Választási rémület
Közeleg az időpont, amikor az amerikai republikánusoknál eldől, ki lesz a jelöltjük a novemberi elnökválasztáson. Ha Trump lesz az, már csak abban reménykedhet a világ, hogy a demokraták kapnak egy harmadik ciklust, mert bár Obama elnöksége eddig nem egy abszolút sikertörténet, az ismert és kiszámítható Hillary Clintont szinte mindenki boldogan elfogadná Trump helyett.
Ijesztő jelenség
Trump tényleg egy rémisztő jelenség, olyasmi, mint a Le Pen generációk Franciaországban, vagy akár mint egykor Jörg Haider Ausztriában. Bár nem teljesen hasonlíthatók össze, mert utóbbiakkal az volt a fő gond hogy, szélsőjobboldaliak, de azért valamelyest értelmesnek tűntek-tűnnek, és adott esetben tudnak kulturáltan viselkedni.
Ezzel szemben Trump esetében nem mutatkoznak elvrendszerek, mint az európai szélsőjobbnál, bár azért van egy-egy rájuk emlékeztető elszólás, mint pl. a muszlimok teljes kitiltása. A fő gond az, hogy úgy beszél, mint egy átlagos valóságshow résztvevő, hogy is mondjuk, egyszerű, mint a faék.
Meglepő, hogy ez ennyire bejön az amerikaiaknak, pontosabban a republikánusoknak. A populizmus Európában is terjed, de ez a bunkóságra épülő politizálás, melynek lényege, hogy ahányszor megszólalunk, mondunk valami csúnyát, viszonylag szokatlan, és kontinensünkön talán inkább a Kétfarkú Kutya jellegű bohócpártokban fordulnak elő ilyenek. Tényleg ijesztő perspektíva a világ első számú hatalmának és legnagyobb gazdaságának vezetőjeként.
Protekcionizmus
Trump várható politikájában vannak konkrétan ijesztő elemek is, melyek a világgazdaságot veszélyeztetik, nevezetesen a protekcionizmus. Az amerikai állások eltűnéséről beszél, és a tengerentúli versenyt okolja (miközben rekord mennyiségű állás van, a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt). Ennél durvább beszólása az volt, hogy az Apple-t rászorítaná, hogy „a nyomorult számítógépeit és egyéb cuccait” Amerikában gyártsa. Ez a mondat mind tartalmában, mind stílusában önmagáért beszél.
Talán eltűnik
Az optimistább politikai elemzők azt mondják, nem szabad Trumpot komolyan venni, úgyis eltűnik már tavaszra, de ha nem, akkor minden kétséget kizárólag Clinton lesz az elnök. Trump támogatottsága nem széleskörű, a párton belüli kiválasztási folyamatnak ebben a szakaszában még nem érzékelhető a választók tömeges akarata.
Ez jól hangzik, de kívülről nézve már az is rémisztő, hogy egyáltalán idáig eljutott egy ilyen ember, hogy ennyire nem akad senki, aki lenyomná. Nem csoda, hogy Davosban mindenki aggódik, hisz a tét nagy, és ha Amerika élére egy kiszámíthatatlan, zűrös alak kerül, akkor miben reménykedhet a világ? Reméljük, tényleg csak egy rossz emlék marad.
A Richter talán folytathatja az erősödést. 
