Noha az oltóanyagok a világ leghatékonyabb és legelterjedtebb gyógyszeripari termékei, a velük szembeni bizalom általában a szegényebb országokban a legmagasabb, és a gazdagabbakban kisebb, emiatt fordulhat elő az utóbbiakban, hogy például kanyarójárvány tör ki újra meg újra - állapította meg a Gallup amerikai közvélemény-kutató cég és a Wellcome Trust brit egészségügyi civilszervezet szerdán nyilvánosságra hozott közös tanulmányában.
Meglepő módon az összes ország közül Franciaországban a legkisebb a bizalom a vakcinák biztonságossága és hatékonysága iránt: a lakosság egyharmada gondolja úgy, hogy nem biztonságosak - olvasható a jelentésben, amelynek írói szerint mindenütt az egészségügyi szakembereknek kell gondoskodniuk arról, hogy az emberekhez eljusson a megfelelő információ azoktól, akikben bíznak. A tanulmány alapjául szolgáló felmérést 140 országból 140 ezer, 15 év feletti ember megkérdezésével készítették el.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az oltóanyagok évente akár hárommillió ember életét is megmentik a világon, és több évtizednyi kutatás következetesen azt támasztja alá, hogy a vakcinák biztonságosak és hatékonyak. Ahhoz azonban, hogy egy országban a teljes lakosság védett legyen, az oltottsági aránynak legalább 90 százalékosnak kell lennie. A vakcinákkal szembeni bizalmatlanság gyorsan le tudja rontani ezt az arányt.
"Az utóbbi évszázadban az oltóanyagoknak köszönhetően sok halálos fertőző betegség lett a távoli múlté" - jelentette ki Charlie Weller, a Wellcome Trust illetékes részlegvezetője.
Az a tény, hogy a kanyaró ismét felütötte a fejét - és hogy vannak jelentős járványok például az Egyesült Államokban, a Fülöp-szigeteken és Ukrajnában - csak egy a sok olyan probléma közül, amelyek az oltóanyagokkal szembeni bizalmatlansággal hozhatók összefüggésbe. Afganisztánban és Pakisztánban elterjedtek olyan hamis híresztelések, miszerint a gyermekbénulás elleni oltókampány része egy gonosz nyugati tervnek, és részben ezek akadályozták az utóbbi években, hogy fel lehessen számolni a betegséget ezekben az országokban.
A felmérés szerint a 140 országban megkérdezett szülők hat százaléka válaszolta azt, hogy gyermekei nincsenek beoltva semmilyen betegség ellen. A legnagyobb arányban Kínában (9), Ausztriában (8) és Japánban (7 százalék) nincsenek beoltva a gyerekek.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a világ lakosságának háromnegyede jobban bízik az orvosokban és az ápolókban, mint bárki másban, ha egészségügyi tanácsot kell kérniük, valamint hogy a világ legtöbb részén az oktatás jobb színvonala és az egészségügyi rendszerbe vetett nagyobb bizalom általában együtt jár az oltóanyagokba vetett nagyobb bizalommal. Bizonyos gazdagabb régiókban azonban e bizalom gyenge. Az észak-amerikai lakosságnak csak a 72, az észak-európainak pedig csak 73 százaléka gondolja úgy, hogy az oltóanyagok biztonságosak. Kelet-Európában pedig mindössze 50 százalékos ez az arány.
A londoni egészségügyi egyetem egyik igazgatója, Heidi Larson, aki szintén dolgozott a tanulmány megírásán, azt mondta: az európai helyzet paradox. Miközben a kontinens a világ egyik legfejlettebb térsége, az egyik legbizalmatlanabb a vakcinákkal szemben. A szegényebb térségekben a bizalom sokkal nagyobb: például Dél-Ázsiában 95, Kelet-Afrikában pedig 92 százalékos.
A minden tudományos alapot nélkülöző, nyugati oltásellenesség legújabb kori forrása egy 1998-ban, a The Lancet című, tekintélyes orvosi lapban megjelentetett tanulmány, melyben Andrew Wakefield brit orvos azt állította, hogy a mumpsz, rubeola és kanyaró elleni kombinált védőoltás (MMR) autizmust okozhat. Később kiderült, hogy Wakefieldnél súlyos összeférhetetlenség állt fenn; jelentős anyagi haszna származott a kutatás eredményéből, ráadásul meg is hamisította a kutatási adatokat. Emiatt a The Lancet hivatalosan visszavonta a cikket, Wakefield orvosi engedélyeit pedig visszavonták, és nem praktizálhat az Egyesült Királyságban. Azóta számos kutatás során vizsgálták az MMR megbízhatóságát, és egyetlenegy alkalommal sem találtak arra utaló adatokat, hogy az oltás és az autizmus között bármilyen összefüggés lenne.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1978,87 pontos, 2,94 százalékos csökkenéssel, 65 428,99 ponton zárt kedden. 
