Az Alapblogon Lombard friss posztja a látszólagos ellentét feloldása után arra hívja fel a figyelmet: komoly változások jöhetnek a szigetország megítélésével kapcsolatban.
Nyakig az adósságban
Nagy-Britannia államadóssága a GDP 80-90 százaléka közé tehető, közel azonos mértékű, mint Franciaországé vagy Németországé, azonban a magánszféra adóssága (lakossági és vállalati hitelek) a GDP 200 százalékát is meghaladja, jócskán felülmúlva az eurózónát jellemző 160 százalék körüli szintet. Azaz az államot és privát szférát együttesen nézve Nagy-Britannia Európa egyik legeladósodottabb országa.
A szigetországban ráadásul nem csak az adósság sok, hanem annak dinamikája is kedvezőtlen. A költségvetés hiánya a GDP 8 százaléka körül alakul, ami az egyik legrosszabb adat Európában. Ezt a gyors ütemű állami eladósodást nem képes kompenzálni a magánszféra megtakarítása, így az ország folyamatosan fizetési mérleg hiánnyal küszködik, azaz állandó külső hitelfelvételre szorul a világ többi részével szemben.
2 százalékos államkötvény-hozamok
A piac mégis 2 százalékon hajlandó megvenni ezen eladósodott ország tíz éves állampapírjait - két százalék hozam 10 évre a világ egyik legeladósodottabb országától, ahol jelenleg épp 5 százalék körüli infláció van az áfa emelése miatt.
Az alacsony brit hozam kialakulásában a blogger szerint egy tényező játszik kulcsszerepet: Nagy-Britannia az EU egyetlen olyan meghatározóan nagy tagállama, amely nem tagja az eurózónának, hanem önálló jegybankkal rendelkezik. Így kedvező menedékké válhatott az euró válságától tartó európai befektetők számára. Ráadásul a jegybank közben folyamatosan vásárolja az ország kötvényeit (mennyiségi lazítás, QE), hogy mesterségesen lent tartsa a kamatszintet, ezáltal elviselhetővé téve a magas eladósodottság kamatterheit, valamint kimondatlanul próbálja elinflálni a túlzott mértékűvé vált adósságot.
Figyeld a fontot!
Azonban ahogy az eurózóna szétesése körüli aggodalmak oldódnak majd, úgy kerülhet helyette majd reflektorfénybe Nagy-Britannia a maga problémáival. Ekkor a befektetők már sokkal magasabb hozamot fognak elvárni a brit kötvényektől, amit nehéz lesz ellensúlyoznia a jegybanknak egyedül anélkül, hogy a font jelentős leértékelődése ne következne be (ami egyébként sokat segítene a szigetország gazdasági problémáin).
Érdekes tehát követni a szigetország eszközeinek áralakulását, akár komoly változásoknak is lehetünk tanúi, ahogy módosul a befektetői megítélés - írja az Alapblogon Lombard.
Ezzel több évre lezárják a foglalkoztatási kérdéseket. 
