|
| Alekszisz Ciprasz a parlamenti szavazásnál. Forrás: EPA |
A 300 tagú törvényhozás 251 igen szavazattal, 32 nem ellenében fogadta el a javaslatcsomagot, nyolc képviselő pedig tartózkodott a voksolásnál.
Kormányon belüli nemek
Az AFP francia hírügynökség értesülései szerint a kormányon lévő baloldali Sziriza párt tíz tagja, köztük Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi miniszter, valamint a parlament elnöke is a javasolt reformintézkedések ellen szavazott vagy tartózkodott, heten pedig távol maradtak a voksolástól, például Jánisz Varufakisz volt pénzügyminiszter.
Mivel a Független Görögök nevű jobboldali párttal közösen kormányzó Sziriza 149 parlamenti hellyel rendelkezik, a koalíció kisebbik tagja pedig 13-mal, az ellenzéki csoportosulások támogatása elengedhetetlen volt a csomag elfogadásához.
Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a szavazást után kijelentette, hogy a kormány erős felhatalmazást kapott a tárgyalások befejezéséhez, amelyek egy, gazdaságilag életképes és társadalmilag igazságos megállapodás megkötésére irányulnak.
Ami ezután jön, csak az számít
Ciprasz felszólalásában nem tért ki a javaslatcsomag ellen szavazó kormánypárti képviselőkre, mindössze annyit mondott, hogy a nemzetközi hitelezőkkel folytatott egyeztetésekre kell koncentrálni. „Most az a legfontosabb, hogy pozitív kimenetele legyen a tárgyalásoknak. Minden mást majd a maga idejében" – fogalmazott.
A kormányfő a szavazás előtt elismerte, hogy az egyebek mellett nyugdíjcsökkentést és adóemelést tartalmazó javaslatcsomag távol áll pártja korábbi ígéreteitől, azonban – mint mondta – ez az egyetlen esély Görögország számára ahhoz, hogy újabb mentőhitelhez juthasson.
A görög kormány az európai partnereknek ígért, hároméves időtartamra szóló intézkedésekért cserébe egy újabb, 53,5 milliárd eurós kölcsönt remél.
A hitelezőknek is tetszik
A görög parlament döntése után a nemzetközi hitelezők közölték, hogy a Ciprasz-kormány által vállalt, az újabb mentőprogramért cserébe meghozandó reformintézkedések tervét megfelelő tárgyalási alapnak tekintik.
A három hitelező - a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság - a reformintézkedéseket előzetesen értékelve zöld jelzést adott a pénzügyminiszterek tanácskozásához. Mindezt az Eurócsoport egyik szóvivője is megerősítette, utalva arra, hogy a hitelezők szerint a "Ciprasz-javaslatok" elfogadható tárgyalási alapot jelentenek.
A hétvégén vége lehet a huzavonának?
Ha az euróövezeti pénzügyminiszterek szombat délután áldásukat adják a reformjavaslatokra és a görögök által kért újabb mentőprogramra, várható, hogy megbízzák a hitelező intézményeket a részletek Görögországgal történő megtárgyalásával. Az előzetes forgatókönyv szerint mindezt az eurózna, valamint az egész Európai Unió állam - és kormányfői is szentesítik vasárnap délután.
|
| Olivier Blanchard |
Közben Olivier Blanchard, a Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza friss blogbejegyzésében hosszasan elemezte a görög válság kezelését. Blanchard azt írta: bár az IMF legutóbbi helyzetértékelését "európai partnereink túl pesszimistának tartották", a jelenlegi folyamatok alapján még az abban foglaltaknál is jelentősebb külső finanszírozásra - különösen a bankrendszer támogatása érdekében - és nagyobb adósság-elengedésre lenne szükség.
Mindazonáltal a közgazdász azt is kiemelte, hogy a finanszírozási igények növekedése ellenére az esetleges megállapodásnak azokhoz hasonló gazdaságpolitikai intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyekről a megszorításokat elutasító görög népszavazás előtt tárgyaltak a felek.
Növekedésről még csak nem is beszéljünk?
Az IMF múlt héten közzétett helyzetértékelésében azt írta: a jelenlegi tendenciák alapján Görögországnak 2018 végéig 50 milliárd eurós külső finanszírozásra lesz szüksége. Ezen túlmenően a hitelek futamidejét 20-ról 40 évre kellene növelni, és - ha a görög növekedés továbbra sem indul be - a teljes adósság mintegy 30 százalékát le kellene írni ahhoz, hogy az adósságterhek fenntarthatóvá váljanak.
Mit javasoltak most?
Görögország legutóbbi javaslatában - amelyet csütörtökön este, nem sokkal a megállapodásra szabott vasárnapi határidő előtt küldött el európai hitelezőinek - 53,3 milliárd eurós, tehát nagyjából az IMF értékelésének megfelelő finanszírozást kért a következő három évre.
Azóta még rosszabb lett a helyzet
Mindazonáltal az IMF jelentése még azelőtt készült, hogy Görögország tőkekorlátozásokat kényszerült bevezetni, tehát - amint arra a valutaalap felhívta figyelmet - azóta tovább romlott az ország pénzügyi-gazdasági helyzete.
| A görög válságról írt valamennyi cikkünket itt találja >>> |
Blanchard a blogbejegyzésében az IMF-et és Görögország európai hitelezőit ért bírálatok kapcsán kitért arra is, hogy a görög államháztartás helyzetének fényében nem döntés kérdése volt a megszorítási politika, annak nem volt alternatívája. A görög államháztartás mérlege még akkor is súlyos, 10 százalék feletti deficitben lett volna, ha a teljes államadósságot leírják - hangsúlyozta.
Azt elismerte, hogy a görög gazdaság teljesítménye minden várakozásnál nagyobbat zuhant, ám úgy vélte, ez csak részben írható a fiskális kiigazítás számlájára. A görög GDP a kiigazítási program kezdetén eleve magasabb volt a gazdaság valós teljesítőképességénél, és az utóbbi évek inkonzisztens gazdaságpolitikai lépései, a reformok elégtelen végrehajtása, az eurózónából való kilépéssel kapcsolatos félelmek, az alacsony üzleti bizalom és a gyenge bankrendszer is nagyban hozzájárult a súlyos recesszióhoz - írta az IMF vezető közgazdásza.
