A fehérorosz fővárosban illusztris társaság gyűlt össze. Ott volt a megtépázott Ukrajna vezetője, Porosenko, ott volt a régi-új nagyhatalom Oroszország büszke vezére, és ott volt a két visszafogott, bölcs, kompromisszumkereső két európai vezető, Hollande és Merkel. Megjelentek a szakadárok vezetői is, ami igen fontos, mivel mégiscsak róluk szól a történet, ők képviselik az elszakadni vágyó orosz kisebbséget.
|
Jön a tűzszünet A német-francia-orosz-ukrán csúcstalálkozón megállapodtak a tűzszünetről és a nehézfegyverek visszavonásáról - jelentette be a minszki tárgyalások befejeztével Vlagyimir Putyin. Részletek a megállapodásról >> |
A feladat, amit a 4 nagy ország vezetőjének el kellett végeznie, nem csak óriási, hanem szinte lehetetlen is. Egy teljes békeszerződés egyszerűen nem hozható létre, mert olyan súlyos a felek ellenérdekeltsége, hogy nincs közös nevező.
Ukrajna szeretné helyreállítani területi egységét (a Krímről feltehetően lemondott már). Ez érthető, minden ország ragaszkodik hozzá, Szerbia is ragaszkodott Koszovóhoz (noha csak baja volt vele), de aztán háborúban elszakította tőle a nyugat (a dolog pikantériája, hogy a de facto 14, de jure 7 éve független országot most tömegesen hagyják el polgárai a jobb élet reményében).
Ugyanakkor a Kelet-Ukrajnában élő orosz lakosság érvei is érthetőek: ők nem szeretnének egy nem oroszbarát Ukrajnában élni, ill. ők is Koszovóra mutogatnak: ha az albánoknak lehetett külön haza, nekik miért nem?
És végül a legfontosabb, Oroszország helyzete. A Szovjetunió felbontását ugyancsak egy minszki megbeszélésen, az orosz elnök, Jelcin indítványára tették meg. Jelcin igen rövidlátó volt, mert így összehozta saját országa Trianonját: a köztársaságok közti határok nemzetközivé válásával óriási orosz etnikai területek kerültek külföldre. Ott, azon az 1991 őszi konferencián nyugodtan mondhatta volna Jelcin, hogy kérjük az orosz területeket, csak akkor van szétválás. Feltehetően gondolkodás nélkül odaadták volna őket, Ukrajnával az élen, a függetlenségért cserébe.
Most több mint 20 év után kérik vissza az oroszok az elszakított területeket, ami nem túl elegáns megoldás. Fellépni az oroszok ellen, pláne háborúban, viszont nem lehet, mégis csak az egyik legnagyobb atomhatalomról van szó.
Milyen megoldás marad hát, feltételezve, hogy Putyin megelégszik az orosz többségű területek kvázi visszaszerzésével? Az, hogy egy olyan helyzetet hoznak létre, mint Grúzia két oroszbarát tartományában Dél-Oszétiában és Abháziában. Ténylegesen az oroszokhoz tartoznak, nemzetközileg pedig Grúziához.
Ha sikerülne is valami hasonlót elérni Kelet-Ukrajnában, azt nem is ártana betartatni valakinek, hisz a fegyveres harcok beszüntetése a tét. Erre a NATO nyilván nem alkalmas, mivel az egyik fél szövetségese. Marad az ENSZ, amelyik pártatlan módon, békefenntartókkal tudná felügyelni a most remélhetőleg létrejövő tűzszünetet.
Fellegi Tamás a Gazdasági Rádió Reggeli Monitor című műsorának vendége volt - a beszélgetést itt hallgathatja meg >>
Vasárnap találkozik Trumppal, hogy megállapodjanak a kereskedelemről. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
