Egyre többen dolgoznak - de miből él 110 ezer magyar?

Az idei év március–májusi időszakában a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, 64 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,1 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal a Privátbankárral.

2017. március-májusához képest idén a foglalkoztatottak létszáma 1,5 százalékkal magasabb, 4 millió 457 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 108 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 41 ezer fővel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig mintavételi hibahatáron belül változott.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 405 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 1,4 százalékponttal, 69,1 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 1,7 százalékkal, 2 millió 406 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,7 százalékponttal, 76,0 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1,0 százalékkal, 1 millió 999 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,2 százalékponttal, 62,2 százalékra nőtt.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottság a mintavételi hibahatáron belül változott, a foglalkoztatottak létszáma 292 ezer, a foglalkoztatási ráta pedig 28,4 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozók körében egyaránt emelkedett a foglalkoztatottak száma, foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 1,0 százalékponttal, 84,3 százalékra, utóbbiaké 2,7 százalékponttal, 53,5 százalékra nőtt.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,5 százalékponttal, 74,2 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,9, a nőknél 66,7 százalék.

32 ezerrel kevesebb munkanélküli

Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezer fővel, 171 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent. Hasonló mértékű javulás mellett a férfiakat alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a nőket.

A tavalyi év azonos időszakához képest 15–74 éves férfiak körében 16 ezer fővel, 87 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,7 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A nők esetében a változás hasonló mértékű volt, a munkanélküliek száma 16 ezer fővel, 83 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékponttal, 4 százalékra mérséklődött.

A 15–24 évesek munkanélkülisége mérséklődött, számuk 8 ezer fővel 28 ezerre, míg munkanélküliségi rátájuk 2,1 százalékponttal 8,8 százalékra csökkent. A munkanélküliek hatoda került ki ebből a korcsoportból. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–74 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,4 százalékponttal, 3,5 százalékra, az utóbbiaké 1,5 százalékponttal, 2,5 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 17,9 hónap volt, a munkanélküliek 45,3 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt.

Hogy állnak az álláskeresők?

A nyilvántartott álláskeresők száma 15,1 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában a májusi zárónapon 244 200 álláskereső szerepelt, ami több mint 43 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

A májusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,3 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,6 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett.

Nagyon sokan nem kapnak támogatást

Az NFSZ adatai szerint májusban 133 600 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 44,6 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 45,3 százaléka, azaz közel 110 ezer ember semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

Az év ötödik hónapjában 800 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül a járművillamossági-, elektronikai készülékek, illetve a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártását, a napilapkiadást, a villamos motor, áramfejlesztő gyártását és a rádióműsor-szolgáltatást, területileg pedig Fejér megyét, Budapestet, valamint Komárom-Esztergom és Nógrád megyét érintették.