|
| Boris Johnson egy londoni sajtótájékoztatón 2019. június 12-én. EPA/NEIL HALL |
Boris Johnson egykori és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter maradt versenyben a brit Konzervatív Párt vezetőválasztásának tegnapi fordulói után.
Fölényben Johnson
A legutolsó körben – ahogy korábban is – Johnson kapta a legtöbb szavazatot (160-at), megelőzve Huntot (77) és Michael Gove környezetvédelmi minisztert (75). A volt külügyminiszterre minden körben többen szavaztak: az első fordulóban 114, a másodikban 126, a harmadikban 143, a negyedikben 157 konzervatív parlamenti képviselő támogatta.
Mindez azt jelenti, hogy a párt új vezérét – és egyben Nagy-Britannia (vagy ha úgy tetszik, az Egyesült Királyság) következő miniszterelnökét – Boris Johnsonnak vagy Jeremy Huntnak fogják hívni. Kettejük közül a párt 160 ezres tagsága választ majd levélszavazás útján. A voksolás jövő héten kezdődik, a győztes a július 22-i héten veheti át a pártvezetői, majd pedig a kormányfői tisztséget.
De mit érdemes tudni Boris Johnsonról? Ki ő, mit csinált eddig, és mi várható tőle?
Ókori drámákon csiszolódott
A politikus-újságíró-történész a Brexit-párti tábor egyik meghatározó alakja: jelentős szerepe van abban, hogy a britek szűk többséggel ugyan, de az EU-ból való kilépésre szavaztak 2016 júniusában. Alapvetően konzervatív, eurószkeptikus politikus, ugyanakkor bizonyos területeken ( gazdaság, egyes társadalmi kérdések) liberális elveket vall.
1964-ben született New Yorkban brit szülők gyermekeként, de családja néhány hónappal később hazaköltözött, így ő már Angliában nőtt fel. Elitiskolákban végzett – Eton College, Belliol College (Oxford) –, ahol ókori irodalomra és filozófiára specializálódott. Eközben aktívan részt vett a közösségi életben, és hamar ismertségre tett szert.
Tanulmányai után politikai újságírónak állt: konzervatív lapoknál (Times, Daily Telegraph, Spectator) dolgozott, a Telegraphban még ma is rendszeresen jelennek meg írásai. Színes, választékos, egyedi stílusban ír, cikkei ugyanakkor számos esetben keltettek megbotránkozást – személye megosztja a közvéleményt.
Ugrás a nagypolitikába
Az országos politikába a kétezres években folyt bele komolyabban. 2001-ben parlamenti képviselővé választották a Konzervatív Párt színeiben, 2005-ben ismét nyert, majd oktatási miniszter lett David Cameron későbbi konzervatív kormányfő árnyékkabinetjében.
Az átütő sikert a 2008-as év hozta el számára, amikor London főpolgármesterévé választották a baloldal jelöltjével, Ken Livingstone-nal (Vörös Ken) szemben. 2012-ben megint bizalmat szavaztak neki a londoniak, tehát összesen nyolc évig irányíthatta a világvárost.
Kampány a Brexit mellett
2015-ben ismét parlamenti képviselő, 2016-ban pedig a Vote Leave (Szavazz a kilépésre) kampány egyik vezéralakja lett. Arra biztatta a briteket, hogy a 2016 júniusi referendumon voksoljanak az EU-tagság megszüntetése mellett.
A nevéhez fűződik az a kampányszlogen, miszerint az Egyesült Királyság heti 350 millió fontot küld az EU-nak (tehát ennyibe kerül az uniós tagság). Már a népszavazás előtt kiderült, hogy ez az állítás ebben a formában hamis: a nettó összeg ennél jóval kevesebb. (Háttéranyagunk a témában: Politikai merénylet vagy pofátlan átverés? Újabb vihar tépázza Nagy-Britanniát.)
A referendumon végül a Brexit-pártiak győztek, így David Cameron kormányfőnek távoznia kellett a hatalomból. Utódjaként Johnson is szóba jött, ekkor azonban még nem mérettette meg magát. Az új kormányfő Theresa May lett, Johnson pedig a külügyminiszteri posztot kapta meg.
Két év múlva, 2018 nyarán azonban lemondott, mivel nem értett egyet May Brexit-stratégiájával és a körvonalazódó kilépési megállapodással. Szerinte a miniszterelnök túl engedékeny volt Brüsszellel szemben, és nem volt képes megfelelően érvényesíteni a brit érdekeket.
Októberig kilépne
Az euroszkeptikus politikus úgy véli: az EU és a brit kormány között létrejött megállapodás rossz Nagy-Britanniára nézve, ezért azt továbbra sem szabad elfogadnia a brit parlamentnek. Világossá tette azt is, hogy a legújabb határidőig, idén október 31-ig mindenképp ki akarja léptetni országát az EU-ból – akár megállapodás nélkül is.
Ahhoz, hogy jó megállapodást érjünk el, fel kell készülnünk a no dealre
– mondta a BBC szerint. Elismerte ugyanakkor, hogy utóbbi forgatókönyv megvalósulása esetén lenne „némi fennakadás”. (Az elemzőintézetek többsége ennél súlyosabb következményekkel, jelentős gazdasági károkkal számol – a szerk.)
A konzervatív jelöltek közötti televíziós vitában azt mondta: senki nem akar rendezetlen Brexitet, de az a helyes, ha erre a lehetőségre is felkészülnek. Utalt arra, hogy a kilépésre eredetileg kitűzött március végi határidőt már elszalasztották, és a közvélemény nem venné jó néven, ha újabb halasztással kellene szembesülnie.
Brexit minden áron
A brit Konzervatív Párt tagsága, amely kimondja majd a döntő szót, hozzá hasonlóan elkötelezett Brexit-párti. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov friss felméréséből például kiderül: a párttagok háromötöde a gazdasági károkat és akár az ország felbomlását (Skócia kiválása, Észak-Írország elszakadása) is bevállalná annak érdekében, hogy elhagyhassák végre az EU-t.
A tagság több mint négyötöde pedig olyan új vezetőt szeretne a párt élére, aki a népszavazáson a kilépésre voksolt, továbbra is a Brexit híve, és akár megállapodás nélkül is hajlandó kivezetni az országot az EU-ból. Ezeknek a feltételeknek Johnson egytől egyig megfelel.
(A másik állva maradt jelöltet, Jeremy Huntot jövő héten mutatjuk be.)
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
