Délután 3-kor közli a döntés indoklását a Tanács, ebből majd azt próbálják kiolvasni a befektetők, vajon elérkeztünk-e a két éve tartó kamatvágási ciklus végéhez?
A többség azt gondolja, nem: a TakarékBank elemzői szerint például az idén nyár közepéig az alapkamat 2,10 százalékig is csökkenhet, a londoni Barclays 2 százalékon, a JP Morgan 2 százalék körül várja a padlózást.
Matolcsy György, az MNB elnöke mindenesetre korábban a 2%-os alapkamatot már túlzónak tartotta.
Itthon és külföldön is minden a kamatvágás mellett szólt
Végh István, a Saxo Bank szakértője korábban azt írta: az MNB célja az árstabilitás fenntartása, azonban az infláció, amely az elmúlt 12 hónapos időszakot tekintve már a negatív tartományba csúszott, továbbra is fokozatosan csökken, a trendforduló bármilyen jele nélkül. Mivel a gazdasági aktivitási és növekedési mutatók továbbra is erősek, az MNB a deflációs kockázat elkerülése érdekében, úgy tűnik, nyugodtan folytathatja a kamatcsökkentést, hiszen semmi nem utal arra, hogy az alacsony kamatszint miatt buborék képződne, sem pedig arra, hogy elszabadulhat a fogyasztás – ez utóbbi nem emelkedett olyan mértékben, hogy a folyó fizetési mérleget megbillentse.
Az orosz-ukrán konfliktus vártnál kisebb veszteségei és az EKB monetáris politikájában a hónap elején bekövetkezett változás mind-mind támogatólag hatott a magyar eszközök és így a forint piacára is. Az országkockázati megítélés javulásában is tetten érhető ez a hangulatjavulás - írja gyorselemzésében az Equilor.
A forint rendkívül szűk sávban mozog jó ideje, a kamatdöntés utáni pillanatokban még a szokásos rángatózás is elmaradt, 305,40 körül maradt az euró jegyzése.
|
| Friss árfolyamok >> |
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
