Miközben az uniós tagállamok és pártok az EU vezető posztjairól alkudoznak, a britek már azzal vannak elfoglalva, hogy ki vezesse ki őket az európai közösségből. Tegnap estére kiderült, hogy Nagy-Britannia következő miniszterelnökét Boris Johnsonnak vagy Jeremy Huntnak fogják hívni. A végső döntést a Konzervatív Párt tagsága hozza majd meg. Ezúttal a fő esélyest, a Brexit-párti Boris Johnsont mutatjuk be.
 |
| Boris Johnson egy londoni sajtótájékoztatón 2019. június 12-én. EPA/NEIL HALL |
Boris Johnson egykori és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter maradt versenyben a brit Konzervatív Párt vezetőválasztásának tegnapi fordulói után.
Fölényben Johnson
A legutolsó körben – ahogy korábban is – Johnson kapta a legtöbb szavazatot (160-at), megelőzve Huntot (77) és Michael Gove környezetvédelmi minisztert (75). A volt külügyminiszterre minden körben többen szavaztak: az első fordulóban 114, a másodikban 126, a harmadikban 143, a negyedikben 157 konzervatív parlamenti képviselő támogatta.
Mindez azt jelenti, hogy a párt új vezérét – és egyben Nagy-Britannia (vagy ha úgy tetszik, az Egyesült Királyság) következő miniszterelnökét – Boris Johnsonnak vagy Jeremy Huntnak fogják hívni. Kettejük közül a párt 160 ezres tagsága választ majd levélszavazás útján. A voksolás jövő héten kezdődik, a győztes a július 22-i héten veheti át a pártvezetői, majd pedig a kormányfői tisztséget.
De mit érdemes tudni Boris Johnsonról? Ki ő, mit csinált eddig, és mi várható tőle?
Ókori drámákon csiszolódott
A politikus-újságíró-történész a Brexit-párti tábor egyik meghatározó alakja: jelentős szerepe van abban, hogy a britek szűk többséggel ugyan, de az EU-ból való kilépésre szavaztak 2016 júniusában. Alapvetően konzervatív, eurószkeptikus politikus, ugyanakkor bizonyos területeken ( gazdaság, egyes társadalmi kérdések) liberális elveket vall.
1964-ben született New Yorkban brit szülők gyermekeként, de családja néhány hónappal később hazaköltözött, így ő már Angliában nőtt fel. Elitiskolákban végzett – Eton College, Belliol College (Oxford) –, ahol ókori irodalomra és filozófiára specializálódott. Eközben aktívan részt vett a közösségi életben, és hamar ismertségre tett szert.
Tanulmányai után politikai újságírónak állt: konzervatív lapoknál (Times, Daily Telegraph, Spectator) dolgozott, a Telegraphban még ma is rendszeresen jelennek meg írásai. Színes, választékos, egyedi stílusban ír, cikkei ugyanakkor számos esetben keltettek megbotránkozást – személye megosztja a közvéleményt.
Ugrás a nagypolitikába
Az országos politikába a kétezres években folyt bele komolyabban. 2001-ben parlamenti képviselővé választották a Konzervatív Párt színeiben, 2005-ben ismét nyert, majd oktatási miniszter lett David Cameron későbbi konzervatív kormányfő árnyékkabinetjében.
Az átütő sikert a 2008-as év hozta el számára, amikor London főpolgármesterévé választották a baloldal jelöltjével, Ken Livingstone-nal (Vörös Ken) szemben. 2012-ben megint bizalmat szavaztak neki a londoniak, tehát összesen nyolc évig irányíthatta a világvárost.
Kampány a Brexit mellett
2015-ben ismét parlamenti képviselő, 2016-ban pedig a Vote Leave (Szavazz a kilépésre) kampány egyik vezéralakja lett. Arra biztatta a briteket, hogy a 2016 júniusi referendumon voksoljanak az EU-tagság megszüntetése mellett.
A nevéhez fűződik az a kampányszlogen, miszerint az Egyesült Királyság heti 350 millió fontot küld az EU-nak (tehát ennyibe kerül az uniós tagság). Már a népszavazás előtt kiderült, hogy ez az állítás ebben a formában hamis: a nettó összeg ennél jóval kevesebb. (Háttéranyagunk a témában: Politikai merénylet vagy pofátlan átverés? Újabb vihar tépázza Nagy-Britanniát.)
A referendumon végül a Brexit-pártiak győztek, így David Cameron kormányfőnek távoznia kellett a hatalomból. Utódjaként Johnson is szóba jött, ekkor azonban még nem mérettette meg magát. Az új kormányfő Theresa May lett, Johnson pedig a külügyminiszteri posztot kapta meg.
Két év múlva, 2018 nyarán azonban lemondott, mivel nem értett egyet May Brexit-stratégiájával és a körvonalazódó kilépési megállapodással. Szerinte a miniszterelnök túl engedékeny volt Brüsszellel szemben, és nem volt képes megfelelően érvényesíteni a brit érdekeket.
Októberig kilépne
Az euroszkeptikus politikus úgy véli: az EU és a brit kormány között létrejött megállapodás rossz Nagy-Britanniára nézve, ezért azt továbbra sem szabad elfogadnia a brit parlamentnek. Világossá tette azt is, hogy a legújabb határidőig, idén október 31-ig mindenképp ki akarja léptetni országát az EU-ból – akár megállapodás nélkül is.
Ahhoz, hogy jó megállapodást érjünk el, fel kell készülnünk a no dealre
– mondta a BBC szerint. Elismerte ugyanakkor, hogy utóbbi forgatókönyv megvalósulása esetén lenne „némi fennakadás”. (Az elemzőintézetek többsége ennél súlyosabb következményekkel, jelentős gazdasági károkkal számol – a szerk.)
A konzervatív jelöltek közötti televíziós vitában azt mondta: senki nem akar rendezetlen Brexitet, de az a helyes, ha erre a lehetőségre is felkészülnek. Utalt arra, hogy a kilépésre eredetileg kitűzött március végi határidőt már elszalasztották, és a közvélemény nem venné jó néven, ha újabb halasztással kellene szembesülnie.
Brexit minden áron
A brit Konzervatív Párt tagsága, amely kimondja majd a döntő szót, hozzá hasonlóan elkötelezett Brexit-párti. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov friss felméréséből például kiderül: a párttagok háromötöde a gazdasági károkat és akár az ország felbomlását (Skócia kiválása, Észak-Írország elszakadása) is bevállalná annak érdekében, hogy elhagyhassák végre az EU-t.
A tagság több mint négyötöde pedig olyan új vezetőt szeretne a párt élére, aki a népszavazáson a kilépésre voksolt, továbbra is a Brexit híve, és akár megállapodás nélkül is hajlandó kivezetni az országot az EU-ból. Ezeknek a feltételeknek Johnson egytől egyig megfelel.
(A másik állva maradt jelöltet, Jeremy Huntot jövő héten mutatjuk be.)
Címlapon
Magyarországra jön a német belügyi államtitkár, az Orbán-kormánynak is üzent a Makkabi
Hivatalos látogatást tesz Magyarországon Stephan Mayer, értesült a Privátbankár.hu. A német belügyminisztérium parlamenti államtitkára a július 29-én kezdődő Európai Maccabi Játékokra érkezik a magyar fővárosba, és az eseményen résztvevő sportolóikat fogja meglátogatni. Úgy tudjuk, hogy felmerült egy találkozó lehetősége a magyar kormány képviselőivel is.
- A politikusaink csak fogják a fejüket, mekkora agyelszívás folyik
- Diana kiütötte Gotovina tábornokot
- Elkeserítő: fillérekért dolgozik nagyon sokat a magyar
- Földindulás Ukrajnában: elsöpörte a népharag a politikai elitet
- Két hét múlva megszűnik a Széna téri pályaudvar
- A nap képe: ilyen vörös eget már rég láttunk a Balatonnál
- Gigaleépítés az Unicreditnél, 10 ezer embert rúghatnak ki
- Trump most már nagyon gyorsan pontot tenne a Huawei-ügy végére
- Meglepően sok gabona termett, de a minőség még kérdéses
További cikkek
-
Ma jelentik be, hogy ki lesz az új brit miniszterelnök
Theresa Mayt Boris Johnson volt vagy Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter váltja tisztségében. Tovább
-
Hogy áll most a hiány? Itt vannak a számok
Júniusban 213,6 milliárd forint volt az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás hiánya. Tovább
-
Tovább támadja a brazil elnök a saját űrügynökségét, mert az az igazat mondja az őserdők pusztításáról
Brutálisan felgyorsult az Amazonas-vidék erdőirtása, mióta Jair Bolsonaro vezeti Brazíliát. Tovább
-
2,5 éves mélypontra zuhant az üzleti bizalom az országban
Hetedik hónapja romlanak az üzleti várakozások a GKI szerint. Tovább
-
Lefoglalt tartályhajó: szankciók jönnek Irán ellen?
Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a brit kormány várhatóan szankciókat jelent be Irán ellen, miután az iráni Forradalmi Gárda a minap lefoglalt egy brit tartályhajót a Hormuzi-szorosban. Tovább
-
Szembe megy a piaccal a Fitch – mit hozhat az idei év?
Az általános piaci várakozásokkal ellentétben a Fitch nemzetközi hitelminősítő csupán egy amerikai kamatcsökkentésre számít az év végéig. Tovább
-
Már biztos: újabb világbajnokságot rendez Budapest
Jön a második magyar rendezésű vizes vb. Tovább
-
Lemondott a koszovói miniszterelnök
Politikai trükknek nevezte Aleksandar Vucic szerb államfő Ramush Haradinaj koszovói kormányfő lemondását, amellyel Vucic szerint csak népszerűségét szeretné növelni a koszovói politikus. Tovább
-
Ománi vizeken foglalták el az irániak a brit tartályhajót
Penny Mordaunt brit védelmi miniszter szombati nyilatkozata szerint Omán területi vizein haladt a Stena Impero nevű brit tartályhajó, amikor az iráni Forradalmi Gárda lefoglalta. Tovább
-
Beperli a Nissant és a Mitsubishit a sikkasztással vádolt volt vezérigazgató
Beperli a Nissan és a Mitsubishi japán autógyártókat Hollandiában a sikkasztás gyanúja miatt tavaly leváltott volt közös elnök-vezérigazgatójuk, Carlos Ghosn. Tovább
-
Merkel a Hitler elleni sikertelen merénylet évfordulóján üzent
A német kancellár a gróf Stauffenberg és társai által Adolf Hitler elleni sikertelen merénylet 75. évfordulójáról emlékezett meg, hangsúlyozva, hogy Németországban a szélsőjobb elleni fellépést az ismert történelmi előzmények után minden eszközzel támogatni kell. Tovább
-
Mégsem lesz kamatcsökkentés?
Nincs szükség kamatcsökkentésre, nyilatkozta Eric Rosengren, a bostoni Federal Reserve elnöke: szerinte az amerikai jegybank türelmes maradhat egészen addig, amíg jó formában van a gazdaság. Az márpedig dübörög, az infláció közel a két százalékos jegybanki célhoz, minden a legnagyobb rendben. A befektetők elgondolkoztak, részvényeladásba kezdtek. Tovább
-
A nálunk szokásosnál is keményebb hőség sújtja Amerikát és Kanadát
Most Észak-Amerikát érte el egy hőhullám, ami úgy tűnik, még rosszabb, mint ami pár hete Nyugat-Európát sújtotta, illetve ami nálunk is évről évre jelentkezik. Míg mi viszonylag szárazabb szaharai levegőt kapunk, Amerikára forró, fullasztó párás hőség ereszkedik. Tovább
-
Irán lecsapott egy brit hajóra
Nem unatkozik a brit kormány mandátumának utolsó napjaiban. Tovább
-
Döntött a bíróság: Hollandia részben felelős a srebrenicai mészárlásért
Hollandia részben felelőssé tehető mintegy háromszáz boszniai muszlim haláláért, akiket szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak. Tovább
-
Kalifornia: Trump orrhosszal vezet az adománygyűjtésben
Trump eddig 3,2 millió dollárnyi adományt gyűjtött össze a demokrata elkötelezettségéről híres Kalifornia államban. Tovább
-
Nagyot nőtt tavaly a turizmusban dolgozók átlagbére, de még így is kevés
A plusz 13 százalékkal is csak bruttó 212 ezer forintra bírt nőni a fizetésük 2018 végéig. Tovább
-
Macron Belgrádban: Szerbia a franciák szívügye – de miért?
A héten tizennyolc éves szünet után látogatott ismét francia elnök Belgrádba, hogy megerősítse az egyébként is jó francia és szerb kapcsolatokat. Tovább
-
Minden ötödik magyar kiskamasz energiaitalt reggelizik
Egy év alatt 15 százalékkal nőtt itthon a pörgetőitalok piaca. A magyar fiatalok fogyasztása európai szinten is aggasztóan magas. Tovább
-
KSH: 5 százalékos a szakemberhiány az egészségügyben. Szakdolgozói kamara: van az 15 is
A helyzet mindenesetre nem jó. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
