Bár a költségvetési hiány négy hónap alatt elérte az egész évre tervezett deficit 96,6 százalékát, ez önmagában még nem jelent veszélyt az államháztartás számára. A rengeteg egyedi, illetve évről évre változó lefutású tétel (pl. kamatfizetés, állami beruházások) miatt az évközi hiányszámnak nincs igazán információtartalma. Annak érdekében, hogy értékelni lehessen az államháztartás évközi helyzetét, az egyenleg helyett az egyes tételek részletes vizsgálatára van szükség.
Ahol hiányzik az infláció…
Az eddig nyilvánosságra hozott, az első három hónapra vonatkozó részletes adatok alapján biztosat ugyan még nem lehet mondani, néhány fontosabb tendencia azonban nagyvonalakban már felvázolható. Az adóbevételek területén például jól látható, hogy másodjára is ugyanabba a folyóba lépett a kormány. A tavalyi után ugyanis az idei évre is igaznak tűnik, hogy túlságosan optimista volt a szaktárca a fogyasztáshoz kapcsolt adók és az új kisadók tervezésekor, viszont ez utóbbitól nem függetlenül alultervezte a társadalombiztosítási járulékokból származó bevételeket.
Mindez a számokra lefordítva azt jelenti, hogy az éves elmaradás a vártnál kisebb infláció miatt az általános forgalmi adón, a dohánykereskedelem visszaesése miatt pedig a jövedéki adón keresztül együttesen eléri a 150 milliárd forintot. A kisvállalati különadó és különösen a kisadózók tételes adójának felültervezése pedig együtt további 50 milliárd forinttal rontja a költségvetés egyenlegét. Ez azonban a hiánycél szempontjából úgy tűnik, hogy nem jelent gondot, mivel részben azért, mert a vártnál az idén is kevesebben választják az új kisadókat, a járulékokból és egyes gazdálkodói befizetésekből (például egyszerűsített vállalkozói adóból) származó bevételi többlet az első három hónap adatai alapján elérheti a 200 milliárd forintot. Így az összes adóbevétel több év után idén újra nagyjából annyi lesz, mint amennyi a tervekben szerepel.
Több jut a bérekre
A kiadási oldalra vonatkozó évközi előrejelzéseket még nagyobb bizonytalanság övezi, egy-két helyen azonban már itt is látszódnak az eltérések a költségvetési törvényben szereplő tervekhez képest. Előre láthatóan akár 120 milliárd forinttal is többet költhet a kormány a munkavállalói illetményekre, ami a nemrég publikált konvergenciaprogram magyarázata szerint a honvédelmi, rendvédelmi, valamint a szociális ágazatban dolgozók béremelésére vezethető vissza. Az MNB márciusi kiadványa szerint nagyjából ugyanekkora többletkiadást jelent a KLIK és a közmunkaprogram támogatásának megemelése, valamint a központi kormányzat által fizetendő kamatkiadások növekedése.
Az említett kiadásnövekedés hatását várhatóan két tényező mérsékelheti. Egyrészt úgy tűnik, hogy az államnak idén is kevesebbet kell majd különböző transzferekre (elsősorban lakástámogatásokra) költeni, másrészt a tervezettnél kevesebb uniós beruházás kisebb önköltséget követel a költségvetés részéről is. Mivel az említett két tétel mintegy 80 milliárd forintos kiadáscsökkenést jelent a tervekhez képest, így a központi alrendszer összes kiadása becslésünk szerint nagyjából 160 milliárd forinttal haladja meg az előirányzatban szereplő értéket.
Várható eltérés az előirányzatban szereplő összegtől.
Milliárd |
GDP% |
|
Egyenlegrontó tételek |
440 |
1,4 |
Áfa, jövedéki adó |
150 |
0,5 |
KIVA, KATA |
50 |
0,2 |
Munkavállalói illetmények |
120 |
0,4 |
Közmunkaprogram, KLIK |
90 |
0,3 |
Kamatkiadások |
30 |
0,1 |
Egyenlegjavító tételek |
440 |
1,4 |
Járulék és eva |
200 |
0,7 |
EU-s önrész és támogatások |
80 |
0,3 |
Önkormányzatok gazdálkodása |
60 |
0,2 |
Tartalék zárolása |
100 |
0,3 |
Együtt |
0 |
0,0 |
Ha ehhez hozzávesszük, hogy az önkormányzati szektor egyenlege a jegybank becslése szerint 60 milliárd forinttal kedvezőbb lesz a vártnál, és feltételezzük, hogy a kormány nem költi el a költségvetés 100 milliárd forintnyi (Országvédelmi Alap elnevezésű) tartalékát, akkor tarthatónak tűnik a költségvetési törvényben szereplő GDP arányosan 2,9 százalékos hiánycél. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tartalék teljes befagyasztása azt jelenti, hogy az év hátralévő részében gyakorlatilag nincsen további mozgástere a kormánynak és akkori is elengedhetetlen a takarékos gazdálkodás, ha váratlan események nem rontják a költségvetés helyzetét. Ha viszont kedvezőtlen irányba fordulnak a folyamatok, akkor nem spórolható meg idén sem az évközi kiigazítás.
A hiány: 951,1 milliárd
Az első négy havi központi költségvetési egyenleg összhangban van a bevételek és a kiadások idei évre tervezett időbeli lefutásával - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az államháztartás központi alrendszerének első négyhavi hiánya 951,1 milliárd forintra teljesült.
Ezen belül a központi költségvetés 1031,5 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 44,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 35,6 milliárd forintos szufficittel zártak. A tavaly ilyenkor hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 528,6 milliárd forint volt.
Miért ekkora a hiány?
A két év első négyhavi egyenlegének eltérő alakulását olyan egyedi tényezők eredményezték, melyek a központi alrendszer egész évre vonatkozó pénzforgalmi hiányára nincsenek hatással, vagyis nem veszélyeztetik a kitűzött hiánycél teljesülését.
Egyrészt az idei év április hónapjában a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai, az Egészségbiztosítási Alapon belül a gyógyító-megelőző ellátások, valamint a központi költségvetési szervek kiadásai jelentős összegben meghaladták az előző évi összegeket, melynek legfőbb oka az, hogy a Magyar Államkincstár a május elejei szünnapok miatt már április végén átutalta a családtámogatásokhoz és a bérek kifizetéséhez szükséges fedezetet azért, hogy minden érintett a szokásos időben megkaphassa a fizetését és a járandóságát. A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bére és a családi támogatások (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) előrehozott kifizetése értelemszerűen megnövelte az áprilisi kiadásokat, ugyanakkor a májusit csökkenti.
Ezen kívül a két év azonos időszakának összehasonlítását befolyásolták a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus-béremelés hatásai, illetve a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai.
Jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is. Ez utóbbi részben az idei évi magasabb előirányzatból, részben a nettó finanszírozás körében folyósított utalások magasabb mértékéből fakad. Rontotta a központi alrendszer egyenlegét a tavalyi év azonos időszakához képest a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében idén április végéig kifizetett 68,6 milliárd forint törlesztési célú támogatás. Ez ugyanakkor javítja az önkormányzati alrendszer egyenlegét.
Nincs ok az aggodalomra
A kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év elején a kiadások – a fenti okok miatt a korábbi éveknél nagyobb mértékben – meghaladják a bevételeket. Az éves uniós módszertan szerinti hiánycél ugyanakkor nem változik, az továbbra is a GDP 2,9 %-a.