Becsörtet a Tűz Ló, de előtte még megpihen a világgazdaság

A Föld népességének egynegyede ünnepel ezekben a napokban, a kínai holdújév beköszöntével. Több mint 1,4 milliárd ember Kínában és további több százmillió globálisan – nem véletlenül mondják, hogy a világ legnagyobb szabású ünnepe és népvándorlása indult el február 17-én.

A kínai holdnaptár fordulójával beköszöntött a Tűz Ló éve (ami a Gergely-naptár szerinti időszámításhoz hasonlóan szintén nagyjából egy évig, tehát 365 napig tart), felváltva a Fa Kígyó évét (ami 2025. január 29-től 2026. február 16-ig tartott). Minden kínai újévhez egy állatövi jegy és egy elem kapcsolódik. A kínai asztrológia szerint a ló a szabadság, az energia és a kaland szimbóluma, míg a tűz az erőt, a szenvedélyt és a motivációt testesíti meg.

Így pihen meg a globális gazdaság

A több ezeréves hagyományokra visszatekintő kínai holdújév beköszönte a globális gazdaság szempontjából is meghatározó esemény. A történelmi időkben az ünneplés még három hétig tartott, azóta viszont a gazdaság fellendülésével az ünnepi időszak lerövidült.

Ehhez hozzájárult a 996-os munkarend elterjedése is, ami Kínában egy széles körben, kezdetben főleg a technológiai cégeknél meghonosodott, törvénytelen gyakorlatra utal. Ennek lényege a reggel 9-től este 9-ig tartó, heti 6 napi munkavégzés, ami heti 72 munkaórát jelent. A rendszert a kínai munkajog 2021-ben hivatalosan is illegálisnak minősítette a munkavállalók túlzott kizsigerelése miatt.

Az ünnepi időszak lerövidülése ellenére még manapság is tulajdonképpen egy hétre minden leáll Kínában. A munkabeszüntetés hivatalosan február 15-től február 23-ig tart (ezalatt a tőzsdék sem nyitnak ki), ami a közigazgatásban és az állami szektorban a teljes, vagy részleges leállás kereteit is meghatározza. Az iparban, a feldolgozóiparban már más a helyzet.

A gyártó cégek gyakran 3-4 héttel az ünnep előtt már fokozatosan csökkentik a termelést. Ha ehhez hozzávesszük az ünnep utáni visszarendeződést, akkor a teljes kapacitások helyreállása akár 6-8 hetet is igénybe vehet.

Főleg a holdújév miatt hazatérő vendégmunkásokra nagyobb mértékben támaszkodó kis- és közepes méretű gyárak leállása tart tovább. Ők ugyanakkor beszállítóként a nagyobb, exportra termelő cégek újraindulására is hatással vannak.  

„Mivel az újév első napja idén keddre esett, ezért már az előző hét szombatjától kezdve szünetel az üzleti tevékenység zöme egészen vasárnapig. Hivatalosan három napig tart az ünnep, de annyi további munkaszüneti napot adnak hozzá, hogy az egy teljes munkaszüneti hetet eredményezzen, amelyet Aranyhétnek neveznek” – írta Tasnádi Zsombor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet-Ázsia elemzője.

A szabadságolások miatt kialakuló gyárleállások és munkaerőhiány a nagy ellátási láncokat is próbára teszi. „A kínai importra támaszkodó globális piac 2-3 hetes termeléskieséssel számolhat. Ezért az ellátási láncokat működtető cégek számára kulcsfontosságú az előretervezés, hogy ki tudják szolgálni a vevőiket. A Kínán belüli áruszállításnál pedig teljesen megszokott a 2-3 hetes késés” – olvasható az MIT Global SCALE Network elemzésében.

A fogyasztás és az utazás a nyertesek

A kínai belső fogyasztás és az utazási szektor viszont valósággal kilő ezekben a napokban. A holdújévhez kapcsolódóan a Chunyun időszakában a családlátogatások, baráti összejövetelek miatt csak Kínában közel 300 millió belföldi utazó veszi nyakába az országot.  

„Az ünnepek idején az utazások zöme az 50 ezer kilométernyi kínai gyorsvasúthálózaton történik. Emellett mintegy 90 millió repülőjegy is elkel. Összehasonlításképpen, a Wizz Air a 2025-ös év egészében 72 millió utast szolgált ki Európa-szerte”

– tette hozzá Tasnádi Zsombor.

És akkor még a hazalátogató kínai diaszpóra tagjairól, vagy a Kínában élő külföldiek kiutazásairól nem is beszéltünk. A holdújév ugyanis a teljesség igénye nélkül Tajvanon, Vietnámban, Szingapúrban vagy Dél-Koreában is hivatalos ünnepnek számít, miként az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa nagyvárosaiban is látványos fesztiválokat, felvonulásokat rendeznek ehhez kapcsolódóan. Az elmúlt évben 7,7 millióan utaztak Kínából külföldre a holdújév miatt, ami már meghaladta a koronavírus-járvány előtti szintet is.

Az áruk és szolgáltatások iránti kereslet is megugrik az ünnepi időszakban a világ legnagyobb fogyasztói piacán. A kínai fogyasztói réteg (vagyis a vásárlóerővel rendelkezők) számosságában közelítik a 900 milliót, ami majdnem kétszer annyi, mint Indiában, és messze meghaladja a 349 milliós teljes lakosságszámmal rendelkező Egyesült Államokét.

A McKinsey előrejelzése szerint ez a fogyasztói bázis a középosztály és a felső-középosztály bővülésével Kínában 2030-ra várhatóan meghaladja az 1 milliárdot, ami a globális fogyasztásnövekedés több mint negyedét adhatja.

Ugyanakkor még óriási potenciál rejlik a kínai fogyasztás felpörgetése előtt. A tartalékokat jól jelzi, hogy a kínai háztartások fogyasztása még mindig a GDP körülbelül 38 százalékát teszi ki, szemben a Csendes-óceáni régió 50, az Európai Unió 52 és az Egyesült Államok 68 százalékával.

A kínai holdújév várhatóan ismét nagy lendületet ad majd a belső keresletnek. A tavalyi tavaszünnep alatt a Kínai Kereskedelmi Minisztérium adatai szerint a kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozások eladásai 4,1 százalékkal nőttek éves alapon. Kiemelkedően bővült a háztartási gépek és az elektronikus eszközök iránti kereslet. A szolgáltatások területén látott növekedést azt is jól mutatja, hogy a mozibevételek például rekordszintre, 9,5 milliárd jüan (1 jüan=46,21 forint) fölé ugrottak egy évvel ezelőtt.

Ettől függetlenül a BNP Paribas 2026-os kitekintése szerint az egész évet nézve valószínűleg nem a belső fogyasztás látványos növekedése húzza majd a kínai gazdaságot. Központi kormányzati intézkedések (utalványok, adókedvezmények) nélkül a belső kereslet élénkülése valószínűleg a jövedelmek emelkedésének ütemét követi majd le, ami „stabil, de nem látványos” (tavaly enyhén 4 százalék fölött nőttek az átlagbérek – a szerk.).

Egy érdekes mintázat a kínai fogyasztással kapcsolatban, hogy a vásárlók egyre inkább a belföldi márkákat részesítik előnyben. Ezt a jelenséget a guochao (nemzeti trend) néven emlegetik, és kifejezetten látványos a sportcipők és sportruházat, a kozmetikumok és az autók piacán.

Tűz Ló és új ötéves terv

A BNP Paribas friss előrejelzésében azt írja, hogy a gazdaságot inkább a high-tech beruházások és ipari fejlesztések támogathatják. Kiemelkedően a félvezetők, elektromos járművek, akkumulátorok, a megújuló energia és a mesterséges intelligencia területén.

Az ugyanakkor borítékolható, hogy a 2026-os gazdasági növekedés üteme elmaradhat az egy évvel korábban látott 5 százaléktól. A Tűz Ló évével együtt Kína tizenötödik ötéves terve is elkezdődik, ami alapvetően az elmúlt néhány évtized átlagához képest egy alacsonyabb, de stabil növekedési ciklust hozhat magával.

Kína 2000 és 2010 között könyvelhette el a legnagyobb éves GDP-növekedéseket, aminek az ország Kereskedelmi Világszervezethez történő, 2001-es csatlakozása adott óriási lendületet. 2003 és 2007 között végig két számjegyű ütemben bővült a gazdaság, ami 2007-ben érte el a rekordot, 14,2 százalékkal.

A 2025-tel zárult periódus második felében a kínai vezetés rendre az 5 százalékos növekedési cél elérését hajszolta (és az utolsó három évben ezt el is érte), azonban az új gazdasági éra egy ennél alacsonyabb növekedési pályát hozhat.

„Ha nem történik radikális politikai fordulat, akkor várhatóan továbbra is fennmarad Kína kettős növekedési modellje, amelyet a gyengébb belföldi kereslet és az erős export tart majd mozgásban. A reál–GDP-növekedés valószínűleg eléri vagy meghaladja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi 4,2 százalékos előrejelzését

– írja elemzésében a Fidelity International.

Érdekesség, hogy az Egyesült Államokkal tavaly ismét kiéleződött kereskedelmi háború egyáltalán nem vitte földre a kínai exportot. Ez leginkább abból fakad, hogy a kínai vállalatok a Globális Dél irányába növelni tudták a kivitelüket, elsősorban a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN-országok), Afrika és Dél-Amerika felé.

„Valójában Kína részesedése a globális exportból 2018 óta növekszik, miközben az Egyesült Államok részesedése csökkent” – írta a PNB Paribas. A bank felhívja a figyelmet arra, hogy a vámok, és a kereskedelmi feltételek megnehezülése valójában rákényszeríti a kínai vállalatokat arra, hogy hatékonyabbá, globálisan versenyképessebbé váljanak.

Egyre vonzóbbak a kínai eszközök

A Fidelity szerint az új ötéves terv kezdetével nagyobb hangsúly helyeződhet a kínai vezetés által az elmúlt években belengetett gazdasági reformok végrehajtására. Eközben a Kínai Népi Bank (PBoC) várhatóan mérsékelten támogató politikát fog folytatni a növekedés ösztönzése céljából. Ennek következtében a jelenleg 3,1 százalékos alapkamatot körülbelül 10 bázisponttal, a bankok kötelező tartalékrátáját pedig 50 bázisponttal csökkentheti.  

A Fidelity hozzáteszi, hogy egyre vonzóbb befektetési lehetőségeket lehet találni a kínai piacon. A legnagyobb kínai tőzsdemutató, az MSCI China Index tavaly 31,4 százalékkal emelkedett, felülmúlva az amerikai és a globális piacokat.

Ezt a fellendülést a DeepSeek AI-modelljének 2025 eleji bejelentését követően különösen a technológiai és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos cégek vezették. A kínai tőkepiacok szárnyalásának Peking „Beijing Put” politikája is támaszt ad. Ennek köszönhetően például a gyengébb időszakokban az állami tulajdonú befektetési alapok vállalati papírokat vásárolhatnak, gátat szabva a nagyobb részvénypiaci eséseknek.

Al-Hilal István, a Fidelity International közép- és kelet-európai igazgatója szerint a technológia és az innováció továbbra is a növekedés motorjai lehetnek. „Ez messze túlmutat a mesterséges intelligencián, és felöleli a robotikát, az önvezető járműveket, az újgenerációs mobilitási megoldásokat és a fejlett gyártást is”.

A szakértő szerint összességében folytatódhat a tőkepiac liberalizációja, a kormány strukturális reformjai pedig javíthatják a magánvállalkozások kilátásait. „Ezek hozzájárulnak egy egészségesebb, innovációbarát befektetési környezet megteremtéséhez.”

Eközben Kína makrogazdasági háttere – amelyre a kontrollált stabilizáció, a mérsékelt infláció és a bőséges belföldi likviditás jellemző – kedvezően hat az államkötvények, a pénzügyi és az állami vállalatok, illetve a kvázi állami vállalatok kötvényeinek piacára. Ugyanakkor a rövid és a hosszú hozamok közötti szétválást a továbbra is fennálló ingatlanpiaci feszültségek és a magánszektor gyenge bizalma tovább erősíthetik.