Az Országgyűlés háromnapos üléssel folytatja munkáját a következő két hétben.
Megkeseredett a vörös csillagos sör
A Ház hétfőn kezdhet vitát arról a kormánypárti javaslatról, amely betilthatóvá tenné az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatát. Az indítvány benyújtóinak egyike, a kereszténydemokrata Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábban úgy fogalmazott, Európának ezen részén a magyarság megszenvedte mind a náci, mind a bolsevik rémuralmat, ezért jogos, hogy gazdasági haszonszerzés céljából ne lehessen ilyen jelképeket felhasználni.
Hogy került most elő ez az ügy? Bár a javaslat benyújtói még véletlenül sem mondják ki, de az ügy hátterében egy meglehetősen érthetetlen szál húzódik: egy kereskedelmi jogvitában a kormánynak nem tetsző eredmény született, ezért meg akarnak szívatni egy céget.
|
| zijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) és Joris Huijsmans, a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. vezérigazgatója egy zsugorfóliázott terméket tartanak a kezükben, amikor megtekintik a Soproni Sörgyár új csomagoló és tálcázó gyártósorát Sopronban 2015. június 23-án. MTI Fotó: Krizsán Csaba |
Bár a kormányt eddig egyáltalán nem zavarta a vörös csillag a sörösüvegen (amikor stratégiai partnerségre lépett a kormány a gyártóval, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még örömmel pózolt egy négyes pakk vöröscsillagos Heinekennel), egy Kft. mellett viszont most teljes mellszélességgel sorakozik fel kabinet. A Heineken ugyanis korábban pert nyert a székely kézműves söröket gyártó Lixid Project Kft.-vel szemben, amelyik "Az Igazi Csíki Sör" néven árulta termékét. A Heineken tulajdonában volt egy hasonló nevű márka is, amelyet a köznyelv csíki sörnek hív, így össze lehetett keverni a kettőt.
Egyszerűbb lesz luxusvillát és óriási családi házat építeni
A Ház a szokásainak megfelelően kedden tartja határozathozatalait, ekkor dönthetnek például arról a kormányzati előterjesztésről, amely bizonyos esetekben a 300 négyzetméter feletti lakóépületek esetében is egyszerűsítené az építési engedélyeztetést.
Így tehát építési engedély nélkül is bele lehet majd vágni a házépítésbe bármekkora ingatlan esetén - az előírásokat azonban továbbra is be kell tartani, csak nem előzetesen, az engedélyezés során vizsgálja ezeket a hatóság. A kormány szerint a kisebb ingatlanok esetében már meglévő intézkedés kiterjesztése a családok érdekeit szolgálja. Az mindenesetre biztos, hogy az adminisztráció visszaszorítása nagyobb építési kedvet hozhat - ha a 300 négyzetméter alatti ingatlanoknál a gyakorlat igazolta, hogy elegendő a bejelentési kötelezettség, működhet a nagyobb ingatlanoknál, bár az ügy értelemszerűen jóval kevesebb embert érint.
Miért ne kapnának egy kastélyt a vadászok?
A szavazásokat követően négy javaslat általános vitáját tervezik. Egyebek mellett terítékre kerülhet az állami tulajdonban lévő ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról és a nemzeti vagyonról szóló törvényt módosító indítvány is, amely ingyenesen az Országos Magyar Vadászkamarának adná a hatvani Grassalkovich-kastélyt.
Ilyenkor az szokott lenni, hogy az ellenzék tiltakozik amiatt, hogy milliárdos értékű vagyont játszik át a kormány magánkézbe ingyen - ez az ügy azonban most eggyel érdekesebb. A javaslatot ugyanis egyéni képviselői indítványként kedden nyújtotta be Semjén Zsolt (KDNP), Lázár János (Fidesz) és Halász János (Fidesz), valamint négy MSZP-s politikus, Hiller István, Bárándy Gergely, Hiszékeny Dezső és Józsa István. Fel is hördült az MSZP-n kívüli ellenzék,a Demokratikus Koalíció azonnal jelezte, az MSZP magyarázattal tartozik, hogy miért segítenek a Fidesznek a kastély-mutyiban?
Az MSZP erre úgy reagált: nem a vadászat miatt, hanem egy múzeum ügyében van korrekt együttműködés a nagyobbik kormánypárttal. Ehhez képest mi történt? Az ügy kipattanása után a szocialisták visszavonták támogatásukat. Az indoklás szerint "ami szakmailag indokolt volt, az politikailag tarthatatlanná vált". Az MSZP még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy az állami vagyon magánosítása ügyében együttműködik a Fidesszel - fogalmaztak.
Mire költsük az uniós pénzt?
Az Országgyűlés a következő hétfőn fejezi be ülését, akkor a megszokott kérdések és azonnali kérdések mellett a kormány kezdeményezésére négyórás politikai vitát is tarthatnak a 2014-2020. közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról.
A szlovákiai átviteli rendszer üzemeltetője az SEPS az Ukrenerho partnercéggel kötött hatályos szerződés értelmében a gyorssegély keretében továbbra is biztosítja az áramellátást Ukrajnának – tette közzé az állami irányítású cég. 
