Leminősítés: mekkorát csattan a pofon - és kinek az arcán?

Az "AAA" a lehetséges legjobb adósosztályzat, és az ebbe a körbe tartozó szuverén adósok - vagyis országok - igen szűk körű klubban tudhatják magukat: az euróövezetben is most már mindössze négy olyan tagállam van, amelyre mindhárom nagy hitelminősítő ezt az elit besorolást tartja érvényben.

Az "AAA" elvileg azt jelenti, hogy az ilyen osztályzatú adós - akár ország, akár vállalat - kötvényeinek befektetői nyugodtan alhatnak, mert biztosra vehetik, hogy visszakapják befektetett tőkéjüket és annak kamatait. Erre tulajdonképpen az ennél - valamivel - alacsonyabb, például az "AA plusz", az "AA", sőt még az "A mínusz" besorolású adósok finanszírozói is nagy biztonsággal számíthatnak, de az "AAA" - éppen ritkasága miatt - mégis külön kategóriának számít, amit egyre kevesebben érdemelnek ki.

Az S&P most - a valutauniós országokra péntek éjjel bejelentett, kilenc tagállamot érintő tömeges leminősítés keretében - hasonló intézkedéssel sújtotta az euróövezet második legnagyobb gazdaságát, Franciaországot - és itt lép be a másik betűszó, az EFSF, vagyis az euróövezeti pénzügyi stabilitási eszköz.

Mi lesz így az EFSF-fel?

Ez a sajátos mechanizmus a megingott helyzetű eurótagállamok pénzügyi kisegítésére lenne hivatott, egyebek mellett úgy, hogy a folyósításaiból nem részesülő eurótagállamok garanciavállalásával maga hajt fel a tőkepiacról forrásokat, sokkal kedvezőbb feltételekkel, mint ahogy ezt a segítségre szoruló - az EFSF-garanciavállalás alól természetszerűleg felmentett - valutauniós országok tehetnék, ha egyáltalán még nyitva van számukra a hitelpiac.

A Capital Economics, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza minapi - még a francia "AAA" megvonása előtt összeállított - elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy Franciaország leminősítésének több okból is súlyos következményei lennének az egész valutaunióra.
A cég akkori kimutatása szerint az "AAA" adóskategóriájú valutauniós országok EFSF-garanciavállalásainak teljes értéke 451 milliárd euró volt, ám ez azonnal 293 milliárd euróra csökken, ha Franciaország - ahogy most legalábbis egy hitelminősítő, az S&P esetében megtörtént - elveszíti "AAA" hitelminősítői státusát.

Mivel az EFSF már kölcsönzött vagy odaítélt 190 milliárd eurót Görögországnak, Portugáliának és Írországnak, maradna 103 milliárd euró "AAA"-garanciakerete, ami "csepp az óceánban" például Olaszország 1900 milliárd eurós közadósságához mérve - állt a Capital Economics minapi londoni elemzésében.

Ráadásul az "AAA" osztályzatú garanciavállaló szuverén adósok számának fogyatkozásával - és főleg Franciaország kidőlésével - most az EFSF saját "AAA" osztályzata is veszélybe került, bár ennek leminősítését a Standard & Poor's ezúttal még nem jelentette be. Elemzői vélemények szerint az EFSF el tudna ugyan viselni egy leminősítést, de ez szinte bizonyosan az eszköz saját hitelköltségeinek emelkedését okozná, és ez áthárulna az egyébként is bajban lévő országokra.

Biztos pont helyett a kockázat forrása az euró

A Standard & Poor's által most végrehajtott tömeges euróövezeti leminősítés ugyanakkor egy még szélesebb körű problémára is felhívja a figyelmet: arra, hogy piac az eurót az egyes tagállamok súlyos adósságválsága és a valutaunión belüli szélsőséges versenyképességi divergencia miatt ma már nem a stabilitás és a biztonság, hanem a világgazdaság stabilitására leselkedő egyik legnagyobb kockázat forrásának tekinti.

Ezt tükrözte a legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport minap összeállított legfrissebb negyedéves globális adóskockázati összesítése is. A CMA DataVision új listáján - amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) decemberi utolsó árazásai alapján sorolta be a vizsgált szuverén adósokat - a világ tíz legkockázatosabb államadósa közül négy az euróövezet tagja. Ráadásul rögtön az első két helyre valutauniós országok kerültek: a mezőnyt Görögország és Portugália vezeti, olyan országokat megelőzve az adóskockázati listán, mint Pakisztán, Venezuela, Argentína, Ukrajna vagy Egyiptom (vagy épp a világ kilencedik legkockázatosabb országa, Magyarország.)

Ebben a helyzetben a nagy londoni elemzőházak most már apokaliptikus forgatókönyveket vázolnak fel az euróövezet szétesésére.

Apokalipszis - hamarosan (?)

Az egyik legtekintélyesebb citybeli gazdasági elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) 2012-re szóló globális előrejelzésében közölte, hogy jelenleg 60 százalékos esélyt lát "legalább egy, de valószínűleg inkább több" tagország távozására az euróövezetből az idei év végéig.
A cég londoni elemzői közölték azt is, hogy az eddigi 80 százalék helyett most már 99 százalékos eséllyel jósolják az euróövezet teljes felbomlását egy évtizeden belül.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - januárra szóló havi világgazdasági előrejelzésében 40 százalékosra becsülte az euróövezet két éven belüli szétesésének kockázatát. Az EIU szerint egy ilyen fejlemény Európában gazdasági depressziót, és a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna.