Két kezénél fogva vonszoltak egy tüntetőt a sárban maszkos biztonsági őrök az albán riviérán, Zvërnecben. A férfi egyike volt azoknak a környezetvédőknek, akik lebontották a szögesdrótot egy kiemelt kormányzati beruházás építési területe körül.
A tiltakozók a „Trump-sziget” vagy „Kushner-sziget” néven elhíresült beruházás ellen vonultak fel május 30-án. A földön vonszolt férfit ábrázoló képsorok futótűzként terjedtek az albán közösségi médiában, másnap pedig több tízezer ember özönlött a főváros, Tirana utcáira. Az elmúlt egy hónap során a modernkori Albánia legnagyobb tüntetéshulláma bontakozott ki a zvërneci összecsapásból. A legnagyobb, június 20-ai megmozduláshoz 250 ezer ember csatlakozott, akik egy emberként skandálták: „Albánia nem eladó!” és „Ivanka, menj haza!”. Június utolsó napjára a feszültség addig fokozódott, hogy a tömeg tojásokkal, vizespalackokkal és kövekkel dobálta a parlamenti ülésre érkező képviselők autóit.
A Zvërnec melletti természetvédelmi terület, a Nartai-lagúna kedvelt helye a rózsaszín flamingóknak, ezért választották a tüntetők a madarat jelképüknek.
Tudatos helyszínválasztás
A legtöbb amerikai számára az énekesnők ugranak be először Albániáról: a slágerlistákat uraló Ava Max és a négyszeres Grammy-jelölt Bebe Rexha is innen származik.
Donald Trump lánya, Ivanka és az amerikai elnök veje, Jared Kushner azonban nem koncertre mentek az adriai tengerpartra. A Rotschild-család egyik jachtján, 2021 júliusában született az ötlet, hogy a legnagyobb albán szigetet, a Sazant és a vele szemben fekvő tengerpartot magukévá tegyék és átalakítsák. A szigetre tervezett 1,4 milliárd dolláros (jelenlegi árfolyamon 434 milliárd forintos) és a zvërneci partra szánt 4,7 milliárd dolláros (1457 milliárd forintos) luxusberuházásokat az albán kormány is támogatja.
Fotó: MTI / EPA / Malton Dibra
Albánia miniszterelnöke, Edi Rama szerint a beruházás áldás az országnak, amelynek az éves GDP-je alig haladja meg a 27 milliárd dollárt. A kormányfő kimondott célja, hogy Albániát a luxusturisták térképére is felhelyezze, és ez gazdasági szempontból érthető irány. Tavaly 12,5 millió látogató összesen 5 milliárd 720 millió eurót költött el az országban: a közvetlenül a turizmusból érkező bevétel az ország éves GDP-jének több mint 20 százalékát teszi ki, és minden ötödik albániai munkahely is a szektorhoz kötődik.
A mediterrán éghajlat hatására még decemberben is jellemző a 10 fok feletti hőmérséklet, sőt, az az utóbbi években többször 20 fok felett alakult az év utolsó hónapjában. Nyáron viszont gyakoriak a hőhullámok, az erdőtüzek, és áramkimaradás is jellemző a zsúfolt tengerpartokon.
Sazan mindössze 5,7 négyzetkilométeres területe kisebb, mint a budapesti I. és V. kerület együttvéve. A szigeten nincs kiépített közműszolgáltatás, ezért
a vízhálózatot, a csatornarendszert, az épületek és a jachtkikötők infrastruktúráját egytől egyig a szárazföldről kell átvezetni.
Az aknamentesítés sem lesz egyszerű feladat a partok mentén, ráadásul a sziget alatt 16 kilométer alagút fut 3600 bunkerrel. A menedéket az Albániát 43 évig vaskézzel irányító diktátor, Enver Hoxha építtette. Az építkezés hivatalosan novemberben indul, de a közeli Pishë-Poro strandnál több tucat buldózer, kotrógép és kamion jelent meg, már hét kilométer utat és egy betonhidat is felépítettek.
Trump és Kushner döntésében az is szerepet játszhatott, hogy a terület az Adriai-tenger stratégiai fontosságú bejáratánál, az Otrantói-szorosnál található, Olaszország keleti partjaitól 75 kilométer választja el. A sziget Vlorë kikötőjétől 18 kilométerre, Zvërnec partjaitól 9 kilométerre fekszik, a tiranai repülőtérről azonban autóval is több mint két órába telik megtenni a 160 kilométeres utat.
A tiranai nemzetközi repülőtér amúgy sem tartozik a legbiztonságosabbak közé: 2015 és 2019 között itt ötször is sikeresen raboltak ki pénzszállítókat, esetenként több millió euró készpénzt zsákmányolva. Vlorë új nemzetközi repülőtérét ezért lenne fontos megnyitni, de a részvényesek belharca miatt ebben az évben sem tud menetrend szerinti járatokat fogadni.
Az sem utolsó befektetési szempont, hogy Albániában szinte csak készpénzzel fizetnek, a közbeszerzéseket pedig egy mesterséges intelligencia által generált miniszter felügyeli.
Fotó: MTI / EPA / Malton Dibra
Több tízmilliárd forintnyi pénzt forgatnak a maffiózók
Az Ivanka Trump által kiszemelt sziget és a vele szemben fekvő tengerpart nagyrészt természetvédelem alatt álló terület, ahol sokáig tilos volt az építkezés. A beruházás mögött álló, Jared Kushnerhez tartozó Atlantic Incubation Partners azonban stratégiai befektetői státuszt kapott a kormánytól. (A döntéshozó Stratégiai Befektetési Bizottságot a miniszterelnök vezeti.) Az albán kormány 2024 decemberében úgy módosította az építési törvényt, hogy a beruházás természetvédelmi területen is megvalósulhasson.
A törvénymódosításnak van még egy kulcsfontosságú része: ha a befektető nem tud megállapodni a terület tulajdonosával, akkor „különleges eljárásban” akár magántulajdont is kisajátíthat. Ráadásul a kiemelt beruházásokat szabályozó rendeletben ezt úgy fogalmazták meg, hogy a terület kisajátítása „közérdekből” történik. A Zvërnec, majd Tirana utcáin tiltakozók éppen azt szeretnék megmutatni, hogy a közérdek ennél összetettebb.
A demonstrálókat nem elsősorban a luxusberuházás zavarja, hanem az, hogy annak finanszírozása még a korrupcióellenes szervezetek és oknyomozó újságírók számára is nehezen átlátható. A gazdasági elit, a szervezett bűnözés és a politikai korrupció összefonódása régóta probléma Albániában: az ország gazdaságának jelentős részéhez járul hozzá, hogy az illegális drogok és fegyverek jelentős része albán bűnszervezeteken keresztül érkezik Európába. (Esetenként Szerbián keresztül Budapestre, milliárdos tételben.)
Jared Kushner májusban átengedte a stafétát egy szír-katari milliárdos testvérpárnak, Mutaz és Ramez Al Hayatnak, akik összesen 211 millió eurót (74,7 milliárd forintot) fizettek a kisajátított, vitatott jogállású területekért. A telkeket egy drogkereskedelemmel vádolt vlorëi származású üzletember, Artur Shehu adhatta el:
az albán korrupcióellenes ügyészség (SPAK) gyanúja szerint ő kötötte meg az üzletet az Al Hayat-testvérekkel.
Shehu bankszámláját azonban egy drogkereskedők elleni akcióban zárolták, ekkor összesen 128,3 millió euró (45,4 milliárd forint) értékben foglaltak le ingatlanokat, luxusautókat és bankszámlákat. Miután kiderült, hogy a telkeket fél éven belül 22-szeres áron értékesítette a milliárdos testvérpárnak, az albán korrupcióellenes ügyészség (SPAK) pénzmosás miatt is nyomozni kezdett.
Nem Shehuhoz köthető Albánia egyetlen drogkereskedő bandája: egy másik csoport vezetőjét, Dritan Gjikát is éppen két hete tartóztatták le. Az akció során 266 ingatlant, 209 bankszámlát, járműveket és hajókat helyeztek zár alá összesen 150 millió euró (53,1 milliárd forint) értékben.
Az albán hatóságok ugyan 2014-ben felszámolták Európa legnagyobb kannabiszültetvényeit, de a termesztés továbbra is meghatározza az ország gazdaságát. A razzia előtt a dél-albániai Lazaratban évente 900 tonna kannabiszt termesztettek, amelynek piaci értéke Albánia éves GDP-jének közel felét tette ki. Az akció után Albánia napokon belül megkapta a tagjelölt státuszt az Európai Uniótól.
Fotó: Wikimedia Commons / Gage Skidmore
Brüsszel óvatos, a Zöldek bekeményítenek
A tavaly májusi választáson Edi Rama Szocialista Pártja a vártnál nagyobb aránnyal nyert a Sali Berisha vezette Demokrata Párt előtt. A szocialisták a szavazatok több, mint 53 százalékát kapták, a demokraták kevesebb, mint 33 százalékát. A beruházás helyszínén, Vlorë megyében ennél is nagyobb, 60-24 arányú volt a győzelem – igaz, ott csak a választók 31 százaléka adta le a voksát.
A tömeges ellenállás nem csak a kormánynak szól: hosszú ideje ez az első demonstráció Albániában, amely a Szocialista Párt mellett az ellenzéki Demokrata Pártot is elutasítja, és pártháttér nélkül szerveződött. A tüntetők nem várnának újabb három évet: a miniszterelnök azonnali lemondását követelik, hogy az államfő kiírhassa az előrehozott választást.
A feszültséghez hozzátesz, hogy az albán társadalom harmada súlyos anyagi és társas nélkülözésben él, ők tehát nem feltétlen élvezhetnék egy luxus-nyaralóövezet kényelmét.
A mediánbér nem sokkal haladja meg a nettó 60 ezer albán leket (225-235 ezer forint), a minimálbér pedig nettó 44 ezer lek (164-166 ezer forint) körül alakul. A Bécsi Nemzetközi Tanulmányok Intézete szerint több mint száz évre van szükség ahhoz, hogy Albánia ledolgozza hátrányát a szegénység terén az uniós átlaghoz viszonyítva.
Rama pártja a legutóbbi választást azzal az ígérettel nyerte meg, hogy az ország 2030-ig csatlakozni fog az Európai Unióhoz. A miniszterelnök következetes uniópárti politikája összhangban van azzal, hogy az elmúlt években a legnagyobb uniós tagállamok vezetői egymásra licitálnak a közösség nyugat-balkáni bővítésének sürgetésében.
Az Európai Parlament többsége éppen ezért óvatosan, a környezetvédelmi aggályok felől közelít a flamingós forradalomhoz, kivéve a Zöldeket. A pártcsalád több holland és német képviselője hétfőtől szerdáig Zvërnecben van, legalább öten pedig a július 4-ére szervezett tiranai tüntetésen is felszólalnak. A Magyarországon hosszú ideig fogva tartott olasz EP-képviselő, Ilaria Salis már a múlt szombati megmozduláson is részt vett.
A tüntetéshullámnak egyelőre nincs vezéregyénisége, a résztvevők pedig tudatosan kerülik a pártjelképeket. Így kevés az esély arra, hogy a társadalom többségének támogatását élvező Szocialista Párt lemondjon a hatalomról. Ha mégis ez történne, akkor 45 napon belül előrehozott választást kellene kiírni: ennyi idő alatt nehezen alakulhat új politikai erő Albániában, a tüntetéshullám tekintélyes mérete ellenére tehát rövidtávon nem várható drasztikus változás a balkáni ország politikai színterén.
(Források: Balkan Insight, Reporter.al, Turning Point)
