Miközben az uniós tagállamok és pártok az EU vezető posztjairól alkudoznak, a britek már azzal vannak elfoglalva, hogy ki vezesse ki őket az európai közösségből. Tegnap estére kiderült, hogy Nagy-Britannia következő miniszterelnökét Boris Johnsonnak vagy Jeremy Huntnak fogják hívni. A végső döntést a Konzervatív Párt tagsága hozza majd meg. Ezúttal a fő esélyest, a Brexit-párti Boris Johnsont mutatjuk be.
 |
| Boris Johnson egy londoni sajtótájékoztatón 2019. június 12-én. EPA/NEIL HALL |
Boris Johnson egykori és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter maradt versenyben a brit Konzervatív Párt vezetőválasztásának tegnapi fordulói után.
Fölényben Johnson
A legutolsó körben – ahogy korábban is – Johnson kapta a legtöbb szavazatot (160-at), megelőzve Huntot (77) és Michael Gove környezetvédelmi minisztert (75). A volt külügyminiszterre minden körben többen szavaztak: az első fordulóban 114, a másodikban 126, a harmadikban 143, a negyedikben 157 konzervatív parlamenti képviselő támogatta.
Mindez azt jelenti, hogy a párt új vezérét – és egyben Nagy-Britannia (vagy ha úgy tetszik, az Egyesült Királyság) következő miniszterelnökét – Boris Johnsonnak vagy Jeremy Huntnak fogják hívni. Kettejük közül a párt 160 ezres tagsága választ majd levélszavazás útján. A voksolás jövő héten kezdődik, a győztes a július 22-i héten veheti át a pártvezetői, majd pedig a kormányfői tisztséget.
De mit érdemes tudni Boris Johnsonról? Ki ő, mit csinált eddig, és mi várható tőle?
Ókori drámákon csiszolódott
A politikus-újságíró-történész a Brexit-párti tábor egyik meghatározó alakja: jelentős szerepe van abban, hogy a britek szűk többséggel ugyan, de az EU-ból való kilépésre szavaztak 2016 júniusában. Alapvetően konzervatív, eurószkeptikus politikus, ugyanakkor bizonyos területeken ( gazdaság, egyes társadalmi kérdések) liberális elveket vall.
1964-ben született New Yorkban brit szülők gyermekeként, de családja néhány hónappal később hazaköltözött, így ő már Angliában nőtt fel. Elitiskolákban végzett – Eton College, Belliol College (Oxford) –, ahol ókori irodalomra és filozófiára specializálódott. Eközben aktívan részt vett a közösségi életben, és hamar ismertségre tett szert.
Tanulmányai után politikai újságírónak állt: konzervatív lapoknál (Times, Daily Telegraph, Spectator) dolgozott, a Telegraphban még ma is rendszeresen jelennek meg írásai. Színes, választékos, egyedi stílusban ír, cikkei ugyanakkor számos esetben keltettek megbotránkozást – személye megosztja a közvéleményt.
Ugrás a nagypolitikába
Az országos politikába a kétezres években folyt bele komolyabban. 2001-ben parlamenti képviselővé választották a Konzervatív Párt színeiben, 2005-ben ismét nyert, majd oktatási miniszter lett David Cameron későbbi konzervatív kormányfő árnyékkabinetjében.
Az átütő sikert a 2008-as év hozta el számára, amikor London főpolgármesterévé választották a baloldal jelöltjével, Ken Livingstone-nal (Vörös Ken) szemben. 2012-ben megint bizalmat szavaztak neki a londoniak, tehát összesen nyolc évig irányíthatta a világvárost.
Kampány a Brexit mellett
2015-ben ismét parlamenti képviselő, 2016-ban pedig a Vote Leave (Szavazz a kilépésre) kampány egyik vezéralakja lett. Arra biztatta a briteket, hogy a 2016 júniusi referendumon voksoljanak az EU-tagság megszüntetése mellett.
A nevéhez fűződik az a kampányszlogen, miszerint az Egyesült Királyság heti 350 millió fontot küld az EU-nak (tehát ennyibe kerül az uniós tagság). Már a népszavazás előtt kiderült, hogy ez az állítás ebben a formában hamis: a nettó összeg ennél jóval kevesebb. (Háttéranyagunk a témában: Politikai merénylet vagy pofátlan átverés? Újabb vihar tépázza Nagy-Britanniát.)
A referendumon végül a Brexit-pártiak győztek, így David Cameron kormányfőnek távoznia kellett a hatalomból. Utódjaként Johnson is szóba jött, ekkor azonban még nem mérettette meg magát. Az új kormányfő Theresa May lett, Johnson pedig a külügyminiszteri posztot kapta meg.
Két év múlva, 2018 nyarán azonban lemondott, mivel nem értett egyet May Brexit-stratégiájával és a körvonalazódó kilépési megállapodással. Szerinte a miniszterelnök túl engedékeny volt Brüsszellel szemben, és nem volt képes megfelelően érvényesíteni a brit érdekeket.
Októberig kilépne
Az euroszkeptikus politikus úgy véli: az EU és a brit kormány között létrejött megállapodás rossz Nagy-Britanniára nézve, ezért azt továbbra sem szabad elfogadnia a brit parlamentnek. Világossá tette azt is, hogy a legújabb határidőig, idén október 31-ig mindenképp ki akarja léptetni országát az EU-ból – akár megállapodás nélkül is.
Ahhoz, hogy jó megállapodást érjünk el, fel kell készülnünk a no dealre
– mondta a BBC szerint. Elismerte ugyanakkor, hogy utóbbi forgatókönyv megvalósulása esetén lenne „némi fennakadás”. (Az elemzőintézetek többsége ennél súlyosabb következményekkel, jelentős gazdasági károkkal számol – a szerk.)
A konzervatív jelöltek közötti televíziós vitában azt mondta: senki nem akar rendezetlen Brexitet, de az a helyes, ha erre a lehetőségre is felkészülnek. Utalt arra, hogy a kilépésre eredetileg kitűzött március végi határidőt már elszalasztották, és a közvélemény nem venné jó néven, ha újabb halasztással kellene szembesülnie.
Brexit minden áron
A brit Konzervatív Párt tagsága, amely kimondja majd a döntő szót, hozzá hasonlóan elkötelezett Brexit-párti. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov friss felméréséből például kiderül: a párttagok háromötöde a gazdasági károkat és akár az ország felbomlását (Skócia kiválása, Észak-Írország elszakadása) is bevállalná annak érdekében, hogy elhagyhassák végre az EU-t.
A tagság több mint négyötöde pedig olyan új vezetőt szeretne a párt élére, aki a népszavazáson a kilépésre voksolt, továbbra is a Brexit híve, és akár megállapodás nélkül is hajlandó kivezetni az országot az EU-ból. Ezeknek a feltételeknek Johnson egytől egyig megfelel.
(A másik állva maradt jelöltet, Jeremy Huntot jövő héten mutatjuk be.)
Címlapon
Matuzsálemkötvények: nem kéne Magyarországnak is kibocsátania ilyesmit?
Egyesek nevettek, mások szörnyülködtek rajta két évvel ezelőtt, amikor Ausztria és Argentína száz éves lejáratú államkötvényeket bocsátott ki. A vészmadarak nagy veszteségektől óvták a vásárlókat. Azóta viszont 70-100 százalékkal felment az osztrák kötvények ára, és felére esett a másiké. Kinek van még ilyenje? Nálunk miért nincs?
- Több száz takarító, biztonsági őr után nem fizettek sem adót, sem járulékot
- Vádirat az amerikai katonaság ellen – a Pentagon állam lett az államban
- Van, aki 168 ezres nyugdíjkorrekciót kaphat novemberben
- Óriási összegek mennek nyugdíjra, mégis kísért az időskori szegénység réme
- Csúnya égés lehet a budapesti atlétikai világbajnokság
- Dróntámadás: sok piaci hűhó semmiért?
- Ez most a legvalószínűbb forgatókönyv a Brexitre?
- Megérzik a magyar autósok is a dróntámadásokat – drágul a tankolás
- Palkovics bejelentette: megalakul az Egyetemi Klinikák Tanácsa
További cikkek
-
A kormány szerint elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű bővítése
Ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontból is elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű két új blokkjának megépítése. Tovább
-
Hogy drágult az élet az Európai Unióban?
Egy százalékon stagnált a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme az euróövezetben augusztusban. Tovább
-
Ez most a legvalószínűbb forgatókönyv a Brexitre?
A megállapodás nélküli Brexit sohasem volt ennyire valószínű - mondja Juncker. Tovább
-
Izraeli választás: egyik párt sem tud kormányt alakítani
Sem a jobboldali kormányzó Likudnak, sem az ellenzéki centrista Kék-fehér pártnak nincs esélye a kormányalakításra. Tovább
-
Vádirat az amerikai katonaság ellen – a Pentagon állam lett az államban
Az amerikai professzor vádirattal felérő elemzése szerint országának katonai kiadásai elszabadultak és ez aláássa az USA azon képességét, hogy az égető nemzeti kérdések megoldására koncentráljon. Tovább
-
Több száz takarító, biztonsági őr után nem fizettek sem adót, sem járulékot
1,5 milliárd forintos csalást számolt fel a NAV. Tovább
-
Új választásra kényszerülnek a spanyolok – idén ez már a második
Nem tudott koalícióra lépni a két baloldali erő. 2015 óta ez lesz a negyedik parlamenti választás. Tovább
-
Óriási összegek mennek nyugdíjra, mégis kísért az időskori szegénység réme
Lassan a szövetségi kiadások fele szociális célokra megy, és annak is a zöme a nyugdíjkassza kipótolására. Tovább
-
Mol terminál nyílt Szerbiában
Megkezdte működését a Mol első szerbiai üzemanyag-terminálja Karlócán. Tovább
-
Az E.ON felvásárolhatja az Innogyt
Európai Bizottság bizonyos feltételekkel jóváhagyta, hogy a német E.ON felvásárolja a szintén német Innogy elosztási és fogyasztói megoldásokat kínáló üzletágát, valamint egyes villamosenergia-termelési eszközeit. Az ügylet érinti Magyarországot is. Tovább
-
Migránspárti boszorkányüldözés vs. EU-ellenes rágalomhadjárat: itt az uniós meghallgatás nemzetközi visszhangja
Zárt ajtók mögött együttműködünk, a sajtó előtt viszont már vagdalkozunk. Tovább
-
CNN: nem Jemenből, inkább Iránból indultak a drónok
Szaúdi és amerikai szakértők szerint "nagyon nagy valószínűséggel" Iránból indult a hétvégi légi támadás Szaúd-Arábia olajipara ellen és nem Jemenből, mint ahogy azt korábban valószínűsítették. Tovább
-
Legalább negyedmilliárd dollárt nyert az MNB a tavalyi aranyvásárláson
Van, aki aztán tud spekulálni. Tovább
-
Elkezdődött a bírósági csata a Brexittel
Megkezdte a brit legfelsőbb bíróság a londoni parlament ülésszakának lezárásával kapcsolatos fellebbezések tárgyalását. Tovább
-
Sokkal optimistábbá váltak a németek, mint voltak
Augusztushoz képest szeptemberben kevésbé volt borúlátó a befektetők hangulata Németországban és euróövezetben a ZEW felmérése szerint. Tovább
-
A kormánynak is leesett a tantusz: vendégmunkásokra költötték az állami milliárdokat
A munkaerőhiány miatt évek óta nem volt már sok értelme annak, hogy a kormány milliárdokkal támogatott nagyberuházásokat munkahelyteremtésért cserébe. Tovább
-
Van, ahol biztosan nem drágul a tankolás, hiába támadták meg a szaúdi olajlétesítményeket
A szaúdi olajipari létesítményeket ért támadás ellenére a PKN Orlen lengyel olajtársaság nem tervez benzinár-emelést. Tovább
-
Szijjártó Péter most Kubával barátkozott egy sort – új beruházások jöhetnek
A magyar-kubai gazdasági együttműködésről tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kubai Minisztertanács alelnökével. Tovább
-
Hogyan dönt Trump Irán ügyében? - Szulejmáni tábornok célkeresztben
Az izraeli biztonságpolitikai oldal szerint a támadás Dél-Irakból jött és magán viseli Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda ’al-Kudsz’ különleges egység parancsnokának keze nyomát. Tovább
-
Csúnyán visszaszólt az olasz kormány Szijjártónak
Elutasította a magyar kormány fenntartásait Róma migrációs döntéseiről Luigi Di Maio olasz külügyminiszter. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
