok-okozati összefüggést, komoly jelentősége van ebben például az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésnek is - az viszont borítékolható, hogy amennyiben a több közül a keringési problémák okozta halálhoz (tudományosan igazoltan) vezető faktorok egyike romlik, akkor a halálozási statisztika is jó eséllyel tovább fog romlani.
Címlapon
Másfél hónapja nem volt ily gyenge a forint
Gyenge forinttal, de emelkedő OTP-árfolyammal és BUX indexszel indult a hét. A folytatás a kereskedelmi háborús tárgyalásoktól függhet leginkább. Itthon a forinttal történhet valami, ha az MNB új információt tesz közzé. Öt fontos tudnivaló a mai tőzsdenaphoz.
- Európai maffiaállam – Putyin embere magához ragadta a hatalmat
- Az önkormányzatiság csorbul, de az építési engedélyezés nem változik
- Kissinger figyelmeztetése - katasztrofális háború törhet ki az USA és Kína között
- 8 millió forintot tapsolt el egy magyar ember a black fridayen
- Sok vidéki kórházból elfogyott az orvos, a kormány most bezáratná az intézményeket
- A nap képe: sorra gyilkolják a tüntetőket Bolíviában
- 228 milliárd forint az államháztartás hiánya
- Orbán Viktor: "mi vagyunk Európa jövője"
- 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk Mészáros Lőrincéknek
További cikkek
-
A nap képe: sorra gyilkolják a tüntetőket Bolíviában
Már legkevesebb 23-an vesztették életüket Bolíviában az elnök, Evo Morales lemondatása miatt kitört tüntetésekben. Tovább
-
228 milliárd forint az államháztartás hiánya
A harmadik negyedéves adat a GDP 1,9 százaléka. Tovább
-
Európai maffiaállam – Putyin embere magához ragadta a hatalmat
Még a fél évet sem élte meg Moldova első reform-párti kormánya. A szálakat Igor Dodon elnök mozgatja, akinek volt pártját havi 1 millió dollárral támogatja titokban a Kreml. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Sok vidéki kórházból elfogyott az orvos, a kormány most bezáratná az intézményeket
A Népszava birtokába jutott kormányzati munkaanyag jelentős átszervezéseket javasol az egészségügyben. Tovább
-
Az önkormányzatiság csorbul, de az építési engedélyezés nem változik
Az önkormányzatiság csorbul az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök kormányhivatalokhoz telepítésével, de az építkezőknek alig lesz érzékelhető a változás. Tovább
-
Orbán Viktor: "mi vagyunk Európa jövője"
Mármint nem egyedül mi, magyarok, hanem úgy egyáltalán Közép-Európa. A miniszterelnök Prágában beszélt, a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen. Tovább
-
Kissinger figyelmeztetése - katasztrofális háború törhet ki az USA és Kína között
Henry Kissinger szerint a két országnak mielőbb rendeznie kell nézeteltéréseit, különben olyan „katasztrofális háború” törhet ki, amely véresebb lenne, mint a két világháború. Tovább
-
Jóval nagyobb minimálbér-emelés jöhet 2020-ban az eddig vártnál
A nyolc-nyolc százalék helyett két számjegyű emelkedés várható a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is a Magyar Nemzet szerint. Tovább
-
Elhalasztja közös hadgyakorlatát az USA és Dél-Korea
Légi gyakorlatozást terveztek november végére. Ezt Észak-Korea provokációnak tartotta, ugyanakkor a halasztást az USA szerint nem a diktatúrának tett engedményként kell tekinteni. Tovább
-
36 milliárdért épül új kézicsarnokot Szegeden
A Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata a 2022-es kézilabda EB-nek is majdnan helyet adó sportcsarnok támogatásáról. Tovább
-
A postákon váltották be a papírok közel kétharmadát
A nyugdíjasok rezsiutalványos akciója 30 milliárd forintba került Tovább
-
Járhatatlan lesz Budapest, ha összeér a 3-as metró és a Lánchíd felújítása
Jövőre nyugodtan bevezethetik a dugódíjat, mivel a belvárosban amúgy sem lehet majd autózni. 2020-ban ugyanis összeérhet a hármas metró déli és középső szakaszának rekonstrukciója, illetve várhatóan hozzálátnak a Lánchíd felújításának is. Tovább
-
A nap képe: divatdiktátor lett Angela Merkel
A német kancellárasszony belemereng a berlini őszbe. Tovább
-
Varga Mihály: válságálló a hazai ipar
Cél a közösségi közlekedés dekarbonizácója, gyorstöltők támogatása is jöhet. A hazai ipar pedig válságálló az autóipar domináns szerepe ellenére is. Tovább
-
Szimpla csuklóztatás Várhelyi megakasztása
Várhelyi Olivér küzdött, mint disznó a jégen, mégsem tudott elsőre átmenni az EP-meghallgatáson – ez azonban nem vagy nem csak az ő hibája. Jegyzet. Tovább
-
Román autóra esküsznek a nagy magyar családok
Utcahosszal előzi az Opelt a Dacia a nagycsaládosok autóvásárlási támogatási programjában. Tovább
-
Orbán és a KGB – Trianon meg nem értett tanulságai
Érthetetlen, hogy 2019-ben, az euroatlanti szövetség tagjaként miként lehet a magyar miniszterelnök mindkét külpolitikai tanácsadója a szovjet diplomáciai akadémia végzettje. Tovább
-
Jól bevásárolt a szír diktátor a moszkvai luxusingatlan-piacon
19 luxus lakosztály, mintegy 40 millió dollár értékben – Bashar al-Aszad szír diktátor és rokonsága ennyi és ilyen értékű luxusingatlant vásárolt pár év alatt Moszkva egyik leginkább felkapott felhőkarcolójában, a City of Capitals ikertornyaiban. A Financial Times aprólékos kutatómunkával járt utána a történetnek. Tovább
-
Putyin mosolyog: Macron felforgatja a NATO-t
Macron elnök már szeptemberben kifejtette, hogy az európai kontinens biztonságát újra kell definiálni, mégpedig Moszkva részvételével. Tovább
-
Elsőre elbukott Várhelyi az EP-ben
Nem hagyta jóvá az EP külügyi szakbizottsága a magyar uniós biztosjelöltet. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
