Kezdjünk aggódni? Összeborult Oroszország és Kína

Oroszország és Kína minden nehézséget legyőz és minden feladatot megold együtt - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Hszi Csin-ping kínai elnöknek a baskírföldi Ufában tegnap végetért kétnapos BRICS-csúcstalálkozón.

A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magába foglaló tömörülés elnöki feladatait Oroszország április elsején vette át. A BRICS-országok a Föld területének 26 százalékát foglalják el. Lakosságuk együtt a világ népességének 42 százalékát teszi ki, GDP-jük együttesen a világ gazdasági teljesítményének 30 százalékát jelenti. 2013-ban a világ kereskedelmi forgalmának 16,1 százalékát adták, míg a Föld országainak katonai kiadásaiból 10,8 százalékos, a hagyományos energiahordozók termeléséből 40,2 százalékos volt a részesedésük.

A BRICS nem titkolt célja, hogy átalakítsa Eurázsia, Afrika és Latin Amerika gazdaságpolitikai koncepcióját és ellensúlyt nyújtson a nyugati dominanciával és az amerikai hegemóniával szemben. Mauro Viejra brazil külkapcsolati miniszter ki is jelentette, hogy Brazília nem ismeri el a Moszkvával szemben életbeléptetett nyugati szankciókat, mert annak legitimációja kérdéses és csupán a régió gazdaságai isszák meg a levét. Hozzátette, hogy Brazília egyébként sem ismer el semmiféle szankciót, amelyet az ENSZ-et megkerülve hoznak egyesek.

Moszkva-Peking biztonságpolitikai tengely

Az orosz-kínai politikai-gazdasági kapcsolatok különösen elmélyültek az ukrán válság kitörése óta. Hszi Csin-ping kínai elnök részt vett a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 70. évfordulóján tartott moszkvai katonai díszszemlén is. A közös érdek pedig gyakran tükröződik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol Oroszország és Kína vétója sok fejfájást okozott Washingtonnak és szövetségeseinek. Moszkva és Peking csendben támogatja egymást a saját érdekszféráinak a védelmében is. 

Dmitrij Trenin, a Carnegie moszkvai központjának elemzője szerint ezt az ukrán válság és Dél-kínai-tenger körüli feszültség tükrözi a legjobban: „Kína elismeri Oroszország kelet-európai érdekeit, Oroszország pedig elismeri Kína érdekeit határai közelében, és ugyan egyik sem lép fel aktívan a másik javára, mindkét fél betartja ezt a kedvező semlegességet. Nem fogják egymást bírálni azokban az ügyekben, amelyek alapvető érdekeiket érintik.”

A másik nagyon fontos közös terület az energetika. Idén például több kőolajat importált Oroszországtól Kína, mint Szaúd-Arábiától – a 2010-es mennyiséget gyakorlatilag megduplázták. A közelmúltban 400 milliárd dolláros keretmegállapodást kötöttek gázimportra Kínában – hála az oroszok számára szűkülő európai piacnak. Kínának létfontosságú, hogy leépítse a környezetszennyező szénalapú energiát, Oroszország pedig, mint egy már egyébként is adott geopolitikai partner, jó lehetőséget kínál Peking számára //privatbankar.hu/makro/igy-hullik-szet-putyin-alma-mar-latjuk-ki-nevet-a-vegen-277347

Egymás között lehetőleg nemzeti valutában kereskedjünk

A csúcstalálkozó előtt egy nappal a BRICS hivatalosan is elindította a kezdetben 50, majd 100 milliárd dolláros alaptőkéjű fejlesztési bankját, a New Development Bankot. A BRICS-csoport saját valutaalapot (Contingent Reserve Bank) is létrehoz, valamint külön hitelminősítő szervezet létesítésén is gondolkodik. 

A BRICS csoport azt is elhatározta, ezentúl többet fognak kereskedni egymás között nemzeti valutájukban. Márpedig multilaterális kereskedelmük volumene tavaly már elérte a 291 milliárd dollárt, az orosz-kínai kereskedelem egynegyede pedig már jüanban bonyolódik.

Káncz Csaba jegyzete