Hirdetés
Hirdetés

Mindhalálig Brexit: ő lehet Nagy-Britannia új miniszterelnöke

Wéber Balázs, 2019. június 21., 06:10

Miközben az uniós tagállamok és pártok az EU vezető posztjairól alkudoznak, a britek már azzal vannak elfoglalva, hogy ki vezesse ki őket az európai közösségből. Tegnap estére kiderült, hogy Nagy-Britannia következő miniszterelnökét Boris Johnsonnak vagy Jeremy Huntnak fogják hívni. A végső döntést a Konzervatív Párt tagsága hozza majd meg. Ezúttal a fő esélyest, a Brexit-párti Boris Johnsont mutatjuk be.

Boris Johnson gestures as he takes questions during the launch of his bid to become the leader of the Conservative Party in London, Britain, 12 June 2019. Conservative members of Parliament have launched leadership campaigns to replace the resigning Conservative Leader and Prime Minister. EPA/NEIL HALL
Boris Johnson egy londoni sajtótájékoztatón 2019. június 12-én. EPA/NEIL HALL

Boris Johnson egykori és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter maradt versenyben a brit Konzervatív Párt vezetőválasztásának tegnapi fordulói után.

Fölényben Johnson

Hirdetés

A legutolsó körben – ahogy korábban is – Johnson kapta a legtöbb szavazatot (160-at), megelőzve Huntot (77) és Michael Gove környezetvédelmi minisztert (75). A volt külügyminiszterre minden körben többen szavaztak: az első fordulóban 114, a másodikban 126, a harmadikban 143, a negyedikben 157 konzervatív parlamenti képviselő támogatta.

Mindez azt jelenti, hogy a párt új vezérét – és egyben Nagy-Britannia (vagy ha úgy tetszik, az Egyesült Királyság) következő miniszterelnökét – Boris Johnsonnak vagy Jeremy Huntnak fogják hívni. Kettejük közül a párt 160 ezres tagsága választ majd levélszavazás útján. A voksolás jövő héten kezdődik, a győztes a július 22-i héten veheti át a pártvezetői, majd pedig a kormányfői tisztséget.

De mit érdemes tudni Boris Johnsonról? Ki ő, mit csinált eddig, és mi várható tőle?

Ókori drámákon csiszolódott

A politikus-újságíró-történész a Brexit-párti tábor egyik meghatározó alakja: jelentős szerepe van abban, hogy a britek szűk többséggel ugyan, de az EU-ból való kilépésre szavaztak 2016 júniusában. Alapvetően konzervatív, eurószkeptikus politikus, ugyanakkor bizonyos területeken ( gazdaság, egyes társadalmi kérdések) liberális elveket vall.

1964-ben született New Yorkban brit szülők gyermekeként, de családja néhány hónappal később hazaköltözött, így ő már Angliában nőtt fel. Elitiskolákban végzett – Eton College, Belliol College (Oxford) –, ahol ókori  irodalomra és filozófiára specializálódott. Eközben aktívan részt vett a közösségi életben, és hamar ismertségre tett szert.

Tanulmányai után politikai újságírónak állt: konzervatív lapoknál (Times, Daily Telegraph, Spectator) dolgozott, a Telegraphban még ma is rendszeresen jelennek meg írásai. Színes, választékos, egyedi stílusban ír, cikkei ugyanakkor számos esetben keltettek megbotránkozást – személye megosztja a közvéleményt.

Ugrás a nagypolitikába

Az országos politikába a kétezres években folyt bele komolyabban. 2001-ben parlamenti képviselővé választották a Konzervatív Párt színeiben, 2005-ben ismét nyert, majd oktatási miniszter lett David Cameron későbbi konzervatív kormányfő árnyékkabinetjében.

Az átütő sikert a 2008-as év hozta el számára, amikor London főpolgármesterévé választották a baloldal jelöltjével, Ken Livingstone-nal (Vörös Ken) szemben. 2012-ben megint bizalmat szavaztak neki a londoniak, tehát összesen nyolc évig irányíthatta a világvárost.

Kampány a Brexit mellett

2015-ben ismét parlamenti képviselő, 2016-ban pedig a Vote Leave (Szavazz a kilépésre) kampány egyik vezéralakja lett. Arra biztatta a briteket, hogy a 2016 júniusi referendumon voksoljanak az EU-tagság megszüntetése mellett.

A nevéhez fűződik az a kampányszlogen, miszerint az Egyesült Királyság heti 350 millió fontot küld az EU-nak (tehát ennyibe kerül az uniós tagság). Már a népszavazás előtt kiderült, hogy ez az állítás ebben a formában hamis: a nettó összeg ennél jóval kevesebb. (Háttéranyagunk a témában:  Politikai merénylet vagy pofátlan átverés? Újabb vihar tépázza Nagy-Britanniát.)

A referendumon végül a Brexit-pártiak győztek, így David Cameron kormányfőnek távoznia kellett a hatalomból. Utódjaként Johnson is szóba jött, ekkor azonban még nem mérettette meg magát. Az új kormányfő Theresa May lett, Johnson pedig a külügyminiszteri posztot kapta meg.

Két év múlva, 2018 nyarán azonban lemondott, mivel nem értett egyet May Brexit-stratégiájával és a körvonalazódó kilépési megállapodással. Szerinte a miniszterelnök túl engedékeny volt Brüsszellel szemben, és nem volt képes megfelelően érvényesíteni a brit érdekeket.

Októberig kilépne

Az euroszkeptikus politikus úgy véli: az EU és a brit kormány között létrejött megállapodás rossz Nagy-Britanniára nézve, ezért azt továbbra sem szabad elfogadnia a brit parlamentnek. Világossá tette azt is, hogy a legújabb határidőig, idén október 31-ig mindenképp ki akarja léptetni országát az EU-ból – akár megállapodás nélkül is.

Ahhoz, hogy jó megállapodást érjünk el, fel kell készülnünk a no dealre

– mondta a BBC szerint. Elismerte ugyanakkor, hogy utóbbi forgatókönyv megvalósulása esetén lenne „némi fennakadás”. (Az elemzőintézetek többsége ennél súlyosabb következményekkel, jelentős gazdasági károkkal számol – a szerk.)

A konzervatív jelöltek közötti televíziós vitában azt mondta: senki nem akar rendezetlen Brexitet, de az a helyes, ha erre a lehetőségre is felkészülnek. Utalt arra, hogy a kilépésre eredetileg kitűzött március végi határidőt már elszalasztották, és a közvélemény nem venné jó néven, ha újabb halasztással kellene szembesülnie.

Brexit minden áron

A brit Konzervatív Párt tagsága, amely kimondja majd a döntő szót, hozzá hasonlóan elkötelezett Brexit-párti. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov friss felméréséből  például kiderül: a párttagok háromötöde a gazdasági károkat és akár az ország felbomlását (Skócia kiválása, Észak-Írország elszakadása) is bevállalná annak érdekében, hogy elhagyhassák végre az EU-t.

A tagság több mint négyötöde pedig olyan új vezetőt szeretne a párt élére, aki a népszavazáson a kilépésre voksolt, továbbra is a Brexit híve, és akár megállapodás nélkül is hajlandó kivezetni az országot az EU-ból. Ezeknek a feltételeknek Johnson egytől egyig megfelel.

(A másik állva maradt jelöltet, Jeremy Huntot jövő héten mutatjuk be.)

Raiffeisen KH Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Matuzsálemkötvények: nem kéne Magyarországnak is kibocsátania ilyesmit?

Matuzsálemkötvények: nem kéne Magyarországnak is kibocsátania ilyesmit?

Egyesek nevettek, mások szörnyülködtek rajta két évvel ezelőtt, amikor Ausztria és Argentína száz éves lejáratú államkötvényeket bocsátott ki. A vészmadarak nagy veszteségektől óvták a vásárlókat. Azóta viszont 70-100 százalékkal felment az osztrák kötvények ára, és felére esett a másiké. Kinek van még ilyenje? Nálunk miért nincs?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?