Mi lett volna, ha a pártok időben meg tudnak állapodni egy alkalmas ellenzéki jelölt megválasztásában? „Akkor egy gyönyörű szép döntetlent is tudtunk volna produkálni.” - mondta Magyar György ügyvéd, aki a főpolgármester-jelöltségtől Falus Ferenchez hasonlóan két héttel a választások előtt lépett vissza.
Fidesz-túlsúly
Ez a mondat talán mindent elmond a „baloldal” eredménytelenségéről a tegnap zajlott önkormányzati választások kapcsán - és új dimenzióba helyezi a szintén hét végén zajló román-magyar focimeccs eredményét, ahol valóban döntetlen született - de micsoda különbség. A Fidesz győzelem elsöprő volt: a párt (természetes szövetségeseivel a KDNP-vel és a Nemzeti Fórummal) 600 polgármesteri széket tudhat magáénak. (Érdekesség, hogy Kiskunfélegyházán a Nemzeti Fórum jelöltje verte meg a Fidesz-KDNP-s indulót.) Természetesen főleg a kisebb településeket, 2420 esetben független jelölteket választottak meg polgármesternek.
Ami a széttagozódott baloldalt illeti: az MSZP-nek 19, a Demokratikus Koalíciónak, az Együtt PM-nek 2 önálló polgármestere lett, ezen felül az MSZP és a DK 9-9 az Együtt pedig 8 esetben támogatott olyan jelöltet, aki így közös baloldali jelöltként tudott nyerni. A Jobbik 13 településen adja a polgármestert, ezek közül kiemelkedik Ózd (bár itt vélhetően újraszámolnak majd, hiszen a különbség mindössze 66 szavazat). Az LMP nem tudott polgármestert állítani, ami annak fényében érdekes, hogy a Liberálisoknak lesz egy polgármesterük – Besencén.
A 23 megyei jogú városból 19-ben a Fidesz-KDNP, egyben a Fidesz polgármester-jelöltje győzött, A baloldal Botka László révén Szegedet tudta megtartani, Salgótarjánban ugyanakkor mindössze 50 szavazat a baloldali összefogás jelöltjének előnye, úgyhogy itt is újraszámolás várhat. Békéscsabán Szarvas Péter független jelölt győzött.
A Jobbik a második párt
A 19 megyei közgyűlésből mind a 19-ben a Fidesz-KDNP szerezte meg a mandátumok többségét, ugyanakkor bejött az a vélekedés, hogy a második erővé vált a Jobbik: 15 közgyűlésben a párt a második erő, 3 megyében lesz egyenlő szavazataránya, mint az MSZP-nek, s csak Csongrád megyében szorult az MSZP mögé. (A teljes baloldalt vizsgálva sem sokkal szebb a helyzet: így 4 helyen van több baloldali jelölt, mint jobbikos és 4 helyen döntetlen az állás.) Beszédes ugyanakkor, hogy az LMP mindössze Baranya, Hajdú-Bihar és Pest megyében tudott tagot delegálni a közgyűlésbe – s mivel a budapesti közgyűlésben is mindössze 1 tagja lesz, így elmondható, hogy az LMP-fellegvár Pest megye lesz, ahol a közgyűlés 3 tagját adják.
Budapest narancsosabb lett
"Úgy látszik, mégsem annyira liberális ez a város"- jelentette ki Tarlós István újraválasztott főpolgármester az eredményeket értékelve. A Fidesz-KDNP jelöltje ezúttal nem ért el abszolút többséget – 4 százalékkal kevesebb szavazatot kapva, 49,1 százalékkal győzött. Bokros Lajos, az utolsó pillanatban, félszívvel kijelölt közös ellenzéki jelölt 36 százalékos eredménye ugynakkor 6 százalékkal lett magasabb, mint 4 éve az akkor még egyben lévő baloldali jelölt, Horváth Csaba teljesítménye. Ehhez kellett ugyanakkor, hogy az LMP-s induló, Csárdi Antal mindössze 5,7 százalékot kapjon, ami közel a fele a 4 éve induló (ma már az Együtt-PM-ben politizáló) Jávor Benedek eredményének.
Budapest 23 kerületéből 17-ben a Fidesz-KDNP jelöltje lett polgármester. A baloldalon belül az MSZP a XIII., a XIX. önállóan, a XX. kerületben egységes jelölt mögött győzött, a DK a XV. kerületben szerzett polgármesterséget, míg a XIV. kerületben az Együtt jelöltje győzött.
Miután a polgármesterek alapvetően meghatározzák a Fővárosi Közgyűlés összetételét, Tarlós hátországa biztos lesz: 20 mandátumot szereztek a kormánypártok, 5-öt az MSZP, 2-t az Együtt-PM, 2-t a DK, 1-t MSZP-DK-EGYÜTT-PM-s jelölt, 1-et civil szervezetek, 1-et az LMP, és 1-et a Jobbik és képviselő lett a soroksári független polgármester, Geiger Ferenc is.
Bukott a baloldal tavaszhoz képest
A fővárosi önkormányzati választás arányait összevetve azt kell mondani, hogy a baloldali szétesés miatt nem sikerült az áttörés a fővárosban. Áprilisban a Fidesz Budapesten a 18 egyéni választókerületből csak 10-ben tudott győzni, a mostani eredmény számottevően kedvezőbb a kormánypártoknak. Érdekes változások figyelhetőek meg ugyanakkor a szavazatok összehasonlításában. Míg tavasszal (Soroksárral közös választókerületben) „vörös” lett Csepel, a polgármesteri székről leköszönő „rezsibiztos” Németh Szilárd helyett újra fideszest választottak polgármesternek a XXI. kerületben. S bizony a Váci út is hasonlóan tett: a tavasszal az azóta elhunyt Kis Péternek baloldali mandátumot osztó Újpesten továbbra is fideszes polgármester marad. Ellenkező történt a XV kerületben, ahol Hajdú László ezúttal DK jelöltként szerezte vissza korábbi polgármesteri címét a Fidesztől. Budáról a korábbi óbudai vörös folt is eltűnt, s a baloldal nem tudta megtartani a VI-VII. Kerületben tavasszal még országgyűlési mandátumot érő többségét sem.
Naggyá tesszük az országot!
Orbán Viktor miniszterelnök beszédében az idei harmadik győzelmet értékelve arról beszélt, hogy "győzött az összefogás, az együttműködés és az egység”, s alulmaradt a békétlenség, a széthúzás és a reménytelenség. Orbán Viktor szerint három választás után elmondhatjuk, hogy Magyarország erős. "A következő négy évben naggyá fogjuk tenni Magyarországot. Sok munka vár ránk. A győzelem azt jelenti, hogy felhatalmazást szereztünk rá, hogy még többet dolgozzunk"- mondta a miniszterelnök.
Már a következő ukrajnai találkozót szervezik. 
