A korábbi hónapok jelentős hiánya után áprilisban 289 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás, így a 2012. évre tervezett hiánycél közel 40 százalékánál jár a hiány. A központi költségvetés 283,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 11,3 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 5,8 milliárd forintos deficittel zártak.
Az NGM közleményében kiemelte, hogy a központi költségvetésbe közel 204 milliárd forinttal több bevétel folyt be, mint az előző év azonos hónapjában; különösen az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a személyi jövedelemadó sorában áll magasabb összeg, mint tavaly.
Honnan a sok bevétel?
|
| Orbán Gábor |
A részletes adatokat a minisztérium május 22-én teszi közzé, így a háttérben álló folyamatokról csak akkor kaphatunk tisztább képet. Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvény üzletágának vezetője az előzetes adatok alapján a Privátbankár érdeklődése elmondta: az államháztartás áprilisi többlete vélhetőleg nem azért ugrott meg, mert az adóalapot érintő jelentős változások mentek volna végbe. Véleménye szerint az adórendszer átalakítása miatt a bevételek időbeli lefutása alakult át, ez okozhatta a szokatlan mértékű többletet.
Orbán Gábor nem gondolja, hogy az adóbevételek mértékével kapcsolatban különösebb pozitív meglepetésről lehetne beszélni, véleménye szerint az nem alakult jobban a vártnál. Hozzátette, hogy a kedvező adat az egész piacot meglepte, mivel áprilisban nem jellemző az ilyen jelentős mértékű többlet az egyenlegben; a szakértő a további hónapokban már nem vár további hasonló jellegű meglepetést.
Mint emlékezetes, a februári kiugróan magas deficit után márciusban is hiányt halmozott fel az államháztartás. A jövedéki adóból és az szja-ból származó bevételek az egy évvel korábbihoz képest emelkedtek, áfából viszont kevesebb folyt be a költségvetésbe.
Elég lesz a Széll Kálmán terv?
A kormány idén 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt tűzött ki, ennek eléréséhez a kormány 155 milliárd forinttal próbálja javítani a költségvetés egyenlegét. Az intézkedéseket a Széll Kálmán Terv 2.0 tartalmazza - többek között szerepel benne a költségvetési szervek kiadásainak csökkentése, a pénzügyi tranzakciókat és a távközlési szolgáltatásokat terhelő adó bevezetése is.
A Széll Kálmán Terv 2.0-ba foglalt intézkedések elegendőek lehetnek a 2,5 százalékos GDP-arányos deficit eléréséhez; Orbán Gábor szerint a jövőben további kiigazító lépésekre várhatóan nem lesz szükség, a terv így is már-már „túllő a célon”, jelentős biztonsági tartalékokat is tartalmaz.
Hosszas őrlődés után végül nem folytatja. 
