|
| Donald Trump és Angela Merkel a G7-ek találkozóján. (MTI/AP/Evan Vucci) |
A The Washington Post értesülése szerint a Pentagon állítólag tanulmányozza az amerikai katonák németországi állomásoztatásának költségeit és esetleges visszavonásuk lehetőségeit. Az újság nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőktől kapott információkra hivatkozott a cikkében, s egyúttal utalt arra is, hogy a Donald Trump amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár közötti diplomáciai viszony egyre feszültebb.
A lap értesülései szerint Donald Trump még az év elején, a Fehér Házban katonai tanácsadókkal folytatott megbeszélésein mutatott érdeklődést a Németországban lévő amerikai csapatok kivonása iránt. Állítólag meghökkentette őt, hogy milyen nagy létszámú amerikai kontingens van német földön, és ismételten felpanaszolta hogy más országok nem járulnak hozzá tisztességgel a közös biztonság fenntartásához és nem fizetnek be eleget a NATO költségvetésébe. Németországban egyébként 35 ezer aktív állományú amerikai katona teljesít szolgálatot.
|
Mennyit költ a világ katonai célokra? A NATO azt várja a tagországoktól, hogy a GDP két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, Donald Trump amerikai elnök többször megfogalmazta már ezt az elvárást a többi országgal szemben, mondván: Amerika nem akarja a jövőben is egyedül finanszírozni a többi tagország védelmét. A NATO friss adatai szerint a 2 százalékos szintet 2017-ben az USA-n kívül csak Görögország, az Egyesült Királyság, Észtország és hajszál híján Lengyelország érte el. Térségünk országai közül Románia, Lettország és Litvánia is közelíti a 2 százalékot.
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára nemrég a témában elég meghökkentő kijelentést tett: azt állította, ha kell, akár a GDP 3 százalékát is ráköltjük arra, hogy "a térség legerősebb hadseregével rendelkezzünk". Jelenleg épphogy a GDP 1 százaléka fölött költünk honvédelemre. Nálunk csak Csehország, Szlovénia, Spanyolország, Belgium és Luxemburg hozott gyengébb számokat a NATO friss statisztikái szerint. Itt írtunk bővebben a témáról >> |
Az esetleges csapatkivonásról - a The Washington Post szerint - európai tisztségviselők is tudomást szereztek, de egyelőre mérlegelik, hogy vajon az amerikai elnök valóban szeretné átrendezni, újraszervezni az amerikai katonai jelenlétet Európában, vagy csupán a brüsszeli NATO-csúcsértekezlet előtti tárgyalási taktikáról van szó. Brüsszelben ugyanis Trump várhatóan ismét előhozza, hogy a NATO-tagországoknak az eddigieknél jóval nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a közös védelmi költségekhez.
Nincs itt semmi látnivaló?
Cikkében a The Washington Post azt azért leszögezte, hogy információi szerint a Pentagonban a katonai szakértők egyelőre nem foglalkoznak a Németországban lévő amerikai katonák létszámával, ennek költségeivel vagy a kontingens esetleges csökkentésével, és maga a Pentagon (védelmi minisztérium) sem kapott felkérést konkrétumok megvizsgálására.
A cikk megjelenése után a Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: nem kérte fel a védelmi minisztériumot a Németországban lévő amerikai csapatok újrapozícionálásának elemzésére. "De - tette hozzá a közlemény - a Pentagon folyamatosan értékeli a külföldön szolgálatot teljesítők munkáját."
Kommünikét adott ki a The Washington Post cikkének megjelenése után a Pentagon is, Eric Pahon szóvivő minden olyan feltételezést és információt elutasított, amely szerint bárki is fontolgatna teljes vagy részleges csapatkivonást. "A Pentagon rendszeresen felülvizsgálja katonái teljesítményét és az ehhez kapcsolódó költségeket" - olvasható a tárca közleményében.
Mi tartja vissza Oroszországot attól, hogy lerohanja Európát?
A második világháború vége óta Németországban lévő amerikai csapatok jelenléte elemzők szerint egyfajta garancia arra, hogy Oroszország ne rohanhassa le Európát. A The Washington Post arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai katonák német bázisokról indulnak észak-afrikai vagy közel-keleti bevetésekre is.
Persze a "védvonal" nem Németországban húzódik, a balti államok és a közép-kelet-európai térség országai az utóbbi időszakban komolyan fegyverkeznek. Románia nemrég olyan fejlett rakétarendszert vásárol az Egyesült Államoktól, amihez hasonlót még egy európai országnak sem adott el a Pentagon. Lengyelország közel 5 milliárd dolláros Patriot rakétavédelmi rendszerfejlesztésbe kezdett. A térség országai komolyan fegyverkeznek - az ütközőzónában gyakorlatilag csak Magyarországon nem látunk jelentős katonai beruházásokat. Megrendült az európai védelmi rendszer - korábban külpolitikai szakértőnket, Káncz Csabát kérdeztük a háttérről >>
Igaz, a magyar honvédség is ébredezik, ha lassan is: a napokban 20 könnyű katonai helikopter vásárlását jelentették be, 100 milliárdért laktanyákat újítanak fel és felszereléseket vesznek, és persze ott vannak az utasszállító repülőgépek és a Suzukik is.
Vajon milyen motiváció lehet a legnagyobb szövetséges meggyengítése mögött?
A The Washington Post egyébként korábban azt írta, hogy Donald Trump állítólag azt javasolta volna Emmanuel Macron francia államfőnek, hogy léptesse ki országát az Európai Unióból. Erre a lapinformációra péntek estig sem Washingtonban, sem Párizsban nem reagáltak.
Trump az elmúlt időszakban az EU-t is bevonta a globális kereskedelmi háborúba, egyoldalúan felrúgta az Iránnal kötött atompaktumot, az utolsó utáni pillanatban megtorpedózta a G7 csúcstalálkozó zárónyilatkozatát - Angela Merkel német kancellár már arról beszél, hogy Európának az eddiginél is jobban a saját kezébe kell vennie sorsa irányítását, és nem támaszkodhat már teljes mértékben az Egyesült Államokra.
A forint árfolyama vegyesen alakült kedden. 
