A jüan árfolyamának csökkenése még valószínűbbé teszi a további harcot: Trump amerikai elnök most aligha változtatja meg döntését, hogy szeptember 1-től további vámokkal sújtja a kínai árukat - írja a londoni The Economist. Mindkét fél a másikat vádolja a küzdelem megkezdésével. Kína azt mondja, hogy vámjait az amerikai árukra csak Washington intézkedéseire válaszul szabta ki. Amerika viszont harcias gazdasági diplomáciáját kései válasznak tekinti arra, hogy Kína egyebek mellett évtizedeken át tulajdonított el amerikai szellemi tulajdont. Peking szerint a gyengébb jüan ésszerű válasz Trump vámjaira, míg az elnök azokat megtorlásnak tekinti, amiért Kína nem vásárolt több amerikai agrárterméket.
A dolog iróniája, hogy a kínaiak már éppen több amerikai szóját és disznóhúst vásároltak, de Trump új vámokkal való fenyegetőzése után a pekingi kormány utasította állami vállalatait, ne vásároljanak semmiféle amerikai mezőgazdasági terméket.
Mi lehet a vámok kihatása?
Az összesen 250 milliárd dollár értékű, 25 százalékos vámmal sújtott kínai kivitel negyede olyan termék, amelyeket az amerikai importőrök másutt is meg tudnak vásárolni. Ez minimalizálja az amerikai fél veszteségét és maximalizálja a kínaiakét, akiktől vetélytársaik elveszik piacukat. A Goldman Sachs bankház felmérése szerint a korábbi vámok által érintett termékeknél más ázsiai országok már pótolták a kínai exportot az USA-ba. Az új vámkategóriák olyan áruféleségeket érintenek, amelyeknél a kínaiaknak kevesebb versenytársa van, így az amerikaiaknak nehezebb lesz váltani. Ennek ellenére a rendszabály legalább 0,3 százalékkal csökkenti a 2020-as kínai növekedést, amely így 1990 óta először marad majd az éves 6 százalék alatt.
Lassuló gazdaságának támogatására a kínai kormány már csökkentette az adókat, növelte az infrastrukturális kiadásokat és próbálja fékezni az elszabadult ingatlanpiacot, ahol könyörtelenül emelkednek az árak és aggasztó mértékben eladósodtak a fejlesztők. Mindezt egyszerre csinálni mind nehezebb lesz.
Az amerikai gazdaságnak okozott kár kevésbé érezhető, bár a kereskedelmi háború miatti bizonytalanság 1,2 százalékkal csökkentette a magán-, több mint 4 százalékkal az ipari beruházásokat. A nyugtalanság megnehezíti a FED számára, hogy fenntartsa a szolid növekedést, normálisabb szintre emelje a kamatokat s még kevesebb módja lesz cselekedni, ha más okból gyengül a gazdaság. A háború köde épp oly káros lehet mint a háború maga.
A fejlemények által leginkább érintett valuták egyike a jen, annak árfolyama Trump vámbejelentésére meredeken emelkedett. Bár Japán 2011 óta nem avatkozott be a pénzpiacokon, kormánya riadtan figyeli a jen erősödését. Amennyiben az közel kerül a lélektani, 100 dolláros határhoz, a kormány kötelességének érzi majd, hogy lépjen.
Nem menekült meg a következményektől Európa sem. A német gazdaság idén júniusig 5,2 százalékkal esett vissza és a Goldman Sachs szerint a külső sokkok 2017 óta a német lelassulás kétharmadáért felelősek. Az Európai Központi Bank legutóbbi jelentésében rámutatott: a kereskedelmi bizonytalanságok globálisan lelassították a beruházásokat, károkat okoztak az európai országok ipari exportjának.
Vasárnap jelentette be ezt az ukrán elnök. 
