A tartalékok annak ellenére nőttek, hogy az MNB a devizahitelek végtörlesztéséhez szükséges devizamennyiséget a jegybank devizatartalékainak terhére bocsájtja a hazai bankrendszer rendelkezésére. Az MNB 2011. október 3. óta hetente tartja a végtörlesztési programhoz kapcsolódó euróeladási tenderét. A program keretében elfogadott ajánlatok december közepéig 360 milliárd forintra rúgtak, a végtörlesztések megvalósulásával párhuzamos tényleges kifizetések összege ekkor 155 milliárd forintot tett ki.
A PSZÁF legfrissebb közlése szerint tavaly szeptember 29. és december 31. között 94 337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsön fix árfolyamú végtörlesztése történt meg, A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468,0 milliárd forintot kellett kifizetni.
Nemrég egyes sajtóértesülésekben az szerepelt, hogy a kormány a jegybanki devizatartalék egy részét a megyei önkormányzatoktól átvett adósság törlesztésére, gazdaságélénkítő injekció biztosítására használná fel; ezt azonban a minisztérium határozottan cáfolta. Legutóbb ma reggel közölte Giró-Szász András kormányszóvivő: a jegybanki devizatartalékhoz "abban a formában semmilyen módon nem kíván hozzányúlni - nem is nyúlhat hozzá - a magyar kormány", amelyről az ellenzék riogat.
A jegybank devizatartalékainak nagy része abból származik, hogy a külföldről bevont forrásokat, kötvénykibocsátásokból befolyt pénzt az ÁKK az MNB-nél forintra váltotta. Az MNB és az ÁKK megállapodásának része, hogy a jegybank nem jelenik meg a nemzetközi tőkepiacokon, az ÁKK pedig a hazai bankközi piacon, így a hazai deviza-államadósságok törlesztése automatikusan vagy új kibocsátásokból, vagy az erre szolgáló tartalékokból történik. Részletek >>
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
