Bekeményít az ENSZ: így büntetik Észak-Koreát

2017. szeptember 13-án készített képen az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil szervezet, az ICAN aktivistái Donald Trump amerikai elnököt és Kim Dzsongun első számú észak-koreai vezetőt, a Koreai Munkapárt első titkárát ábrázoló maszkban tüntetnek berlini amerikai nagykövetség előtt. (MTI/AP/DPA/Britta Pedersen)

A 15 tagú Biztonsági Tanács (BT) egyhangúlag, Kína egyetértésével szavazta meg a Washington által javasolt új büntető intézkedéseket.

Durván visszavágták az olajexportot

A szankciók értelmében 90 százalékkal csökkenteni kell a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Észak-Koreába irányuló exportját. Az előbbi mennyiségét az elfogadott határozat évi 4 millió hordóban, a finomított termékekét pedig évi 500 ezer hordóban határozza meg.

A határozat felhívja az észak-koreai vendégmunkásokat foglalkoztató országokat, hogy 12 hónapon belül küldjék haza valamennyi vendégmunkást. A cél: ezzel is megfosztani a phenjani rezsimet a vendégmunkások által hazaküldött pénztől.

Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a voksolás után azt nyilatkozta:

az újabb határozat egyértelmű üzenet Phenjannak, hogy minden további ellenszegülését további szankciók sora és elszigetelődés követi majd.

Nem ez az első szankció

A szankciókat nukleáris és rakétaprogramja miatt hozták Észak-Korea ellen, immár sokadszor. Washington 2008 óta folyamatosan szankciókkal próbál nyomást gyakorolni Phenjanra, mindeddig eredménytelenül. Az Egyesült Államokat, Japánt és Dél-Koreát rendszeresen fenyegető ázsiai kommunista ország november végén újabb sikeres ballisztikusrakéta-kísérletet hajtott végre olyan rakétával, amely állítása szerint képes elérni az Egyesült Államok bármely pontját.

Elemzők az újabb szankcióktól azt várják, hogy döntő hatása lesz az észak-koreai gazdaságra és így sikerülhet meghátrálásra késztetni Kim Dzsong Un észak-koreai diktátort.