79 684 – összesen ennyi betöltetlen álláshely volt Magyarországon 2019 második negyedévében, azaz összességében nem történt érdemi változás a keresett munkavállalók számát tekintve a megelőző negyedéves adathoz képest, viszont míg a versenyszférában csökkenni tudott az üres álláshelyek száma, addig a költségvetési területen megugrott.
A betöltetlen álláshelyek számát összevetettük azzal, hogy hogyan alakult a munkanélküliek száma Magyarországon. Az a grafikonunkon is jól látszik, hogy az elmúlt négy évben rengeteget közeledett a két mutató, azaz egyre feszesebbé válik a munkaerőpiac.
Hova tovább?
Ezt igazolták a legutóbbi, augusztus 28-án közzétett foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok után érkező elemzői kommentárok is. Ahogy azt mi is megírtuk, júliusban 157 900 magyar állástalant tartottak nyilván, 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett, amely az előző havinál enyhén magasabb volt. Virovácz Péter, az ING szenior elemzője erről úgy fogalmazott, hogy összességében továbbra is elmondható, hogy rekord erős szinten látszik stabilizálódni a magyar munkaerőpiac.
A foglalkoztatottak száma egy év alatt már csupán 0,3 százalékkal nőtt, az aktivitás pedig 0,1 százalékkal, az elemző szerint ennek eredőjeként tudott mérséklődni az állástalanok aránya. Mint mondta, a magyar munkaerőpiac legfőbb tartaléka továbbra is a nők alacsony foglalkoztatottságában rejlik.
Ami a jövőt illeti, Virovácz Péter véleménye szerint a vállalatok továbbra is nehéz helyzetben vannak a friss munkaerő bevonását illetően. A 158 ezer fős munkanélküli csoport több mint 37 százaléka tartósan munkanélküli, vagyis nehezen foglalkoztathatónak minősül. Egyre komolyabb feladat hárul tehát az államra, hogy munkaerőpiaci eszközök segítségével újabb embereket tudjon visszahívni a munkaerőpiacra, vagyis hogy aktivizálja a passzív rétegeket és a nehezen foglalkoztathatókat segítse az elhelyezkedésben.
Honnan hiányoznak a legtöbben?
A KSH adataiból kigyűjtöttük, hogy melyek a legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő szektorok. Itt is szembetűnő, hogy az üres álláshelyek száma érdemben alig változott az elmúlt két évben, csupán az összetételük alakult át. Az továbbra is egyértelmű, hogy a feldolgozóiparból rengeteg dolgozó hiányzik, csakúgy, mint a kereskedelemből, az egészségügyből és a szociális ellátó-szektorból.
Az üres álláshelyek legnagyobb arányát adó feldolgozóipar helyzete azért is érdekes, mivel ide tartoznak a Magyarországnak időközben kulcsfontosságúvá váló autógyárak és egyéb az ágazathoz köthető beszállítók is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatóján korábban arról beszélt, hogy idén először nem Németországból, hanem Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás hazánkba, ezek túlsúlyát pedig az elektromos autók terjedése magyarázza.
A (nem csak járműipari) beruházások idén már közel 7300 munkahelyet teremtettek, és összességében is az látszik, hogy évről-évre egyre komolyabb külföldi tőke érkezik, amely további igényeket fog felvetni – márpedig ahogy azt a betöltetlen állásokról szóló adatok is mutatják, a munkaerőpiac feszessége miatt úgy tűnik, hogy nem igazán tud érdemben tovább csökkenni a mutató.
|
| MTI Fotó: Németh György |
Úgy tűnik, ezt a problémát a kormány is észlelte, mivel a miniszter a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mai körülmények között az ország legfeljebb 5 millió munkavállalóval számolhat. Október 1-jétől ezért a beruházási támogatások feltételei közül kikerül a munkahelyteremtés, viszont 3 ezer euróról 4 ezer euróra nő a képzési támogatás összege, a tanműhelyekre igényelhető támogatások kibővülnek, és fokozatosan 50 millió forintra csökken a kisvállalkozások adókedvezménnyel támogatható beruházásának legalacsonyabb értéke.
És a nők?
Az a kormányzati kommunikáció fényében teljesen egyértelmű, hogy Orbánék a munkaerőhiány megoldásakor egyáltalán nem számolnak a bevándorlással, és egyre inkább afelé terelik a magyarokat, hogy szülessen több gyermek, megpróbálva szinten tartani ezzel az egyébként elöregedő és fogyó magyarság létszámát, valamint arra is törekszenek, hogy a nyugdíjasokat és a közmunkásokat ismét bevonják az elsődleges munkaerőpiacra.
Az eddig bedobott családalapítást segítő intézkedések közül (pl. babaváró hitel) kimaradt a táv és részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, holott (amellett, hogy ez azoknak a nőknek is jó alternatívát jelenthetne, akik a karrierjük miatt nem alapítanak családot), így be lehetne vonni a munkaerőpiacra olyan hölgyeket is, akik eddig kimaradtak. Ide tartozhatnak a beteg hozzátartozót ápolók és a főállásban gyereket nevelők, akik közt továbbra is óriási túlsúlyban vannak a nők.
Megvan a feladat
Összességében tehát az látszik, hogy a hazai munkaerőpiac és a magyar kormány következő nagy feladata már nem az új állások megteremtése lesz, hanem sokkal inkább az, hogy bevonjanak minden potenciális dolgozót (természetesen a technológiai váltás, az ipar 4.0 is nagymértékben átszabja a munkaerőpiacot a jövőben). A stagnáló, üres álláshelyekről és a foglalkoztatottsági adatokról szóló statisztikákat elnézve azonban ez egyáltalán nem megy könnyen, ráadásul a betöltetlen pozíciók arról is az oktatásban felmerülő komoly problémákról is árulkodnak.
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
