Szokatlanul nagy volt a bizonytalanság
2019. januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, a maginfláció viszont 3,2 százalékra emelkedett a KSH friss jelentése szerint.
A szokásosnál jóval nagyobb szórást mutattak az elemzői várakozások: 2,5 és 3,1 százalékos előrejelzés is volt az éves adatra. Az OTP Elemzési Központ szerint a szokatlan bizonytalanság oka három tényezőre vezethető vissze: egyrészt az év elején szokták átárazni termékeiket a cégek, másrészt januárban lépett életbe számos adóváltozás (például a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése, a népegészségügyi termékadó emelése, a 20 ezer forint alatti átutalások tranzakciós illetékének eltörlése). Mindemellett januárban szokta finomhangolni az inflációs kosárban használt súlyokat a KSH.
A cigi és az élelmiszer drágult nagyot, a tankolás olcsóbb lett
Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. Az élelmiszerek ára 4,2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,5, a liszté 8,7, a kenyéré 5,8 százalékkal magasabb, a tojásé 25,0, a cukoré 10,3 százalékkal alacsonyabb lett. A dohányárukért 9,6 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly januárban.
Az üzemanyagok 3 százalékos árcsökkenésének köszönhetően az egyéb cikkek kategóriája az egyetlen, ahol árcsökkenést mért a KSH - az egyes főcsoportok árszínvonalának alakulása jól látszik a hivatal pókháló-ábráján:
Ami az élelmiszerek árát illeti: a folytatásra hasonló trendet ígér a Privátbankár.hu tegnap megjelent legfrissebb Árkosár-felmérése. Egy év alatt 3 százalék fölötti áremelkedést mértünk a hazai hipermarketekben, és a krumpli jelentős drágulását is tetten értük - részletek >>
Lépéskényszerbe kerülhet a jegybank - kilőtt a forint
1 hónap alatt, decemberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. A fogyasztóiár-indexek közül a legérdekesebb most egyértelműen az adószűrt maginfláció: ez ugyanis decemberben még 2,9 százalék volt, januárra viszont a jegybanki cél fölé, 3,2 százalékra emelkedett. Ezt a mutatót figyelik leginkább a jegybankárok - Nagy Márton, az MNB alelnöke egy januári konferencián azt mondta, ha az éves maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3%-ot, az a jegybank számára elegendő bizonyíték lesz arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását.
Amikor Nagy Márton erről beszélt, az önmagában is komolyabban erősítette a forintot. Valódi intézkedés azóta nem történt (ezt itt indokolta a jegybank), ám az alelnök szavai alapján tovább nem nagyon várhat a jegybank. Ez a devizapiacon is látszik: az adatközlés után a forint hirtelen erősödni kezdett, az euró jegyzése 320 forint közeléből 319 alá esett. Ezzel egyébként a tegnapi veszteségét egycsapásra el is törölte a magyar deviza:
|
| Friss árfolyamok >> |
Nagyon közel kerültünk a kamatemeléshez - de nem azzal kezdik a szigorítást
A volatilis tételektől megtisztított inflációs mutató, a maginfláció is ötéves csúcsra, 3,2 százalékra ugrott, 0,4 százalékpontot emelkedve decemberhez képest. Ezzel a mutató az MNB inflációs célja felett tartózkodik, vagyis nagyon közel kerültünk a kamatemeléshez, ami 2011 után az első ilyen jellegű lépés lenne a hazai jegybanktól - írja gyorselemzésében az ING.
"Tekintettel arra, hogy várhatóan a maginfláció az elkövetkező hónapokban tovább emelkedik majd, éves átlagban pedig eléri a 3,6 százalékot, az MNB márciusban megkezdheti a monetáris szigorítást a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és a betéti kamatok egyidejű emelésével"
- véli az ING.
Megvan a tettes? 
