Fotó: depositphotos.com
A pekingi központi rendelkezés egyértelmű üzenet a HP, a Dell és a Microsoft felé, hogy termékeik mostantól nemkívánatosak a hatalmas ország piacán – írja a Financial Times.
Ez az első nyilvánosan ismert központi utasítás, melynek célja, hogy a kínai vásárlókat és felhasználókat a nemzeti technológia alkalmazása felé tereljék, és persze egyfajta válaszlépésnek is tekinthető Trump korábbi döntésére, mely korlátozta a kínai technológia felhasználását az Egyesült Államokban és annak szövetségeseinél.
A direktíva neve: 3-5-2
Az intézkedés persze egy sokkal szélesebb kampány része, ugyanakkor felerősíti azokat a tendenciákat, mely a már eddig is komolyan meglazult amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatokat tovább gyengíti.
Év elején a washingtoni kormányzat megtiltotta az amerikai cégek számára kínai gyártású telekommunikációs eszközök beszerzését a Huaweitől. Az Egyesült Államok nemrég azt javasolta, hogy nemzetbiztonsági megfontolásból ellenőrizzék azokat a „külföldi ellenfelek” által értékesített technológiákat, melyek az országba érkeznek, és ezzel egy időben igyekezett nyomást gyakorolni európai szövetségeseire, hogy azok az 5G infrastrukturális projektekben - ha lehetséges - ne a Huawei termékeit használják.
A China Securities elemzői úgy számolnak, hogy az elkövetkezendő években hozzávetőlegesen 20-30 millió hardver lecserélése válik szükségessé, és már egy sajátos ütemezést is felvázoltak. E szerint 2020-ban az eszközök 30 százalékát, 2021-ben az 50 százalékát, míg 2021-ben a maradék 20 százalékát váltanák fel hazai gyártásúval; mindezt el is nevezték a 3-5-2 politikájának. A 3-5-2 irányelv része annak a törekvésnek, hogy Kína kormányzati szervei „biztonságos és ellenőrizhető” technológiát alkalmazzanak, amint azt az ország 2017-ben elfogadott kiberbiztonsági törvénye rögzíti is.
Megtisztítják a terepet a kínai cégek előtt
Paul Triolo, az Eurasia Group elemzője úgy véli, ellentétben a korábbi technológiai önellátási törekvésekkel, Kína mostani intézkedéseit a közelmúltbeli amerikai szankciók tették igazán sürgetővé. Paul Triolo szerint ugyanakkor a 3-5-2-es intézkedés mindössze a jéghegy csúcsa, a valós cél ugyanis az, hogy megtisztítsa az utat az amerikai konkurens cégektől olyan kínai technológiai cégek előtt, mint a ZTE, a Huawei, a Megvii, vagy éppen a Sugon.
Az amerikai technológiai cégek a legóvatosabb becslések szerint is éves szinten mintegy 150 milliárd dolláros forgalmat tudtak generálni a kínai piacon, az e mögött álló megrendelésállomány hullhat most a kínai tech-cégek ölébe; ugyanakkor az amerikai cégeknek ezt a kieső bevételt majd valahonnan pótolniuk kell.
A most induló kampány igencsak ambiciózusnak tűnik, már csak azért is, mivel a kínai állami hivatalok többsége például olyan Lenovo asztali számítógépeket használ, mely az IBM PC részlegének megvásárlásával kezdett elterjedni az országban. Az elemzők szerint azonban nehéz lesz a szoftvereket hazai termékekkel helyettesíteni, mivel a legtöbb szoftvergyártó vállalkozás termékeket fejlesztett ki olyan népszerű amerikai gyártmányú operációs rendszerek számára, mint például a Microsoft Windows és az Apple macOS.
Hogy is lehet azt pontosan definiálni, hogy Made in China?
Noha a Microsoft 2017-ben kínai céggel közösen fejlesztette ki a Windows10 speciális „kínai kormányzati kiadását”, helyi kiber-biztonsággal foglalkozó vállalkozások most azt mondják, hogy a kínai kormányzati intézményeknek kötelező jelleggel kell majd teljes egészében kínai gyártású operációs rendszereket használniuk, olyanokat például mint a Kylin OS.
Persze azt is nehéz egyértelműem meghatározni, hogy mit is jelent pontosan a „hazai” gyártású termék fogalma. Habár a Lenovo kínai tulajdonú cégnek van elkönyvelve, ennek ellenére processzorokat számára az Intel szállítja, és a meghajtót pedig a Samsungtól szerzik be.
A kínai technológiai piacra rálátó elemzők szerint a „3-5-2” intézkedés hatása ugyanakkor jórészt attól függ, hogy a magáncégek hogy állnak majd hozzá. Ha ugyanis a költség oldal – ami egyértelműen őket terheli – túl magas lesz, akkor nem biztos, hogy túlságosan törni fogják majd magukat a végrehajtás során.
A tesztüzem után palesztinok elkezdték használni a Gázai övezet és Egyiptom közötti rafahi határátkelőhelyet. 
