Az elemzői előrejelzések a kiigazítatlan, nyers adatra vonatkoztak - ez 4,6 százalékos növekedést mutat a KSH friss jelentése szerint. Erre az adatra csak 4,1 százalék volt a piaci várakozás, így a tény jelentősen jobb lett az előrejelzésnél. Az adatközlést egyébként is nagy bizonytalanság övezte, tekintettel arra, hogy az előzetes várakozások széles sávban (3,6-4,8 százalék) ingadoztak; a második negyedéves dinamika ezzel további gyorsulást mutat az első negyedéves 4,2 százalékos bővüléshez képest is, amire csak kevesen számítottak - hívja fel a figyelmet az ING gyorselemzése.

Honnan jött ekkora növekedés?

A háttérről egyelőre keveset tudni, a  négy éve nem látott tempójú gazdasági növekedés részleteit a KSH csak a későbbiekben publikálja, ugyanakkor a hivatal előzetes kommentárjában rávilágított arra, hogy a növekedés legnagyobb hozzájárulója még mindig a piaci szolgáltatások, de a legtöbb ágazat pozitív hozzájáruló volt.

Az ING szerint a meglepetést elsősorban a vártnál jobban bővülő mezőgazdaság okozhatta, valamint az ipar hozzáadott értéke is jobban nőhetett, mint azt a termelési adatok sugallták. Ez utóbbira magyarázatot szolgáltathat a jelentős bérnövekedés, ami a kibocsátást nem, de az azon belüli hozzáadott-érték arányt növeli.

Felhasználási oldalon a legnagyobb hozzájáruló a fogyasztás lehetett, melyet a továbbra is erős bérkiáramlás és magas fogyasztási hajlandóság hajt, de vélhetően a nettó export is pozitív meglepetéssel rukkolhatott elő az ING szerint.

A kormány is a béremelésekre mutat

A növekedés döntő hányada a szolgáltatásokhoz köthető, amit alátámaszt az áfabevételek dinamikus bővülése is - írja kommentárjában a Pénzügyminisztérium. A gyorsulás mögött elsődlegesen a hatéves bér- és adómegállapodás növekedésserkentő hatása áll, aminek köszönhetően többletjövedelem képződött a gazdasági szereplők számára a béremelések (minimálbér és garantált bérminimum), valamint a szociális hozzájárulási adó, illetve a társasági adó csökkentése következtében. A minimálbérek emelése hatással volt az egyéb bérek szintjének emelkedésére is, így a 10 százalék fölötti reáljövedelem-emelkedés is jelentősen bővítette a fogyasztást. A lakásépítések száma is számottevő mértékben, 30 százalék felett bővült - írja a PM.

Az előző negyedévhez képest egyébként 0,9 százalékkal bővült a GDP: