Az olasz miniszterelnök és honfitársa, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke azt akarja, hogy az ideiglenes jelleggel létrehozott EFSF-et az év közepén felváltó állandó stabilitási mechanizmus, az ESM 500 milliárd eurós keretét megduplázzák a tagállamok. Az alapot a pénzügyi nehézségekkel küzdő eurózónatagok megsegítésére hozták létre - úgy tűnik a két olasz közgazdász így akarna válaszolni az S&P csoportos leminősítésére, amit a EFSF kiváló minősítéstől való megfosztása követett.

A két olasz törekvése mögött felsorakozna Spanyolország, Portugália, és meglepetésre Franciaország is - aki az euró megmentéséért tett erőfeszítések kapcsán először kerülhet szembe Németországgal. Angela Merkel biztosan elutasítja ugyanis, hogy 1000 milliárd eurósra hizlalják az alapot, ami Draghi és Monti szerint levegőhöz juttatná az európai kötvénypiacot, mely történetében soha nem volt olyan nyomás alatt, mint az idei első negyedévben (márciusig 500 milliárd eurónyi adósságot kellene megújítani).

A német Spiegel beszámolója szerint Draghi előterjesztése arról szól, hogy az év közepétől életbe lépő ESM olyan forrásokat is megkapjon, melyek nem kerülnek felhasználásra az ideiglenes létrehozott EFSF-ből: így a már vállalt 500 milliárd eurós alap 750 milliárdra hízhatna. A maradékot Draghi és Monti szerint újabb tagállami vállalásokból kellene előteremteni - ez az az ötlet, ami szinte biztosan kiveri majd a biztosítékot, az Unió legnagyobb nettó befizetőjeként számon tartott és az eurózóna-tagállamok megmentésében eddig is oroszlánrészt vállaló Németországnál. Angela Merkel meglehetősen nagy politikai kockázatot vállalna egy ilyen terv felkarolásával, a németek egyre nehezebben tűrik ugyanis, hogy uniós tagállamokat mentenek adófizetőik pénzéből - az utóbbi félévben készült felmérések szerint, ha csak a német adófizetőkön múlna, Görögország már az övezet, de az Unió tagállama sem lenne. Ráadásul Németország már decemberben is megduplázta az ESM-hez nyújtandó támogatását.

"Ezermilliárdot mondott?"

Mindazonáltal egy 1000 milliárdosra hizlalt mentőalap újabb nyugtatót jelenthetne a befektetőknek és lejjebb szoríthatja az európai kötvényhozamokat - többek között olasz és spanyol állampapírokból az EKB már amúgy is bevásárolt, hogy csökkentse a feszültséget. A németek szempontjából az olaszok ötlete mellett csak az szólhat, hogy az EKB így talán visszavehetne az államapapír-aukciókon mutatott aktivitásából.

A központi bank szerepfelfogása ugyanis egyre inkább mutat egy európai kötvénykibocsátás irányába, mint sem a "klasszikus", az árstabilitást fenntartani igyekvő jegybanki szerep irányába, ez pedig nem igazán tetszik Berlinnek, a közös kötvénykiadással Németország bizonyosan rosszul járna. Az európai válság eszkalálódásával az is előfordulhat, hogy Merkelnek végül a két rossz közül a kisebbet kell majd választania - miközben március végéig el kellene fogadni a fiskális paktumot, mely - első lépésben - az euróövezeti tagállamok költségvetési politikáját hangolja össze.