4p
Azt előre sejthettük, hogy az első körben nem lesz végül elsöprő, kormányzáshoz elegendő győzelmet aratnia egyik jelöltnek sem. A második fordulóban végül Emmanuel Macron és Marine Le Pen maradt bent, a radikális jobboldali és a centralista politikus azonban rendkívül eltérő nézeteket vall az ország további kormányzásáról. Egységes Európánk lesz, vagy nyakunkon a Frexit? Megnéztük.

Ahogy arról már korábban írtunk, a legkarakteresebb ellentét a két jelölt között az Európai Unióhoz, és egyáltalán a globalizációhoz fűződő viszonyuk, ráadásul ebben a 11 jelölt közül Emmanuel Macron gyakorlatilag magára maradt a föderatív Európa víziójával, abból is egy kétsebességes unióban gondolkodik. Emellett önálló költségvetést, parlamentet és gazdasági minisztert szeretne az eurózónának, az Európa-ellenes hangokat pedig „állampolgári konferenciák” keretében hallgatná meg

Ezzel szemben Marine Le Pen – bár jóval szerényebben – az apja vízióját vitte tovább a politikájában, és a tervek szerint a britekhez hasonlóan referendumot kezdeményezne, hogy Franciaország visszaszerezze a szuverenitását, ezzel gyakorlatilag megteremtve a „Frexit” lehetőségét.

Te melyik alatt lennél francia állampolgár?

Természetesen a reformok terén sincs egyetértés a két fél között. Macron egy 60 milliárd eurós beruházást tervez, amit elsősorban környezetvédelemre, munkahelyteremtésre és oktatásra fordítanának, a tervek szerint 120 ezer új munkahelyet és 5 ezer új tanári állást hozna létre. Ezek már konkrét számok, amikkel kezdeni lehet valamit, Le Pen ugyanakkor ilyet még nem hozott nyilvánosságra, pusztán annyit, hogy ő inkább az államháztartási hiány csökkentésére tenné a hangsúlyt. Ehhez az társadalombiztosítási büdzsé, az uniós befizetések és persze az adócsalók szigorúbb szankcionálása segítené.

Marine Le Pen. (Kép forrása: MTI/EPA/Patrick Seeger)

Vannak azonban közös pontok: mindketten csökkentenék a vállalatok és a munkavállalók terheit, valamint eltörölnék (vagy befagyasztanák) a mindenki által kötelezően fizetendő lakhatási adót. Emellett egyikük sem tervez ÁFA-, vagy minimálbérnövekedést, és mindketten a társasági adót csökkentenék. Le Pen ugyanakkor a francia vállalatokat, míg Macron az európaiakat részesítené előnyben a közbeszerzési pályázatokon.

Kívül tágasabb?

A francia identitásról és a nemzeti kérdésekről is karakteres véleménye van a politikusoknak. A radikális jobboldal egyértelműen a nemzeti preferencia felé hajlik, Marine Le Pen például külön adóval sújtaná a vállalatokat, akik külföldi állampolgárokat alkalmaznak (ebbe beletartoznak az uniós állampolgárok is!), valamint feltételhez kötné a külföldiek szociális juttatásait, és persze szigorítaná a francia állampolgárság megszerzésének feltételeit is. Akárcsak Trumpnak, Le Pennek is az (il)legális bevándorlás a vesszőparipája: a legálisan érkezők számát évi 200 ezerről 10 ezerre csökkentené, amennyiben megnyeri az elnöki széket.

Ezzel szemben Emmanuel Macron továbbra is egy "az értékeihez hű és nyitott" Franciaország-víziót vall magáénak, mindezt azonban egy globális szemléletben. Macron meglátása szerint Franciaország felelősen viselkedik a menekültek befogadásával, ezen a téren további európai összefogást sürget. Emellett külön figyelmet szentel a külföldi diákok befogadásának, az évente érkező 200 ezer külföldiből 70 ezer diák.

Emmanuel Macron, miután szavazott a francia elnökválasztás első fordulójában Le Touquet-ben 2017. április 23-án. (MTI/EPA/Yoan Valat)

A bevándorlókkal kapcsolatos jelenlegi szabályozással elégedett, ugyanakkor az integrációt segítő intézkedéseket illetően lennének javaslatai: például a hátrányos helyzetű, elsősorban bevándorlók lakta külvárosokban pozitív diszkriminációt vezetne be. Ez azt jelenti, hogy bónuszokkal jutalmazná a helyi munkanélkülieket alkalmazó vállalkozókat, és ezekben a negyedekben csökkentené az iskolai osztályok létszámát, ösztöndíjakkal támogatná a diákokat.

A megkerülhetetlen orosz medve

Ha az Európai Unión kívülre tekintünk egy pillanatra, akkor óhatatlanul előkerül a két jelölt Oroszországhoz fűződő álláspontja – korábban még az is felmerült, hogy ezt esetleg Vlagyimir Putyin a saját malmára hajthatná. Le Pen ugyanis közeledést kezdeményezne Moszkvával, egyebek mellett ezért is találkozott márciusban az orosz államfővel. Emmanuel Macron és a szocialisa Benoit Hamon ugyanakkor ellenezte az orosz barátságot. Macron szerint bár Európának szót kell értenie Oroszországgal, a szankciók feloldása azonban semmilyen formában nem történhet meg, amíg a minszki megállapodást be nem tartják Putyinék.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Magyar Péterék vidéken tartják a kétnapos félévértékelő kormányülést
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Makro / Külgazdaság Fenntarthatóság mint befektetési tényező: kockázat, érték és megtérülés
Wieder Gergő | 2026. november 17. 18:49
A fenntarthatóság nem különálló ESG-feladat, hanem a befektetési és finanszírozási döntések egyik tényezője. A klímaváltozás, a természeti erőforrások sérülékenysége és a gazdasági átállás a vállalatok költségeire, növekedési lehetőségeire és értékére is hat. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy egy befektetés fenntarthatónak nevezhető-e, hanem az, hogy mennyire ismerjük a hosszú távú megtérülését meghatározó kockázatokat.
Makro / Külgazdaság Röviddel az előző vezető menesztése után már meg is van a Paksi Atomerőmű új első embere
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 17:23
Az új vezető több mint 22 éve dolgozik az atomerőműben.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG