A feltehetőleg a ritka idegméreggel megmérgezett Szergej Szkripalt, a brit külső hírszerzés, az MI6 volt orosz kettős ügynökét és lányát, Juliját szállító mentőautót csomagolják be elszállítása előtt vegyvédelmi felszerelést viselő katonák a saliburyi mentőállomáson. Szkripalt és lányát március 4-én mérgezték meg egy salysburyi bevásárlóközpontnál. (MTI/EPA/Neil Hall)

Az euróatlanti szövetség országai kedden több, mint 100 orosz diplomatát utasítottak ki nagykövetségeikről, amely meghaladja a hidegháború legfeszültebb pillanataiban végrehajtott válaszcsapást az egykori Szovjetunió ellen. Még elképesztőbb ez a lépés, ha figyelembe vesszük, hogy a brit kormány a mai napig nem mutatta be bizonyítékait. London azt állítja, hogy a kettősügynök és lánya elleni idegméreg támadást „egy olyan típussal” (Novicsok) követték el, amelyet egykor a Szovjetunióban gyártottak. De a brit hatóságok nem voltak hajlandók mintát szolgáltatni Moszkva számára az állítólagos hatóanyagból, holott a Vegyi Fegyverek Konvenciójának (CWC) és az ENSZ Vegyi Fegyverek Megelőzésének Szervezete (OPCW) szabályai ezt előírják.

Megosztott Unió

A legtöbb diplomatát Washington utasította ki: 48-at a nagykövetségról és 12-t az ENSZ orosz missziójáról. Emellett Washington a Seattle-i orosz konzulátus bezárását rendelte el. A Trump-kormányzat azzal érvel, hogy az túl közel esik egy amerikai tengeralattjáró-bázishoz és a Boeing üzemeihez, amely egyfajta katonai veszélyt jelenthet.

16 EU-tagállam 56 orosz diplomatát utasított ki. Az Unió tehát súlyosan megosztottá vált ebben az éles biztonságpolitikai kérdésben, hiszen számos dél-európai (Bulgária, Ciprus, Görögország, Málta, Portugália) és közép-európai ország (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia) nem volt hajlandó ujjat húzni Moszkvával. Észak-Európa viszont egyértelműen az angolszász tengely mellé állt Moszkva ellenében.

Valóban, az új hidegháborús hisztéria kiváltásának igazi célja, hogy aláássa Berlin és Párizs terveit egy önálló európai katonai szövetség kialakítására. Washington, London, Varsó és a Baltiak félelmei szerint ez ugyanis meggyengítené az amerikaiak által dominált NATO-t. Egyben erősödne az eurázsiai geopolitikai tengely, amelynek megkadályozása már 120 éve elsőrangú angolszász érdek.

Az energia-politika súlya

Nem véletlen, hogy azonnal napirendre került a német-orosz Északi-Áramlat 2. gázvezeték ügye is, amely a Kreml kinyújtott karjaként geopolitikai súlyt ad a projektnek és átkaroló hadműveletként helyezné fojtásba Ukrajnát. A dán pártok az elmúlt órákban szankciót követeltek a projektet megakadályozandó. Ez a követelés nem előzmények nélküli, hiszen Dánia törvényhozása tavaly novemberben fogadta el azt a törvényt, amely megtiltja, hogy az új gázvezeték áthaladjon dán felségvizeken.

Káncz Csaba

Láss csodát, a lengyel titkosszolgálat is éppen tegnap őrizetbe vett egy kormányhivatalnokot azzal a gyanúval, hogy Moszkvát informálta az Északi Áramlat 2-t megakadályozni kívánó lengyel tervek részleteiről. Merkel februári varsói látogatásán már összecsapott a két fél a gázvezeték ügyében, jól mutatva a lappangó feszültséget.

Januárban pedig Varsóban az amerikai és a lengyel külügyminiszter éles hangon kelt ki a tervezett közös orosz-német gázvezeték 2 ellen. Rex Tillerson kifejtette, hogy a projekt aláássa Európa energiabiztonságát és Moszkvának egy újabb eszközt ad a kezébe, amellyel az energiát politikai nyomásgyakorlásként használhatja. A vezeték már a második lenne, amely orosz gázt szállítana Nyugat-Európába a Balti-tengeren keresztül, kikerülve a hagyományos szárazföldi szállítási útvonalat Lengyelországon és Ukrajnán keresztül.

Káncz Csaba jegyzete