Azt már Obama elnöksége alatt is láthattuk, hogy a két uralkodó pártnak meglehetősen más a vérmérséklete, ha a gazdaságról van szó: a republikánusok elsősorban az államadósság csökkentését szorgalmazták, ez ugyanis a válságot követően a GDP 35 százalékáról 70 százalékra ugrott. A demokraták ezzel szemben az egészségügyi ráfordításokat, azon belül is a 65 év felettieknek járó társadalom-biztosítás (Medicare) és az állami nyugdíjrendszer újragondolását sürgették.
Obama végül az utóbbi mellett döntött, a kétpárti bizottság létrehozása azonban nem csak a politikát osztotta meg, de az amerikai állampolgárok körében is parázs viták tárgyává vált. A megosztottság azonban nem változott Obama nyolc éves pályafutása alatt az Economist szerint: a republikánusok és a demokraták teljesen eltérő gazdaságpolitikát képzelnek el Amerikának. Lássuk, mit kínálnak a nagy nevek!
Őrült, metszőollóval – mindent megvágna Trump
Ha valakik, a gazdagok biztos teljes mellszélességgel támogatnák Donald Trump elképzeléseit: a tervek szerint komoly adócsökkentést vezetne be a gazdagoknak és a nagyvállalatoknak, oly mértékben, hogy ez akár tizedével is növelné a társadalom 1 százalékába tartozók jövedelmét. Emellett többet költene a hadseregre, a veterán katonák megsegítésére, az idősekre, az oktatásra, infrastruktúrafejlesztésre és a gyerekekre.
|
| Fotó: EPA/Tannen Maury |
Mindez potom 7,2 ezermilliárd dollárba kerülhet Amerikának a következő tíz évben a Tax Policy Centre számításai szerint, ami nagyjából fele az ország jelenlegi államadósságának. Trump elképzelése szerint ugyanakkor ezt a pénzt maga a gazdasági növekedés tudná előteremteni: az adócsökkentés és a szabályozás-mentesítés következtében a GDP 3,5-4 százalékra nőhet a jelenlegi 2,1 százalékról (ahol a válság vége óta stagnál), ráadásul szerinte az államkincstár is fedezni tudná ezt az óriási mértékű költekezést.
| Az amerikai elnökválasztásról már rengeteget írtunk, a korábbi cikkeket itt olvashatod a Privátbankár.hu-n. >>> |
Ezzel csupán az a bökkenő, hogy Amerika lassulásának két oka van: egyrészt csökken a munkaképes lakosság, emellett a termelékenység is csökkent az elmúlt években, ami mind visszahúzza a gazdaság növekedését. Ráadásul Trump bevándorlás-ellenessége (ahonnan új munkaerőt lehetne toborozni) és a kereskedelmi kapcsolatok felrúgására tett ígéretei (ami ellensúlyozni tudná a csökkenő keresletet) csak súlyosbítanák a már kialakult helyzetet. Amennyiben tehát Trump kerül hatalomra, az biztos, hogy Amerika belefullad az államadósságba.
A női Robin Hood – Hillary nem lesz a gazdagok kedvence
Ezzel ellentétben Hillary Clinton egy árnyalattal józanabb álláspontot képvisel – már csak abból a szempontból is, hogy a tervezett programot 1,7 ezermilliárd dollárból ki tudná hozni. Ennek jó részét elsősorban a középosztály és a szegények megsegítésére fordítaná, a maradékot infrastruktúrafejlesztésre, gyermekgondozásra és családi adókedvezmény bevezetésére fordítaná. Emellett, követve Bernie Sanders balos irányzatát, 2021-ig megreformálná az oktatást olyan módon, hogy az évente 125 ezer dollárnál kevesebbet kereső családoknak ne kelljen egyetemi tandíjat fizetniük, amennyiben a gyerek ugyanabban az államban megy iskolába.
|
| EPA/Cristobal Herrera |
A vállalatok felé is gesztusokat tenne Clintonné: szorgalmazza a gyakornoki programok bevezetését, valamint azt, hogy a cégek osszák meg a bevételüket a munkásokkal. A tervezett programhoz a költségeket a gazdagok megadóztatásával teremtené elő, egy további 4 százalékos adókulcsot vezetne be azoknak, akiknek a bevétele meghaladja az ötmillió dollárt, illetve adót vetne ki a nagybankokra is.
Azt tehát láthatjuk, hogy a két jelölt álláspontja szöges ellentéte egymásénak: míg Hillary nem nagyon nyúlna az államadóssághoz, ellenben megemelné az adókat és a költségeket, valamint újraosztaná a vagyont a szegények javára, addig Trump észvesztő költségekbe verné magát, és a gazdagok vagyonszerzését támogatná. Bármelyik is nyerjen, hosszú távon egyiknek sem kell számolnia a fiskális politika démonaival: a Medicare program kerete 2028-ra, míg a nyugdíjprogram 2034-re ürül ki, így ezekkel egyiküknek sem kell belátható időn belül foglalkoznia. Kösz, Obama.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
