Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul, 1,35 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot - erről beszámoltunk mi is, illetve
Mindenki márciusra vár
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a döntés nem jelent meglepetést, tartásra számítottak. Több dolog indokolta a mostani kamatdöntést, például az alacsony inflációs környezet. Emellett Németh Dávid szerint az is, hogy bár a nemzetközi piacok bizonytalanok, a magyar és régiós eszközök piaca viszonylag stabil.
Szintén a tartás mellett szól, hogy az EKB és az amerikai jegybank, a Fed is márciusban hoz majd döntést a kamatról, az MNB pedig ezek tudatában, valamint a márciusban megjelenő friss inflációs jelentés alapján határozhat meg esetleg egy új kamatpályát. Az elemző szerint márciusban is inkább tartásra lehet számítani majd az MNB-től, egy esetleges kamatvágás júniusban képzelhető el, de ahhoz több dolog kell. Ha érkezik addig egy felminősítés, valamint alacsonyan maradnak az üzemanyagárak, és a nemzetközi környezet is stabil lesz, akkor elképzelhető a kamat csökkentése június környékén - írta.
Előre lehetett tudni
Az Equilor kommentárjában kiemelte: már a február 10-i jegyzőkönyv jól megvilágította, hogy kamatcsökkentés vagy változtatás a nem konvencionális monetáris eszköztárban az EKB márciusi ülése előtt nem várható.
A jelenlegi várakozások szerint március 10-én az EKB tovább növelheti értékpapírvásárlásainak havi keretösszegét a jelenlegi 60 milliárd eurós szintről. A várt változásokat a korábbiaktól eltérően nem csak az elemzők valószínűsítik, de az EKB január 27-i kamatdöntő ülésének jegyzőkönyve is arról tanúskodik, hogy nagy valószínűséggel irányváltás lesz a monetáris politikában. Mivel a monetáris politika környezete ilyen jelentős mértékben módosulhat, nem meglepő az MNB kiváró álláspontja. A piac figyelme ezen a héten inkább a közlemény részleteire irányulhat: így például arra, hogyan fogalmaz az MNB az inflációval kapcsolatban vagy változik-e véleménye a GDP növekedési potenciáljáról - közölték.
Mehet a csökkentés
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a hazai folyamatok is abba az irányba mutatnak, hogy az eddigi kommunikáció ellenére feltehetően az MNB is elgondolkodik majd a további alapkamat csökkentésen. Hozzátette: a nemzetközi környezet támogatóbbá vált, a fejlett piaci jegybankok ismét aktívabb üzemmódba kapcsoltak, és egyre több jegybank esetében merül fel a negatív irányadó kamat lehetősége.
A hazai folyamatok is abba az irányba mutatnak, hogy az eddigi kommunikáció ellenére feltehetően az MNB is elgondolkodik majd a további alapkamat csökkentésen. Az elmúlt hónapok inflációs számai jelentősen elmaradnak a decemberi jelentésben vázolt pályától, és a forint is erősödésbe kezdett, hiszen a rövid magyar kamatok egyre vonzóbbak a negatív eurós kamatokhoz képest. Márciusban az EKB nagy valószínűséggel újabb enyhítéseket jelent majd be, mélyebb negatív tartományba tolva a betéti kamatát. Az MNB új Inflációs jelentése és a várható EKB-döntés a magyar jegybank számára is könnyen megteremtheti a kamatvágáshoz szükséges feltételeket - közölte.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a döntés megfelelt a várakozásuknak. A monetáris tanács korábbi kommunikációja szerint a következő 2 évben nem kell változtatni az alapkamaton, hogy teljesüljön az MNB inflációs célja. A várakozásuk szerint 2017 végéig nem változik az alapkamat, egyik irányba sem.
Közölte: a monetáris tanács nincs lépéskényszerben kamatemeléssel, hiszen nem valószínű, hogy teljesüljön az MNB 3 százalékos inflációs célja 2018 előtt. Jelezte, hogy nem tökéletesen adottak a körülmények egy újabb kamatcsökkentési ciklus megnyitásához, hiszen hiába uralkodik nyomott inflációs környezet Magyarországon, a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon uralkodó hangulat kifejezetten rossz volt januárban és februárban.
Fontosnak nevezte a márciusi EKB-döntést, és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed döntését. Jelenleg annak látják a legnagyobb esélyét, hogy az EKB kamatot csökkent márciusban, míg a Fed márciusról júniusra halasztja a következő kamatemelés időpontját. Ezeknek a következménye lehet, hogy a nemzetközi befektetői hangulat érdemben javul, támogatóvá válik. Ebben az esetben elképzelhető, hogy az MNB megfontolja újabb kamatvágások lehetőségét. Ez legkorábban a második negyedév végén, azaz májusban-júniusban várható - közölte.
Hosszútávra rendezkednek be
Az MNB kamatdöntését kommentálva a Takarékbank elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB legutóbbi közleményében kitér arra, hogy a továbbiakban "elsősorban" nem-konvencionális lépésekkel folytatná a monetáris politika esetleges további lazítását, ami burkoltan az alapkamat csökkentésére is utalhat.
Suppan Gergely utal arra a közelmúltbeli bejelentésre, hogy az MNB április végéig megszünteti a kéthetes betéti eszközt, ugyanakkor kibővíti a kamatcsere ügyletek volumenét, valamint kedvezőbbé teszi azok árazásait, amellyel a bankszektor állampapír vásárlásainak fokozását kívánja elérni.
Megjegyezte: az alapkamatot igen hosszú ideig alacsonyan kívánja tartani a jegybank, amit támogat, hogy a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 második fele előtt nem tűnik valószínűnek, de a gazdaság kibocsátási szintje is ezt valószínűsíti. Így Suppan Gergely 2017 közepéig nem számít a kamatok változására, azonban 2017 második felétől - bár egyre kisebb valószínűséggel - szerinte nem zárható ki fokozatos kamatemelés.
Ez a „gig economy.” 
