Hirdetés
Hirdetés

Leépítik a jóléti rendszert – mire költ a kormány?

2018. június 20., 18:04
Privátbankár.hu
Cimkék
Policy Agenda
, költségvetés
, jóléti kiadások

A magyar költségvetés szerkezete a gazdaság válság után, de főleg a 2010-es kormányváltást követően látványosan megváltozott. A kormány jelentősen csökkentette a jóléti funkcióra jutó kiadásokat, és növelte az állami működési funkciók, valamint a gazdasági funkciók kiadásait.

Épül az új Puskás Ferenc Stadion. (MTVA/Bizományosi: Balaton József)
Épül az új Puskás Ferenc Stadion. (MTVA/Bizományosi: Balaton József)

A Policy Agenda a 2019-es költségvetési törvény tervezete kapcsán nézte meg, hogyan áll a magyar büdzsé szerkezete. Az elemzés szerint a 2008-as gazdasági válság előtt a magyar költségvetés kiadási oldala így oszlott meg:

Hirdetés
  • 16,1 százalékát költötték az állami működési funkciókra (általános közösségi szolgáltatások, védelem, rendvédelem és közbiztonság);
  • 60,6 százalékát a jóléti funkciókra (oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, lakásügyek, sport, kultúra);
  • 15,2 százalékát a gazdasági funkciókra (bányászat, ipar, közlekedési és távközlési tevékenységek, környezetvédelem);
  • 7,8 százalékot az államadósság-kezelésére.
Több jut honvédelemre, de ennyivel?Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a GDP 3 százalékát is költhetnénk honvédelemre. Miért irreális ez a kijelentés? Itt elmagyaráztuk >>>

A 2019-es költségvetési törvény tervezete látványos átrendeződést mutat. Az állami működési funkciókra a tervek szerint már 18,1 százalékot költenek, a gazdasági funkciókra pedig 19,7 százalékot. Ez a két tétel 6,5 százalékpontos többletet jelent. Ez a mostani értéken számolva azt jelenti, hogy a 2007-es arányokhoz képest ezekre a területekre 1.300 milliárd forinttal többet költenek. Ezt az összeget pedig valahonnan el kellett venni,

  • az egyik ilyen tétel az államadósság-kezelésére fordított összeg volt. Ez 7,8 százalékról 5,1 százalékra csökkent.
  • a másik jelentős változtatást a jóléti funkciók jelentették. Itt 60,6 százalékról 55,4 százalékra csökkent a kiadási oldal.

A Policy Agenda szerint az adatokból jól látszik, hogy egyetlen terület van a jóléti funkciókon belül, ahol nőtt a kiadások aránya, ez a szórakoztatás, kultúra, vallási tevékenységek. Ennek a növekedésnek két haszonélvezője volt:

  • a sport a plusz források 45 százalékát, míg
  • a kultúra 36 százalékát vitte el.

Amennyiben a sport és kultúra nélkül nézzük a jóléti kiadásokat, akkor a 2007-es – a gazdasági válság előtti – szerkezettel összehasonlítva 1.480 milliárd forintot vontak el a területtől, és csoportosítottak át máshova.

Ahol nagyot nyertek

A költségvetési szerkezet jelentős, és nem reformértékű átrendezése úgy következett be, hogy ezt lényegében komolyabb politikai vita nem is övezete. Elsőre jónak tűnhet, hogy a gazdasági versenyképesség erősítése érdekében nem a jóléti kiadásokat finanszírozza a kormány, hanem a gazdaságba pumpál pénzeket. Ugyanakkor az is látszik, hogy amit elvontak a nyugdíjrendszerből, az oktatásból, az egészségügyből azt a sportra, a kultúrára, az állam működtetésére és egy részét a korábban említett gazdasági funkciókra csoportosították át.

terület

változás (2007-2019)

állami működési funkciók

+2 százalékpont

jóléti funkciók

-5,2% százalékpont

gazdasági funkciók

+4,5% százalékpont

államadósság-kezelés

-2,7% százalékpont

A gazdasági növekedés szempontjából lényeges hatékonyságot az sem mutatja egyértelműen, hogy a gazdasági funkciók lettek a költségvetési átalakítás nyertesei. Már csak azért sem, mivel a gazdasági bővülés előtt álló egyik legnagyobb probléma, hogy nincs megfelelő munkaerő, amely szakképzett, magas hozzáadott értékű munkát is képes végezni. Jól mutatja, hogy Magyarország mennyire sajátos utat választott a környező országokhoz képest, ha megnézzük, hogy a gazdasági funkciókat és jóléti kiadásokat nézve milyen változás ment végbe a különböző országokban. Az Eurostat adatai alapján 2007-hez képest 2016-ig a költségvetési kiadási oldal a következő aránybeli változáson ment át:

gazdasági funkció változása (%)

jóléti funkció változása (%)

Bulgária

-2,0

10,7

Csehország

-0,7

3,3

Horvátország

-4,3

2,9

Lengyelország

-0,9

4,2

Románia

-9,1

10,1

Szlovákia

-1,1

0,9

A Policy Agenda szerint az adatok azt mutatják, hogy csak Magyarországon nőttek a gazdasági funkcióra jutó kiadások (2016-ban még csak +1,5 százalékpontnál jár a költségvetés), miközben a többi országban éppen ezekről a területekről csoportosítottak át jóléti funkciókra (Magyarországon ebben az időszakban már 2,5 százalékpontos csökkenésnél jártunk).

Leépül a jóléti rendszer

A kormány összességében a jóléti rendszer leépítésével, belső átrendezéssel nagyon jelentős átalakítást hajtott végre a költségvetésen. Ennek egyik következménye volt, hogy a költségvetési hiány kordában tartásával, csökkenthetővé vált az államadósság finanszírozása. Az ebből felszabaduló források elköltése viszont nem képezte politikai vita tárgyát. Ebben persze az ellenzék felelőssége is megállapítató, amely a kötelező köröket lefutotta ugyan egyes szociális, egészségügyi, oktatási költségvetési viták kapcsán, de nem tudta politikává emelni ezeket a kérdéseket.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Merkel lelépésével egyidőben kemény intézkedések az olaszoknál, osztrákoknál és dánoknál

Merkel lelépésével egyidőben kemény intézkedések az olaszoknál, osztrákoknál és dánoknál

Róma saját kezébe vette a dolgok irányítását a november 28-án elfogadott új, keményvonalas bevándorlási törvénnyel. Ausztriában a börtönlakóknak már 54 százaléka külföldi származású. A dánok Litvániában felépített börtönökbe küldenék a kiutasításra ítélt bűnelkövető menekülteket és migránsokat. Káncz Csaba jegyzete.

Hirdetés

Facebook

Privátbankár.hu

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Legfrissebb

Tovább
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?

Szavazás aktuális állása

Exkluzív interjúk