A jegybankot leginkább az a júliusi adat rémiszthette meg, miszerint a fogyasztói bizalom 25 éve a legnagyobb mértékben esett vissza, miközben a szolgáltatási szektor 7 éve, azaz a válság óta a legnagyobb mértékben zsugorodott. A népszavazás óta nagy a bizonytalanság, hisz az EU kilépés meg lett szavazva, de a gyakorlatban nem történik semmi, és ez a legrosszabb, a gazdasági szereplők nagyon nem szeretik a bizonytalanságot.
Bizonytalanság
Mint ismeretes, a népszavazás után az EU-tagságot pártoló, de a népszavazást könnyelműen kiíró miniszterelnök, David Cameron azonnal lemondott, és ugyan a miniszterelnök váltást sikerült lerövidíteni, tényleges lépések még nem történtek sem a kiválás megindítása, sem a komolyabb tárgyalások irányába. Theresa May miniszterelnök azt mondja, idén semmiképpen nem akarja már megindítani a hivatalos kiválási folyamatot, ugyanakkor az európai oldal azt mondja, enélkül nem kezd komolyabb tárgyalásokba.
Informális tárgyalások persze biztos fognak zajlani, esetleg már zajlanak is, de becsülni sem lehet egyelőre, mikor alakulhat ki valamiféle megegyezés, és hogy az végül kedvező lesz-e a brit gazdaságnak. Miután ez mind bizonytalan, a gazdasági szereplők visszahúzódnak, a tőke menekül. A jegybank erre úgy érzi, ugyanazokat a lépéseket kell megtennie, amit az EKB szokott: kamatcsökkentés és fedezetlen kötvényvásárlás.
Nem várt lépések
Az alapkamatot a 7 éve életben lévő 0,5-ről 0,25 százalékra csökkentették, aminek abszurditását az alábbi grafikon is mutatja, melyen az angol jegybank alapkamata látható 100 évre visszamenőleg. Korábban soha, még az 1929-33-as válság alatt sem volt 2 százalék alatt a kamat, most pedig gyakorlatilag elérte a nullát.
|
| Bank of England alapkamat, bő 100 év. Forrás: BBC |
Az eszközvásárlási program évek óta zajlik, de ennek keretösszegét most megemelték 60 milliárd fonttal, összesen 435 milliárdra. A konkrét terv az, hogy fél év alatt 60 milliárdért állampapírt, másfél év alatt pedig 10 milliárdért vállalati kötvényeket vesznek. A kamatdöntésben egyöntetű volt a bank monetáris tanácsának véleménye, az eszközvásárlást illetően sokkal megosztottabbak voltak: az elemzőket meg is lepte ez utóbbi. Ráadásul a jegybank elnöke, Mark Carney azt nyilatkozta, hogy ha tovább romlik a helyzet, akár a nyár folyamán további monetáris könnyítésekre is sor kerülhet.
Hiteleztetés
A jegybank mindezekkel a lépésekkel azt reméli, hogy növekszik a hitelezési aktivitás, és így kevéssé esik vissza a gazdaság. A probléma persze az, hogy bizonytalan jövő mellett nem akarnak hitelezni a bankok, hisz nekik azzal is foglalkozniuk kell, hogy visszakapják-e majd a pénzüket, vagy a hitelt felvevő vállalkozások csődbe mennek. Ez mindenhol igaz, ahol hasonlóan extrém, soha nem látott eszközökkel próbálják növelni a hitelezést, de Nagy-Britannia eddig nem erőltette ennyire a dolgot, hisz gazdasága egész jól mutatott, egész a népszavazás napjáig.
Árfolyamhatás
A font a hírekre újra esett, de ennek nincs olyan nagy jelentősége, sőt még örülnek is neki az angolok, miután a fejlett világot leértékelési láz tartja hatalmában, mindenki ezt tekinti az egyik csodafegyvernek a gazdaság élénkítésre. A font esetében ez most be is jön, ugyanakkor az euróhoz képest még messze van az örökös mélyponttól, ami 8 évvel ezelőtt a paritás körül volt: most egy font 1,178 eurót ér.
A dollár esetében már a 30 éves mélypont környékét jeleneti az 1,31 dolláros fontárfolyam (pár hete 1,28 volt a mélypont). Érdekességképpen álljon itt még egy 100 éves grafikon, ezúttal a font/dollár viszonylatában. Ez bizony egy hosszú távú eső trend, hisz 100 éve még 4 dollárt adtak a fontért.
|
| Angol font/dollár, 100 év |
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
