5 milliós bért adnának Matolcsy Györgynek
A parlament honlapján olvasható dokumentum szerint az elnök MNB-től származó havi bére 5 millió forint, az alelnöké ennek 90 százaléka lenne. Az indoklás szerint ezzel a szabályozás a díjazás mértékét közelítené a piaci vezetői bérekhez és megfeleltethető az állami tulajdonú pénzügyi szektor társágai vezető állású munkavállalóinak részére meghatározott javadalmazási keretnek.
Jelenleg az elnöki bér a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese lehet. A bruttó átlagkereset tavaly 250 ezer forint körül volt.
Az MNB 10 évre titkosíthatja az adatokat
A javaslat szerint tekintettel arra, hogy az MNB bármely feladata ellátása során keletkezett adatok egy részének megismerése esetében fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye, így a törvény az adatkezelő gazdasági társaság, illetve a tulajdonos MNB mérlegelési jogkörébe helyezi annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek védelme vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog védelme élvez-e elsőbbséget.
Az adatkezelő ennek mérlegelése alapján dönt az adatok nyilvánosságra hozataláról vagy a megismerés korlátozásáról, amely időben differenciálható. A megismerés korlátozására előírható időtartam felső határa tíz év.
Így oldják meg, hogy az alapítványok vagyona ne legyen közpénz
Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kezelhet olyan típusú adatokat, amelyek megkérdőjelezhetetlenül az üzleti titok körébe tartoznak - jegyzi meg az előterjesztő. Ha az adat megismerése az érintett gazdasági társaság üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna, a döntés az lehet, hogy az nem ismerhető meg.
Az MNB-re alapítóként eltérő adatmegismerési szabályok vonatkoznak, mint a feladataival és elsődleges céljaival összhangban létrehozott alapítványra. Az MNB-nél az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályainak megfelelően az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó adatok - ideértve az alapító okiratot, az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatás teljesítésére vonatkozó adatot - közérdekű adatigénylés során megismerhetőek, míg az alapítvány által kezelt egyéb adatok megismerésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011-es törvény szabályai irányadóak.
A javaslat indoklása szerint az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza; az alapítvány esetében a jogi személy és az azt létesítő alapító még jobban függetlenedik egymástól, mint gazdasági társaság esetén. Alapítvány esetén ugyanis az alapítót a vagyoni juttatás teljesítése után semmilyen jogosultság nem illeti meg. Ennek megfelelően az alapító az alapítvány által folytatott tevékenység, illetve az azzal közvetlenül összefüggő gazdálkodás ellenőrzésére sem jogosult. Az alapítvány működését annak létrejöttétől kezdve a kuratórium vagy egyszemélyes ügyvezető szervként a kurátor felügyeli.
Így az alapítvány létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét - áll az indoklásban. Annak ellenére tehát, hogy az alapító korábban közvagyonként gazdálkodott az alapítvány javára juttatott vagyonnal, ez a vagyontömeg - kikerülve az alapító vagyonából és annak felügyelete alól - egy újonnan létrejövő jogi személy tulajdonába kerül, ezáltal pedig köztulajdon jellegét is elveszíti. Az MNB által létrehozott alapítványnál az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni, hanem elegendő az általa kezelt adatok megismerésére a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályok alkalmazása - olvasható a törvényjavaslat indoklásában.
Így tehát egy huszárvágással megoldják a jegybank alapítványainak költései körüli vitát. A jegybankelnök korábban a vs.hu-nak úgy nyilatkozott: a jegybank nyeresége nem a költségvetés pénze; a jegybank saját, jegybanki pénzét költi – amire pénzteremtéssel és a kéthetes betét révén hitelből jön a fedezet.
A Fővárosi Ítélőtábla viszont jogerős ítéletében megállapította, hogy az állami tulajdonban álló MNB közpénzből biztosította az alapítványok vagyonát; az alapítványok közfeladatot látnak el, közpénzzel gazdálkodnak, így a tevékenységükkel kapcsolatos adatokat nyilvánosságra kell hozni. A Bánki Erik által benyújtott törvénymódosítás viszont most kivenné az infotörvény hatálya alól az alapítványokat.
A szervezet szerint az maga a megadás.
