Miközben az uniós tagállamok és pártok az EU vezető posztjairól alkudoznak, a britek már azzal vannak elfoglalva, hogy ki vezesse ki őket az európai közösségből. Tegnap estére kiderült, hogy Nagy-Britannia következő miniszterelnökét Boris Johnsonnak vagy Jeremy Huntnak fogják hívni. A végső döntést a Konzervatív Párt tagsága hozza majd meg. Ezúttal a fő esélyest, a Brexit-párti Boris Johnsont mutatjuk be.
 |
| Boris Johnson egy londoni sajtótájékoztatón 2019. június 12-én. EPA/NEIL HALL |
Boris Johnson egykori és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter maradt versenyben a brit Konzervatív Párt vezetőválasztásának tegnapi fordulói után.
Fölényben Johnson
A legutolsó körben – ahogy korábban is – Johnson kapta a legtöbb szavazatot (160-at), megelőzve Huntot (77) és Michael Gove környezetvédelmi minisztert (75). A volt külügyminiszterre minden körben többen szavaztak: az első fordulóban 114, a másodikban 126, a harmadikban 143, a negyedikben 157 konzervatív parlamenti képviselő támogatta.
Mindez azt jelenti, hogy a párt új vezérét – és egyben Nagy-Britannia (vagy ha úgy tetszik, az Egyesült Királyság) következő miniszterelnökét – Boris Johnsonnak vagy Jeremy Huntnak fogják hívni. Kettejük közül a párt 160 ezres tagsága választ majd levélszavazás útján. A voksolás jövő héten kezdődik, a győztes a július 22-i héten veheti át a pártvezetői, majd pedig a kormányfői tisztséget.
De mit érdemes tudni Boris Johnsonról? Ki ő, mit csinált eddig, és mi várható tőle?
Ókori drámákon csiszolódott
A politikus-újságíró-történész a Brexit-párti tábor egyik meghatározó alakja: jelentős szerepe van abban, hogy a britek szűk többséggel ugyan, de az EU-ból való kilépésre szavaztak 2016 júniusában. Alapvetően konzervatív, eurószkeptikus politikus, ugyanakkor bizonyos területeken ( gazdaság, egyes társadalmi kérdések) liberális elveket vall.
1964-ben született New Yorkban brit szülők gyermekeként, de családja néhány hónappal később hazaköltözött, így ő már Angliában nőtt fel. Elitiskolákban végzett – Eton College, Belliol College (Oxford) –, ahol ókori irodalomra és filozófiára specializálódott. Eközben aktívan részt vett a közösségi életben, és hamar ismertségre tett szert.
Tanulmányai után politikai újságírónak állt: konzervatív lapoknál (Times, Daily Telegraph, Spectator) dolgozott, a Telegraphban még ma is rendszeresen jelennek meg írásai. Színes, választékos, egyedi stílusban ír, cikkei ugyanakkor számos esetben keltettek megbotránkozást – személye megosztja a közvéleményt.
Ugrás a nagypolitikába
Az országos politikába a kétezres években folyt bele komolyabban. 2001-ben parlamenti képviselővé választották a Konzervatív Párt színeiben, 2005-ben ismét nyert, majd oktatási miniszter lett David Cameron későbbi konzervatív kormányfő árnyékkabinetjében.
Az átütő sikert a 2008-as év hozta el számára, amikor London főpolgármesterévé választották a baloldal jelöltjével, Ken Livingstone-nal (Vörös Ken) szemben. 2012-ben megint bizalmat szavaztak neki a londoniak, tehát összesen nyolc évig irányíthatta a világvárost.
Kampány a Brexit mellett
2015-ben ismét parlamenti képviselő, 2016-ban pedig a Vote Leave (Szavazz a kilépésre) kampány egyik vezéralakja lett. Arra biztatta a briteket, hogy a 2016 júniusi referendumon voksoljanak az EU-tagság megszüntetése mellett.
A nevéhez fűződik az a kampányszlogen, miszerint az Egyesült Királyság heti 350 millió fontot küld az EU-nak (tehát ennyibe kerül az uniós tagság). Már a népszavazás előtt kiderült, hogy ez az állítás ebben a formában hamis: a nettó összeg ennél jóval kevesebb. (Háttéranyagunk a témában: Politikai merénylet vagy pofátlan átverés? Újabb vihar tépázza Nagy-Britanniát.)
A referendumon végül a Brexit-pártiak győztek, így David Cameron kormányfőnek távoznia kellett a hatalomból. Utódjaként Johnson is szóba jött, ekkor azonban még nem mérettette meg magát. Az új kormányfő Theresa May lett, Johnson pedig a külügyminiszteri posztot kapta meg.
Két év múlva, 2018 nyarán azonban lemondott, mivel nem értett egyet May Brexit-stratégiájával és a körvonalazódó kilépési megállapodással. Szerinte a miniszterelnök túl engedékeny volt Brüsszellel szemben, és nem volt képes megfelelően érvényesíteni a brit érdekeket.
Októberig kilépne
Az euroszkeptikus politikus úgy véli: az EU és a brit kormány között létrejött megállapodás rossz Nagy-Britanniára nézve, ezért azt továbbra sem szabad elfogadnia a brit parlamentnek. Világossá tette azt is, hogy a legújabb határidőig, idén október 31-ig mindenképp ki akarja léptetni országát az EU-ból – akár megállapodás nélkül is.
Ahhoz, hogy jó megállapodást érjünk el, fel kell készülnünk a no dealre
– mondta a BBC szerint. Elismerte ugyanakkor, hogy utóbbi forgatókönyv megvalósulása esetén lenne „némi fennakadás”. (Az elemzőintézetek többsége ennél súlyosabb következményekkel, jelentős gazdasági károkkal számol – a szerk.)
A konzervatív jelöltek közötti televíziós vitában azt mondta: senki nem akar rendezetlen Brexitet, de az a helyes, ha erre a lehetőségre is felkészülnek. Utalt arra, hogy a kilépésre eredetileg kitűzött március végi határidőt már elszalasztották, és a közvélemény nem venné jó néven, ha újabb halasztással kellene szembesülnie.
Brexit minden áron
A brit Konzervatív Párt tagsága, amely kimondja majd a döntő szót, hozzá hasonlóan elkötelezett Brexit-párti. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov friss felméréséből például kiderül: a párttagok háromötöde a gazdasági károkat és akár az ország felbomlását (Skócia kiválása, Észak-Írország elszakadása) is bevállalná annak érdekében, hogy elhagyhassák végre az EU-t.
A tagság több mint négyötöde pedig olyan új vezetőt szeretne a párt élére, aki a népszavazáson a kilépésre voksolt, továbbra is a Brexit híve, és akár megállapodás nélkül is hajlandó kivezetni az országot az EU-ból. Ezeknek a feltételeknek Johnson egytől egyig megfelel.
(A másik állva maradt jelöltet, Jeremy Huntot jövő héten mutatjuk be.)
Címlapon
Lassan aprópénznek tűnik a közmunkások bére
Bár a kormány fő célja, hogy a közmunkásokból minél több személyt tereljenek át az elsődleges munkaerőpiacra, aminek érdekében szűkítik a programokat, még mindig kicsivel több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak a másodlagos munkaerőpiacon. Az ő anyagi helyzetük évre évre egyre rosszabb lett.
- Orbán Viktor, a Néppárt és a Marslakók – A hét sztorija
- Lassan aprópénznek tűnik a közmunkások bére
- Egészségügyi vészhelyzetet hirdettek ki Hongkongban
- Hol érdemes kis összegű kölcsönt igényelni?
- Közvetlen veszélyt jelentene Trump a demokráciára?
- Utánajártunk: mit tesznek a multik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért?
- Senki ne utazzon a kínai Hubei tartományba! - figyelmeztet a külügy
- Női kézilabda Eb-t rendez Magyarország 2024-ben
További cikkek
-
Egészségügyi vészhelyzetet hirdettek ki Hongkongban
Egészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki Hongkonban szombaton Carrie Lam, a különleges közigazgatású kínai terület kormányzója a koronavírus terjedése miatt. Ez egyebek között azt jelenti, hogy korlátozzák a terület fizikai kapcsolatát az anyaországgal, ahol már 41-en vesztették életüket a koronavírus okozta tüdőgyulladásban, és csaknem 1300-an megfertőződtek. Tovább
-
Női kézilabda Eb-t rendez Magyarország 2024-ben
Magyarország, Ausztria és Svájc rendezheti a 2024-es női kézilabda Európa-bajnokságot a kontinentális szövetség (EHF) Stockholmban meghozott szombati döntése értelmében. Tovább
-
Senki ne utazzon a kínai Hubei tartományba! - figyelmeztet a külügy
Jelenleg senkinek nem ajánlott a kínai Hubei tartományba utazni, mert a hatóságok a koronavírus miatt teljesen lezárták, így nem lehet elhagyni sem - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel. Tovább
-
Közvetlen veszélyt jelentene Trump a demokráciára?
A demokrata párti törvényhozók szerint igen. Tovább
-
Utánajártunk: mit tesznek a multik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért?
A Microsoft januárban jelentette be, hogy 2030-ra, azaz tíz éven belül el fogja érni az úgynevezett karbonnegatív állapotot. Vagyis addig az időpontig a multinacionális vállalkozás a saját szén-dioxid-kibocsátását meghaladó mértékben fog olyan projekteket támogatni, amelyek révén több szén-dioxidot tudnak a légkörből kivonni, mint amennyit oda korábban juttattak. Megkérdeztük a legnagyobb hazai tőzsdei cégeket is, ők mit tesznek az egészségesebb, élhetőbb környezet érdekében. Tovább
-
Orbán Viktor, a Néppárt és a Marslakók – A hét sztorija
A héten mutatta be a Bölcsek Tanácsa a Fideszről készült jelentését az Európai Néppárt elnökének, Donald Tusknak. De mi a Fidesz-Néppárt balhé lényege? Ki akar kirúgni kit és miért? Hihetünk-e a függő és független médiának? Mire gondol Soros György egy New York-i felhőkarcoló 13. emeletén? És hogy jönnek ide a Marslakók? Tíz kérdés, tíz válasz munkatársunk, Wéber Balázs kommentárjában. Tovább
-
Forint: lehet még lejjebb
Legalábbis az elemzők úgy vélik, az euróval szemben rövid időn belül immár viszonylag a sokadik történelmi mélypontját elért hazai fizetőeszköz még a 337,50 forintnál is gyengébb szintre süllyedhet. Ilyenkor szokás a jegybank szándékait vizslatni, márpedig jövő kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának kamatdöntő ülése esedékes. Tovább
-
Eldőlt a Rác fürdő sorsa? A tettek mezejére lép az új főpolgármester
Január 29-én munkához lát a fővárosi közgyűlés, az ülésen rengeteg személyi változás mellett a Rác Fürdő sorsáról is döntés születhet majd. Tovább
-
IMF: sokat változott a helyzet tavaly ősz óta
A globális gazdaság kilátásai jelentősen javultak az elmúlt hónapokban - mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője az 50. davosi Világgazdasági Forum pénteki zárónapján. Tovább
-
Béke van a szomszédban, jönni fog a gáz
Az orosz-ukrán gázszállítási megállapodás Magyarország ellátásbiztonságát is javítja, de a téli időszak gázszükségletét a tárolói kapacitások is fedeznék. Tovább
-
Börtönben az igazgató, mi lesz a Belgrád-Budapest gyorsvasúttal?
Január közepén őrizetbe vették Miroljub Jevtićet, a szerbiai vasúti infrastruktúra állami tulajdonú társaság igazgatóját. A hírt Nebojša Stefanović szerbiai belügyminiszter jelentette be. A szerb kormány azóta már leváltotta tisztségéről a vasúti vezetőt, aki egyebek között a Belgrád-Budapest nagysebességű vasúttal is foglalkozott. A szerb miniszterelnök már alá is írta a leváltását. Tovább
-
Megvan a pénz a környezetbarát buszokra
15,7 milliárd forint értékű beruházási hitel felvételéről kötött megállapodást a Volán Buszpark Kft. és az Európai Beruházási Bank. Tovább
-
11 milliárd forintért terveznek új kórházakat
Kásler Miklós, az EMMI vezetője pénteken azt közölte, hogy 11 milliárd forintot fordít a kormány kórházépületek tervezésére. Tovább
-
Az EU vezetői aláírták a Brexit megállapodást
Aláírta az Egyesült Királyság európai uniós tagságnak megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben. Tovább
-
Irán szövetségesei alakítottak kormányt Libanonban – ki fog nekik segíteni?
A libanoniak elvesztették hitüket a teljes politikai osztályban és az ország bankrendszerében, miközben a nemzetközi pénzpiacok elvesztették a hitüket Libanonban. Egyes libanoniak – beleértve a jegybank vezetőjét – most Katar felé fordítják figyelmüket. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Mellbevágó, mennyire elszakadt a forint a környékbeli devizáktól
Történelmi mélypontra került a forint, ami azért furcsa, mert a többi térségbeli deviza még erősödött is az utóbbi időben. Tovább
-
40 milliárddal ugrott meg az egészségügyi intézmények adóssága
Figyelmeztető jel, hogy a 2019 végi tartozásnak immár csaknem kétharmada 60 napon túli lejáratú. Tovább
-
Fontos segítséget kapnak a zöldség-és gyümölcstermesztők
Új, fontos ágazatot képviselő szakmaközi szervezettel kötött együttműködési megállapodást a Takarékbank az AgroMash Expón. A Takarékbank és a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) a szerződés alapján nemcsak információ- és tapasztalatcserével, hanem tanácsadással, szakmai képzésekkel, piaci előrejelzésekkel is segíti a zöldség-gyümölcságazat hatékonyságának és versenyképességének javítását. Az ágazatban az átlagosnál alacsonyabb uniós támogatás miatt különösen fontos a banki szerepvállalás. Tovább
-
Tovább robog a magyar gazdaság
A külső körülmények kedvezőbbek lettek, és a működőtőke beáramlás is a további növekedés felé mutat. Tovább
-
Ingatlanvásárlás és alpolgármester-választás is terítékre kerül az önkormányzati üléseken
Egyelőre úgy tűnik, hogy elég lassan indul a 2020-as év, már ami a vidéki nagyvárosok önkormányzatainak munkáját illeti. A legtöbb városban még nem tudni, hogy mikorra tervezik összehívni a közgyűlést, viszont néhány testület már a héten megkezdi a munkát. Megnéztük, miről lesz szó az év első ülésein. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
