Kína sikerei és a Nyugat szankciói átgondolásra késztették a Kreml tervezőit és Moszkva újonnan komoly tényező akar lenni a kontinensen. Még a szovjet időkben a moszkvai Lumumba Egyetem képeztek számos afrikai fiatalt, amely befektetésre most évtizedek után lehet alapozni. A megkeresett afrikai országok, így Dél-Afrika, Zimbabwe, Kenya, Egyiptom, Tunézia és Marokkó egyértelműen jelezték, hogy készek beszállni az orosz piacra, főként mezőgazdasági termékeikkel.

Bár rendkívül alacsony bázisról, de a kontinenssel való kereskedelem volumene már így is megtízszereződött 2000 és 2012 között. Az Afrikai Fejlesztési Bank szerint orosz cégek mintegy 20 milliárd dollár értékben fektettek be a kontinensen a tavalyi év során, felölelve az energia-termelést, bányászatot, infrastruktúra-fejlesztést és a halászatot.

Nukleáris erőművet, fegyvert is

2015 júliusában az állami tulajdonú Roszatom jelezte, hogy részt venne és egyben finanszírozná nukleáris reaktorok építését a Dél-afrikai Köztársaságban, közel 100 milliárd dollár értékben. Ha az oroszokról van szó, akkor természetesen a fegyverek is a kínálat szerves részei. Amikor tavaly Washington elutasította Cobra támadó helikopterek szállítását Nigériának, az ország végül oroszoktól vásárolt harci gépeket – mostanra pedig már Moszkva képzi a Nigériai Különleges Erők egységeit.

Egyiptomban Putyin elnök februári látogatásán jelentették be, hogy orosz ipari övezet létesül a Szuezi-csatorna közelében és az oroszok segítséget nyújtanak az első egyiptomi nukleáris erőmű megépítéséhez Alexandria közelében. Kairó ezek mellett komoly érdeklődést mutatott légelhárító rendszerek és páncéltörő rakéták vásárlása iránt – a két fél be is jelentette, hogy közel állnak egy 3,5 milliárd dolláros fegyverüzlet megkötéséhez.

Kína leiskolázza a versenytársakat, már készülnek a katonái

Kína olyan szinten fordít figyelmet a kontinensre, hogy a korábbi miniszterelnök Hu Csin-Tao 2009 és 2012 között öt alkalommal is a kontinensre látogatott, 18 országot abszolválva. A jelenlegi miniszterelnök, Hszi Csin-Ping pedig első külföldi útjaként látogatta meg a kontinenst. Ezen a körúton rögtön 20 milliárd dollár kölcsönt ígért az elkövetkező években az afrikai országoknak, plusz még szerződéseket írt alá kikötők építéséről Kenyában, Tanzániában és a Kongói Köztársaságban. Tavaly Kína bejelentette, hogy további 10 milliárd dollárral növeli a hitelkeretet.

A hatodik Kína-Afrika Együttműködési Fórum idén a Dél-afrikai Köztársaságban lesz, ahol további pekingi bejelentéseket várnak. Kína 2009-ben előzte meg az Egyesült Államokat, mint Afrika fő kereskedelmi partnere. Tavaly a becslések szerint már 198 milliárd dollárt ért el a kétoldalú kereskedelem.

A virágzó kereskedelem és befektetések a jelek szerint beértek más vonatkozásban is. A geopolitikailag kiváló helyen fekvő Dzsibuti Köztársaság – amely a Vörös-tenger partján elterülve ránéz mind Afrikára, mind a Közel-Keletre -, a minap bejelentette, hogy amerikai helyett kínai katonai bázist akar látni a területén.

Dzsibuti Köztársaság. Forrás: Google maps

Az országban eddig működő Camp Lemonnier bázis az USA legnagyobb katonai támaszpontja volt Afrikában, mintegy 4000 katonával és a világ egyik legnagyobb drón-bázisával. A bázis fenntartásáért a Pentagon évi 63 millió dollárt fizetett, de Kína most masszívan fölékínált.

Először is épít egy 3 milliárd dolláros vasútvonalat Etiópia és Dzsibuti között. Azonkívül pedig 400 millió dollárért modernizálja Dzsibuti teljesen leamortizált kikötőjét. A kínai katonai bázison egyes jelentések szerint 10 ezer katona fog szolgálni.

Káncz Csaba jegyzete