5p
A magyar költségvetés szerkezete a gazdaság válság után, de főleg a 2010-es kormányváltást követően látványosan megváltozott. A kormány jelentősen csökkentette a jóléti funkcióra jutó kiadásokat, és növelte az állami működési funkciók, valamint a gazdasági funkciók kiadásait.
Épül az új Puskás Ferenc Stadion. (MTVA/Bizományosi: Balaton József)

A Policy Agenda a 2019-es költségvetési törvény tervezete kapcsán nézte meg, hogyan áll a magyar büdzsé szerkezete. Az elemzés szerint a 2008-as gazdasági válság előtt a magyar költségvetés kiadási oldala így oszlott meg:

  • 16,1 százalékát költötték az állami működési funkciókra (általános közösségi szolgáltatások, védelem, rendvédelem és közbiztonság);
  • 60,6 százalékát a jóléti funkciókra (oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, lakásügyek, sport, kultúra);
  • 15,2 százalékát a gazdasági funkciókra (bányászat, ipar, közlekedési és távközlési tevékenységek, környezetvédelem);
  • 7,8 százalékot az államadósság-kezelésére.
Több jut honvédelemre, de ennyivel?Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a GDP 3 százalékát is költhetnénk honvédelemre. Miért irreális ez a kijelentés? Itt elmagyaráztuk >>>

A 2019-es költségvetési törvény tervezete látványos átrendeződést mutat. Az állami működési funkciókra a tervek szerint már 18,1 százalékot költenek, a gazdasági funkciókra pedig 19,7 százalékot. Ez a két tétel 6,5 százalékpontos többletet jelent. Ez a mostani értéken számolva azt jelenti, hogy a 2007-es arányokhoz képest ezekre a területekre 1.300 milliárd forinttal többet költenek. Ezt az összeget pedig valahonnan el kellett venni,

  • az egyik ilyen tétel az államadósság-kezelésére fordított összeg volt. Ez 7,8 százalékról 5,1 százalékra csökkent.
  • a másik jelentős változtatást a jóléti funkciók jelentették. Itt 60,6 százalékról 55,4 százalékra csökkent a kiadási oldal.

A Policy Agenda szerint az adatokból jól látszik, hogy egyetlen terület van a jóléti funkciókon belül, ahol nőtt a kiadások aránya, ez a szórakoztatás, kultúra, vallási tevékenységek. Ennek a növekedésnek két haszonélvezője volt:

  • a sport a plusz források 45 százalékát, míg
  • a kultúra 36 százalékát vitte el.

Amennyiben a sport és kultúra nélkül nézzük a jóléti kiadásokat, akkor a 2007-es – a gazdasági válság előtti – szerkezettel összehasonlítva 1.480 milliárd forintot vontak el a területtől, és csoportosítottak át máshova.

Ahol nagyot nyertek

A költségvetési szerkezet jelentős, és nem reformértékű átrendezése úgy következett be, hogy ezt lényegében komolyabb politikai vita nem is övezete. Elsőre jónak tűnhet, hogy a gazdasági versenyképesség erősítése érdekében nem a jóléti kiadásokat finanszírozza a kormány, hanem a gazdaságba pumpál pénzeket. Ugyanakkor az is látszik, hogy amit elvontak a nyugdíjrendszerből, az oktatásból, az egészségügyből azt a sportra, a kultúrára, az állam működtetésére és egy részét a korábban említett gazdasági funkciókra csoportosították át.

terület

változás (2007-2019)

állami működési funkciók

+2 százalékpont

jóléti funkciók

-5,2% százalékpont

gazdasági funkciók

+4,5% százalékpont

államadósság-kezelés

-2,7% százalékpont

A gazdasági növekedés szempontjából lényeges hatékonyságot az sem mutatja egyértelműen, hogy a gazdasági funkciók lettek a költségvetési átalakítás nyertesei. Már csak azért sem, mivel a gazdasági bővülés előtt álló egyik legnagyobb probléma, hogy nincs megfelelő munkaerő, amely szakképzett, magas hozzáadott értékű munkát is képes végezni. Jól mutatja, hogy Magyarország mennyire sajátos utat választott a környező országokhoz képest, ha megnézzük, hogy a gazdasági funkciókat és jóléti kiadásokat nézve milyen változás ment végbe a különböző országokban. Az Eurostat adatai alapján 2007-hez képest 2016-ig a költségvetési kiadási oldal a következő aránybeli változáson ment át:

gazdasági funkció változása (%)

jóléti funkció változása (%)

Bulgária

-2,0

10,7

Csehország

-0,7

3,3

Horvátország

-4,3

2,9

Lengyelország

-0,9

4,2

Románia

-9,1

10,1

Szlovákia

-1,1

0,9

A Policy Agenda szerint az adatok azt mutatják, hogy csak Magyarországon nőttek a gazdasági funkcióra jutó kiadások (2016-ban még csak +1,5 százalékpontnál jár a költségvetés), miközben a többi országban éppen ezekről a területekről csoportosítottak át jóléti funkciókra (Magyarországon ebben az időszakban már 2,5 százalékpontos csökkenésnél jártunk).

Leépül a jóléti rendszer

A kormány összességében a jóléti rendszer leépítésével, belső átrendezéssel nagyon jelentős átalakítást hajtott végre a költségvetésen. Ennek egyik következménye volt, hogy a költségvetési hiány kordában tartásával, csökkenthetővé vált az államadósság finanszírozása. Az ebből felszabaduló források elköltése viszont nem képezte politikai vita tárgyát. Ebben persze az ellenzék felelőssége is megállapítató, amely a kötelező köröket lefutotta ugyan egyes szociális, egészségügyi, oktatási költségvetési viták kapcsán, de nem tudta politikává emelni ezeket a kérdéseket.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jegybanki előrejelzés: ennyibe kerülhet az üzemanyag
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 08:59
Az energiaárak továbbra is kulcsfontosságúak a magyar gazdaság számára.
Makro / Külgazdaság Miért nem jutnak sokan saját otthonhoz Magyarországon? – a lakhatási válság számokban
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 06:57
Bár több a lakás, mint a háztartás, egyre többen nem jutnak saját otthonhoz – derül ki a GKI elemzéséből.
Makro / Külgazdaság Elmozdult a 30 éves amerikai jelzáloghitelek kamata
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 17:04
Az Egyesült Államokban közel három hónapja a legalacsonyabbra csökkent a 30 éves jelzáloghitelek kamata a június 27-én záródott héten – közölte az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán.
Makro / Külgazdaság Meglepte az elemzőket az euróövezet friss adata
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 12:51
Nőtt a munkanélküliség, pedig nem ezt várták.
Makro / Külgazdaság Megint megfinanszírozták valakik az Orbán-kormányt
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 12:21
30 milliárd forinttal, ráadásul kisebb kamattal, mint legutóbb.
Makro / Külgazdaság Óvatos optimizmus Németországban
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 11:36
Túl van a legmélyebb ponton a német gépgyártás?
Makro / Külgazdaság Az egész világ és Donald Trump is erre a döntésre vár – nyilatkoztak az illetékesek
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 10:36
Kamatot vág-e a Fed? És mikor? Megszólalt a Trump által sokat kritizált elnök, illetve az amerikai pénzügyminiszter is.
Makro / Külgazdaság Ki fog itt tanítani?
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 08:51
Tovább nőtt a meghirdetett tanári állások száma.
Makro / Külgazdaság ÁKK: az egész évre tervezett forrásbevonás nettó 96 százaléka teljesült
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 18:50
Az intézményi forintpiacon erős kereslet mellett a nettó forint intézményi finanszírozási terv 75 százaléka, míg a bruttó aukciós kibocsátási terv 50 százaléka teljesült 2025 első félévben. A lakossági piacon érdemi portfolió-átrendeződés mellett és a jelentős átárazódások ellenére is jól áll az időarányos teljesülés.
Makro / Külgazdaság A kínai büntetővám a hazai húsfogyasztókat is sújthatja
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 17:15
A január óta ideiglenesen érvényben lévő védővám fennmaradása akár 3-4 százalékkal is megemelheti a sertés- és baromfihúsok kilónkénti árát a hazai piacon – figyelmeztet az UBM.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG