A Merkel alatt baloldali párttá lett CDU-ban súlyos belharcok indultak a jövőbeni irányvonalról. A CDU jobbszárnya szorgalmazza, hogy a kancellár-jelöltség kérdésével ne várjanak a a decemberi pártkongresszusig. Káncz Csaba jegyzete.
Angela Merkel
Annegret Kramp-Karrenbauer CDU elnök hétfői lemondása egy újabb stációt jelent a hagyományos német politikai centrum újkori válságtörténetében. A népszerűtlen Merkel-pontetát lelépése és a CDU indentitásválsága szerencsétlen időpontban éri Németországot. A Brexit utáni EU-ban Berlin veszi át az Európai Tanács soros elnöki pozícióját júniustól. Márpedig Brüsszelben most úgy gondolják a színfalak mögött, hogy „már csak ez hiányzott, lett egy törékeny Németország egy már amúgy is törékeny Európában”.
Kezdődik az állóháború
De Berlin nemcsak kontinensünk politikai vezetését képtelen biztosítani. Európa legnagyobb gazdasága a recesszió szélén billeg, miközben a kínai járvány úgy jött a nagy német autógyártóknak, mint ablakos tótnak a hanyatt esés. Elég legyen itt csak arra utalni, hogy a Volkswagen csoport – a világ legnagyobb autógyártója – tavaly a globális eladásainak csaknem felét Kínában bonyolította.
A megosztott CDU-ban most komoly harcok kezdődnek az utódlásért. Három komolynak vehető jelölt sorakozott fel: Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália liberális miniszterelnöke, Jens Spahn egészségügyi miniszter (aki már 2017-ben meghívást kapott a Bilderberg konferenciára) és a szintén atlantista Friedrich Merz egykori frakcióvezető. A friss felmérések szerint a jelöltek közül a pártban Laschet a legnépszerűbb. De amíg Merkel irányítja a háttérből a pártot, addig senki sem fogja tudna újrapozicionálni az egykori néppártot, amely napjainkban folyamatosan 30 százalék alatti támogatottságot mutat fel országosan.
A CDU jobbra kacsint
Merz a német- és az amerikai nagytőke aktív támogatásával kimondottan jó eséllyel indul ebben a versenyben, de esetleges győzelme akár a nagykoalíció végét is jelentené. Ahogyan Katja Kipping, a Balpárt vezetője fogalmaz: „Ha Merz lenne a CDU feje, akkor a párt hamarosan koalícióra lépne az euroszkeptikus AfD-vel. Kramp-Karrenbauer még fenntartotta a tűzfalat a konzervatívoktól jobbra”.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előző havival megegyezően 4,0 százalék volt októberben – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) szerdán közzétett adataiból.
A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa november 26-án, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Szerda délelőtt teszi közzé az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat a 27 uniós tagország októberi éves harmonizált fogyasztóiár-indexeit. Bár Magyarország neve mellett a négy hónapja stagnáló éves inflációs számnál – ha csak egytized százalékponttal is, de – alacsonyabb érték szerepel majd, a Privátbankár Európai Inflációs Körkép friss becslése szerint a szeptemberi rangsorhoz képest még így is egy helyet rontottunk. Így már csak három EU-s államban magasabb az infláció, mint itthon: Lettországban, Észtországban és Romániában.
Egy hónapja van átvágnia a gordiuszi csomót Ursula von der Leyennek, különben tényleg elfogyhat Ukrajna pénze. Orbán Viktor most tényleg célhoz érhet? Nagyító alatt ezúttal Ukrajna uniós támogatása.
Továbbra sem fűződik kamatcsökkentés Varga Mihály nevéhez, a Magyar Nemzeti Bank immár több mint egy éve 6,5 százalékon tartja az irányadó rátát. A jegybankelnök a döntés háttere mellett az amerikai védőpajzsról és a bankokat sújtó terhek megemeléséről is beszélt keddi sajtótájékoztatóján.
