A jegybank előzetes adatai szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2011 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -4,5 százalékát érte el. A háztartások által az államháztartásnak nyújtott, a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti tőketranszfert figyelmen kívül hagyva a háztartások nettó finanszírozási képessége az elmúlt egy évben a GDP 5,0 százaléka volt.
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2011 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,0 százaléka (1416 milliárd forint) volt. A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer figyelembe vétele nélkül az államháztartás nettó finanszírozási képessége az elmúlt egy évben a GDP -4,5 százaléka (-1262 milliárd forint) volt.
A forint gyengülése 765 milliárd forinttal növelte az államadósságot
2011 negyedik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -5,1 százalékát tette ki (-404 milliárd forintot). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2011 végén a GDP 80,3 százaléka volt (22649 milliárd forint).
Forrás: MNB
Az adósságot a negyedik negyedévben 1047 milliárd forinttal csökkentette a nettó visszafizetés (tranzakció), és 765 milliárd forinttal növelte a forint gyengülése (átértékelődés). 2011 végén 1 forintnyi árfolyamváltozás 0,14 százalékpont változást okozott a GDP százalékában kifejezett bruttó adósságban. Az államháztartás nettó tartozása (14384 milliárd forint) a GDP 51,0 százalékát tette ki 2011 negyedik negyedévének végén.
| A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján lévő adósságnyomás-mérő jelenleg fejlesztés alatt áll, így nem elérhető. A legutóbbi adata szerint a magyar államadósság GDP-hez mért aránya 76,1 százalék. |
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2011 harmadik negyedévének végére az államadósság GDP arányosan elérte a 82,6 százalékot, 22931 milliárd forintot. A második negyedév végén az államadósság még "csak" a GDP 76,8 százalékát tett ki. Az államadósság megugrását elsősorban a forint gyengülése okozta. A harmadik negyedéves megugrás az EU országai között is kiemelkedően magas volt. Az unió tagállamai közül a magyar államadósság - Görögországot lekörözve - a legnagyobb mértékben nőtt a harmadik negyedévben.
A negyedik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 832 milliárd forint volt. A központi kormányzat pénzügyi eszközei közül a jegybanki betétek, az államháztartáson belül nyújtott hitelek és a befektetési jegyek állománya jelentősen csökkent. A kötelezettségek esetében meghatározó volt az államkötvények és a külföldi hitelek csökkenése.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képességére (103 milliárd forint) jelentős hatást gyakorolt, hogy a központi kormányzat átvállalta a megyei önkormányzatok adósságát. A helyi önkormányzatok pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkentek a hitelintézeti betétek, a kötelezettségeik közül pedig számottevően csökkent a kötvényekben fennálló adósság. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége (325 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól felvett hitelek elengedése miatt alakult ki.
A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2011 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -4,5 százaléka (-1261 milliárd forint) volt. A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt az államháztartásnak fizetett tőketranszfer nélkül számolt nettó finanszírozási képesség az elmúlt egy évben a GDP 5,0 százaléka (1417 milliárd forint) volt.
A végtörlesztés miatt csökkent a háztartások külföldi készpénze, és devizabetéte
2011 negyedik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (604 milliárd forint) a negyedéves GDP 7,7 százalékát tette ki. A végtörlesztéshez kapcsolódó tőketranszfer nélkül számolt nettó finanszírozási képesség (430 milliárd forint) a negyedéves GDP 5,5 százalékát érte el a negyedik negyedévben.
2011 negyedik negyedévében a végtörlesztés jelentős hatást gyakorolt a háztartások pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek szerkezetére. A pénzügyi eszközök közül számottevően csökkentek a külföldi készpénz, a devizabetétek, a tulajdonosi részesedések és kisebb mértékben a biztosítástechnikai tartalékok, ugyanakkor jelentősen nőttek a forint készpénz és a forintbetétek. A kötelezettségek esetében a devizahitelek tranzakcióból eredő csökkenése - elsősorban a végtörlesztés miatt – kiemelkedő mértékű volt, ugyanakkor a forinthitelek – elsősorban szintén a végtörlesztéshez kapcsolódóan – számottevően nőttek.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
