|
| David Cameron. Kép forrása: EPA,Laurent Dubrule |
18. század
Az első államférfi, akit már miniszterelnöknek tartottak, de a címet még nem viselte, Sir Robert Walpole volt. Igazán hosszú ideig, 21 évig volt posztján, végül egy viszonylag gyengébb választási eredmény után egy évvel a parlament alsóháza távozását szorgalmazta, ekkor 1742-ben lemondott. Persze a parlamenti választások akkor még mást jelentettek, mint ma: a népességnek csak igen kis hányada szavazhatott.
A következő érdekes eset Lord North, mivel ő volt az első, akit bizalmatlansági indítvány által mondattak le 1782-ben. Az ok kézenfekvő volt: az amerikai függetlenségi háborúban a britek kezdtek vesztésre állni. Érdekesség, hogy ő szeretett volna már lemondani, de ezt 3. György király nem hagyta jóvá, szerette volna, ha North addig marad, amíg a háború befejeződik.
19. század
Nem sokkal később ifjabb William Pitt következett, aki elképesztően fiatalon, 24 évesen lett miniszterelnök. 17 évig volt hivatalában, amikor 1801-ben irányításával aláírták Nagy-Britannia és Írország unióját (ez Észak-Írországgal máig is megvan), de Pitt szeretett volna több jogot adni az íreknek, amit a király ellenzett. Erre Pitt lemondott.
Míg az amerikai elnökök ellen több merénylet volt, a brit miniszterelnökök közül egynek lett ez a végzete: Spencer Perceval 1812-ben lett gyilkosság áldozata. Amint a parlament alsóházának előcsarnokába lépett, a merénylő rálőtt, a miniszterelnök még ennyit tudott mondani: „Ó, megöltek.”
William Gladstone a következő eset, ő a második, aki az ír kérdés miatt kellett, hogy távozzon. Ő is hosszú ideig volt miniszterelnök: negyedik ciklusát töltötte, és szeretett volna nagyob szabadságot adni az íreknek egy önkormányzati törvény formájában, amit a felsőház 1894-ben meggátolt. Ezek után Gladstone lemondott.
2. világháború
Az egyik leghíresebb bukott brit miniszterelnök Neville Chamberlain, aki mindenáron el akarta kerülni a háborút, és többször hagyta, hogy Hitler lóvá tegye. Aláírta a müncheni paktumot, majd a hadüzenet után nem rontott rá a németekre a franciákkal együtt, pedig ekkor még lett volna esély, hogy az elején legyőzzék.
Amikor már égett a ház 1940-ben, kipenderítették és Churcill vette át a hatalmat, hogy végigvezesse az országot a háborún. Nagy szomorúságára a nép 1945-ben nem választotta meg Churchillt, bár később aztán még egyszer miniszterelnök lett.
A közelmúlt
A közelmúlt miniszterelnökei közül Margaret Thatcher és Tony Blair említendő. Thatcher 11 évig kormányzott, elvégezte a nehéz munkát: segített Amerikának megnyerni a hidegháborút, otthon pedig leépítette a veszteséges nehézipart és szénbányászatot. Végül már pártja óhajtotta a távozását, így átadta a hatalmat John Major-nek.
Tony Blair népszerű miniszterelnök volt és már harmadszor választották meg, amikor kénytelen-kelletlen átadta a hatalmat pénzügyminiszterének, Gordon Brown-nak egy régi, ügyetlen ígéret miatt. Ha ezt nem teszi, talán még a jelen is másként alakul, esetleg nem jutunk a Brexitig, mivel Brown leamortizálta a munkáspártot, így a konzervatívok túl nagy többséget kaptak 2010-ben.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
