|
| MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Az eredeti szándékkal szemben mégsem kapnak a nyakukba brutális bírságot azok a cégek, amelyek színlelt szerződésekkel buknak le a munkaügyi ellenőrzéskor. Erről egy módosító javaslat rendelkezik, amelyet "A családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslathoz nyújtott be a parlament törvényalkotási bizottsága.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a csomag részeként arra tett javaslatot, hogy egyes esetekben legalább a minimálbér négyszeresére rúgó munkaügyi bírságot is kiszabhassanak a vétkes foglalkoztatókra. Az előterjesztés szövege szerint
a munkaügyi bírság összege a foglalkoztatás megkezdésétől a bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér vagy munkadíj kétszerese, de legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) négyszerese.
Ez a bírságtétel feleződött volna a kisebb cégek esetében, ahol legfeljebb 20 főt foglalkoztatnak. Szintúgy feleződött volna a bírság összege azokban az esetekben, amikor a foglalkoztató az eljárás során kitűzött határidőn belül eleget tesz a bejelentési kötelezettségének.
A visszaesők viszont még súlyosabb büntetésnek néztek volna elébe, ha az előző, bírságot kiszabó határozattal lezárt eljárást követő három éven belül hasonló bűnbe esik a foglalkoztató. Ebben az esetben a törvényben az első alkalomra meghatározott büntetési tétel kétszeresét kellett volna megfizetniük a cégeknek.
Bár a javaslat indoklása az intézkedés szükségességét elsősorban az építőipari ágazattal hozta összefüggésbe - egy olyan kormányhatározatra hivatkozik Kásler Miklós tárcája, amely az építésgazdaság általános fejlesztéséről szól - de az első szakértői értelmezések a KATA szerint adózókkal szerződéses viszonyban álló megbízókkal szembeni fellépésként értékelték az előterjesztésnek ezt a pontját. Főleg, hogy a kormány általában is szigorítani készül az így adózók ellenőrzését, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara intenciója szerint.
Mindez azonban már tárgytalan, ilyen szankcióktól nem kell tartaniuk a cégeknek.
A törvényalkotási bizottság múlt pénteken benyújtott összegző módosító javaslata ugyanis lényegében az összes pontot törli a törvényjavaslatból, amely a munkaügyi ellenőrzésekről és bírságokról rendelkezett volna, annyit fűzve hozzá, hogy "a munkaügyi bírság módosítása nem időszerű". Vélhetően az építőipari ágazati lobbi erejét mutatja ez a fordulat, s nem a KATA-ügyfelekkel rendelkező cégek hatékony fellépését.
Szintúgy nem nyúlnának hozzá a bizottsági csomag alapján a hatályos törvényi rendelkezés azon részéhez, amely összegszerűen írja elő a bírságot. Ez jelenleg 30 ezer forinttól 10 millióig terjed, a minisztérium ezt emelte volna 100 ezer forinttól 20 millióig, de törvényalkotási bizottság szerint ez sem időszerű. A törvényjavaslatról a mostani héten szavaz a parlament.
Magyar-Kirgiz Stratégiai Tanácsülés. 
