Az Index információi szerint már februárban bejelenthetik, hogy a magyar államadósság egyes tételeinek rendezésére használják fel a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak egy részét. A 10 ezer milliárd forintot meghaladó, 35 milliárd eurós biztonsági tartalék kisebb hányadának felhasználásától azt remélik, hogy devizatartozások jelentős csökkentése jó pontokat szerezhet majd az országnak a hitelminősítőknél, miután egy ilyen lépés után csökkenne devizakitettségünk.
A lap úgy tudja, hogy a kormány elsősorban a megyei önkormányzatoktól tavaly év végén átvett, mintegy 187 milliárd forintra rúgó adósságokat kívánja kifizetni a keretből.
A jogi probléma áthidalható?
|
A minisztérium cáfol A Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak egy részét a kormány gazdaságélénkítő tőkeinjekcióra használná fel. Legfeljebb olyan eszközöket alkalmaznának, mint az EKB, a Fed vagy a Bank of England. Részletek >> |
A jegybanki tartalékok kormányzati, gazdaságpolitikai célú felhasználása azonban jogilag problémás lehet. Az unió működéséről szóló szerződés értelmében a központi bankok nem fogadhatnak el utasítást a tagállamok kormányaitól vagy bármely egyéb szervtől. A tagállamok kormányai pedig kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják ezt az elvet, és nem kísérlik meg a nemzeti központi bankok döntéshozó szervei tagjainak befolyásolását. Ezeket a rendelkezéseket a Magyar Nemzeti Bankról szóló, januártól hatályos törvény is tartalmazza.
Az MNB az általa kezelt devizatartalékokat önálló döntése szerint azonban meghatározott monetáris politikája céljaira is használhatja – persze fontos, hogy a törvény alapján az MNB monetáris politikáját önállóan alakítja ki, abban önállóan dönt, kormányzati ráhatástól mentesen. Ha azonban a kormány belülről befolyásolni tudja a jegybank döntéseit, a jogi probléma akár át is hidalható.
Argentin tangó?
Ha a kormány hozzányúl a tartalékokhoz, annak rendkívül negatív üzenete lenne a piacok számára, jelentős forintgyengüléssel és a befektetői bizalom csökkenésével járna - mondta az Indexnek Samu János, a Concorde makroelemzője. Adósságfinanszírozásra életveszélyes lenne felhasználni a tartalékokat, rossz érzést keltene a befektetőkben, vélte Török Zoltán a Raiffeisen elemzője. Szerinte ugyanakkor megfelelő keretek között és transzparens módon nem feltétlenül lenne rossz a tartalékok egy részét gazdaságélénkítésre használni.
Remélem, hogy ez nem a 36 milliárd eurónyi jegybanki devizatartalékról szól - mondta korábban Simor András annak kapcsán, hogy Orbán Viktor egy korábbi interjújában arról beszélt, hogy ezt a tartalékot használhatnák arra, hogy növekedési pályára állítsák az országot. "Egy ország van a világon ahol ez megtörtént, ez Argentína, ahol azért rúgták ki a jegybankelnököt, mert a kormány rá akarta tenni a kezét a devizatartalékra" - fogalmazott Simor.
Egyre nő a feszültség a jegybank körül
Orbán Viktor nemrég levélben tájékoztatta José Manuel Barrosót arról, hogy az Országgyűlés elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, egyúttal elküldte a jogszabály teljes szövegét az Európai Bizottság elnökének.
Az Európai Bizottság elnöke korábban személyes hangvételű levélben a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslat visszavonására szólította fel a magyar miniszterelnököt. "Erőteljesen azt tanácsolnám önnek, vonjon vissza két, a parlament előtt lévő sarkalatos törvényt" - írta Barroso.
Orbán Viktor erre "udvarias hangvételű, de elutasító választ küldött"; pénteken pedig egy rádióinterjúban úgy fogalmazott: a magyar jogalkotásba senki sem szólhat bele, nincs olyan a világon, aki megmondhatná "a magyar nép választott képviselőinek, milyen jogszabályt alkothatnak és milyet nem".
Lerázták magukról a rossz hírek hatását. 
